A hazai haszonállat-tartás területén a gazdák körében még nem igazán elterjedt a biogazdálkodás. Sokkal kisebbnek tűnik a kockázat, ha a „bevált” módszereket alkalmazzák a felmerülő problémák megoldására, mint az elhullás, szállítási veszteség. Inkább választják a gyógyszerezett tápokat, növényi takarmányokat (amelyeket a hozamfokozás miatt szintén vegyszerekkel kezeltek), mint választják az új utakat.
Ezért aztán a fogyasztásra szánt termékek – a hús, a tojás vagy a tej – sem lesznek vegyszermentesek. Az is tény, hogy a kutatóhelyek főként a vegyszer/gyógyszer fejlesztésben érdekeltek, hiszen a kutatásra szánt összegek innen érkeznek, így nem várható el az alternatív módszerek támogatása, de még csak végiggondolása sem.
Vannak azonban „makacs” emberek, akik úgy gondolják, létezik más megoldás is, mint csupán követni a szokásos eljárásokat, hanem tudatosan keresik az új módszereket az állattartásban és a növénytermesztésben egyaránt. Igyekeznek kiváltani a vegyszereket természetes anyagokra, sőt természetközeli eljárásokra annak érdekében, hogy magasabb minőségű mezőgazdasági termékeket tudjanak előállítani, méghozzá anélkül, hogy túlzottan nagy kockázatot kellene vállalniuk.
Ha megvizsgáljuk annak az elméleti hátterét, mi okozza a problémákat, érdekes következtetésre juthatunk. A gyakori fertőzések, az állatok önkárosító magatartása hátterében egy ismert jelenség áll, amely az űrkutatás révén vált elismertté. Ez pedig a megfelelő „háttérsugárzás”, a földmágnesesség hiánya.
Az elmúlt kétszáz évben az átlagos földmágnesesség értéke 1,0 gaussról kb. 0,4 gaussra csökkent. Mivel az élő szervezetek (beleértve az embert, az állatokat és növényeket is) egy ma mainál lényegesebb nagyobb háttérsugárzás mellett fejlődtek ki, ehhez alkalmazkodott a felépítésük, ezért immunrendszerük a mai erősen lecsökkent mágneses érték mellett nem képes megfelelően működni.
Amint képesek vagyunk biztosítani egy állandó magasabb háttérsugárzási értéket, az immunrendszer ismét képes lesz ellátni a feladatát, a szervezet újra képes lesz „normálisan” működni. Rendkívüli tisztelettel tekintek azokra, akik hozzájárultak ennek a kutatásnak az eredményeihez – mint Prof. dr. Sinkovics György, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola tanszékvezetője – és egyértelműen bebizonyosodott, hogy lehet vegyszerek nélkül is jobb eredményeket elérni.
Ennek a kísérletek tanúsága szerint legjobb módja az ivóvíz speciális kezelése. Az első tapasztalat a kerekegyházi Forgó Ferenctől származik, 2001-2002-ből, aki a pulykák itatóvizét kezelte – vagyis a mi szóhasználatunk szerint aktiválta lappiramis segítségével – és azt látta, hogy azok az állatok, amelyek az ólakban egymás taposva keresték a kedvezőbb helyeket, és gyakran sebesre marták egymást vagy önmagukat, „lecsillapodtak”, a rendelkezésre álló területükön egyenletesen oszlottak szét.
Később pedig, amikor az állatokat kamionba rakták, hogy leendő feldolgozási helyükre szállítsák, kevésbé sínylették meg a szállítást, jobb állapotban érkeztek meg, mind az elhullás, mind a sérülések tekintetében. A vízkezelési eljárások azóta sokat fejlődtek, a palacknyi víz aktiválására szolgáló apró eszközöktől a teljes nyúltartó telepet ellátó rendszerig terjednek. Előbbi mindössze 1-2 ezer Ft-os nagyságrendet képvisel, utóbbi pedig a vízfelhasználás mértékétől függően a tízezrestől a többszázezresig terjed.
Természetesen nem csak az állattartásra vagy a növénytermesztésre igazak a fentiek, hanem ránk, emberekre is. Legutóbb sport- és hobbi célból tartott lovakkal kapcsolatban keresett meg bennünket Edward Someus istállótulajdonos Kajászóról. Sohajda István, diósdi kertészmérnöktől hallott a lappiramissal kezelt víz pozitív hatásairól, az ő lovai is itt vannak „elszállásolva”.
Elmondta, milyen károkat okoz sokszor a lovaknak a szállítás. A zárt, szűk utánfutóban előfordul, hogy komolyan megsérülnek – és a sérüléseket nem egyszer az állat magának okozza. Különösen kényes dolog ez a sportlovak esetében. Ha sérülten érkeznek a sporteseményre, nem lovagolhatják őket. Az ebből eredő károk igen tetemesek.
A két szakember szakmai és anyagi támogatásával is hozzájárul a kísérletekhez illetve a fejlesztéshez. Joggal feltételezzük, hogy az együttműködés itt is pozitív eredménnyel zárul. Hamarosan megkezdődik az istálló itatórendszerének kiegészítése lappiramis vízkezelő technológiával. Sokat várunk a kísérlettől az állatok teleltetése tekintetében is. A fényhiányos időszak és a bezártság az állatokra is ugyanúgy rossz hatással van, mint ránk, emberekre.
Keressük a további partnereket is, akik részesei kívánnak lenni egy mozgalomnak, amely célja a természetközeli módszerek és eljárások alkalmazása a jobb minőségű mezőgazdasági termékekért. A szarvason lefolytatott tudományos igényű kísérletről az Agrárágazat 2010. szeptemberi számában, a háttérsugárzás növényekre gyakorolt hatásáról pedig a 2010. októberi számában olvashattak bővebben.
