A növényi hormonok szerepe a stressz leküzdésében

A növények fejlődési ritmusát és a stresszre adott válaszukat éppúgy hormonok irányítják, mint ahogy az állatok esetében is. Vannak persze különbségek, de a lényeg azonos: kis mennyiségű, de a szabályozásban kulcsfontosságú molekulákról van szó. A témát az indokolja, hogy egyre több növényi hormonos biostimulátor van a piacon. Tényleg működnek?

A növényi hormonok természetes eredetű szerves anyagok, amelyek kis koncentrációban befolyásolják a növények életfolyamatait. Nemcsak a mennyiségük, de egymáshoz viszonyított arányuk is módosítja a hatásukat. Ahogy a foszforral a gyökeresedést, a nitrogénnel a zöldtömeg-növelést, a káliummal az ép gyümölcs érlelését segíthetjük, úgy lehetne „játszani” a hormonok megfelelő adagolásával is a cél érdekében. Ám ehhez még keveset tudunk a növényen belüli működésükről és a mesterségesen kiadott növényi hormonos készítmények pontos összetételéről is. Mégis miért írunk akkor a témáról? Azért, mert biostimulátorként egyre több ilyen termék van a piacon. Mit várhatunk tőlük?

Melyik hormon mit csinál?

Az auxinok (legjelentősebb képviselőjük az indol-3-ecetsav) a szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint termésképződésben, a levél- és terméshullás kémiai szabályozásában is részt vesznek. A serkentő hatás mértéke az auxin koncentrációjától – kis mennyiségben serkenti a növekedést, nagyobb mennyiségben pedig gátolja –, a szerv auxinérzékenységétől és más hormonok jelenlététől függ. Az auxin a csúcsi osztódó szövetekben termelődik és a gyökér felé szállítódik a növényben. A csúcsirányú növekedés (apikális dominancia) kialakításért felel. A citokinin (például kinetin) ellenben a gyökér osztódó sejtjeiben képződik és felfelé halad a növény testében. A sejtosztódást, a sejtek differenciálódását és a színtestek érését serkenti. Az auxinnal alkotott aránya határozza meg az oldalhajtások növekedésének mértékét. Ha a csúcsi osztódó szövetet eltávolítjuk – lemetsszük a fa ágának vagy gyökerének végét, – akkor a kisebb auxin-koncentráció miatt „felébrednek” az oldalrügyek, és elágazóbb korona- vagy gyökérrendszer lesz a végeredmény. A magas auxin–citokinin arány általánosságban a gyökérképződést serkenti, míg az alacsony hajtásképződéshez vezet.

A gibberellinek gyorsítják a virág kifejlődését, javítják a terméskötödést, elindítják a fény- és hidegigényes magvak csírázását, megszakítják a rügyek nyugalmi állapotát. Hatásukat auxin jelenlétében fejtik ki. Az ivari jelleget a hím irányába tolják el.

Etilén: gáz halmazállapotú anyag, a növényi anyagcsere terméke. Gátolja a megnyúlásos növekedést, fokozza a gibberellin hatását, serkenti az öregedést és termésérést. Az ivari jelleget a nőivarúság felé tolja el.

Abszcizinsav a gibberellinek antagonistája, gyakran stresszhormonnak is nevezik a szárazság-, a só- és a hidegstressztűrésében játszott szerepe miatt. Serkenti az öregedési folyamatokat, szabályozza a magvak nyugalmi állapotának kialakulását és megszűnését.

Miért használnak algákat a biostimulátorokban?

Az algák igen nagy növekedési eréllyel rendelkeznek, ezért gazdagok a növekedést elősegítő, természetes növényi hormonokban. Kézenfekvő volt, hogy az agráriumban is megjelenjenek. Az első folyékony, mezőgazdasági célú algakivonatot az 1940-es évek végén fejlesztették ki. A ma forgalomban lévő termékek többnyire barna algákból készülnek, de akad példa balatoni algára is. A barna algák mezőgazdasági elterjedtségének oka, hogy az árapály zónában élnek, ezért jól tűrik a szélsőségesen változó körülményeket, és a többi algafajhoz mérten hatalmas tömegű testet fejlesztenek, vagyis igencsak alkalmasak a növekedés stimulálására. Leggyakrabban az északi tengerekben megtalálható Ascophyllum és a Florida partjai mentén élő Sargassum fajokat használják fel a növényi hormonos termékek előállításához. A készítmények hektáronként párliteres dózisban serkentik a növekedési, érési folyamatokat. A komplex algakivonatok hatására növekszik a növény gyökér- és lombtömege, ezért segítenek a stresszhelyzetek leküzdésében is. Hatásukra javul virágképzés és terméskötődés, lassul az öregedés.

Mennyire válik be?

A legtöbb forgalmazott készítmény 50%-nál kisebb töménységben tartalmaz algát és nem szelektál a hormonok között: a növényre bízza, hogy a biostimulátor melyik alkotórészét használja. Egyes vélemények szerint éppen ez teszi kockázatossá az alkalmazásukat, hiszen nem tudni, hogy a termékben milyen koncentrációban vannak jelen az egyes hormonok, és mi lesz a kölcsönhatásuk végeredménye. Mások szerint éppen ilyen kockázatos egyetlen hormonnal egyféle irányba, például a föld feletti növekedés felé eltolni az egyensúlyt, hiszen szárazság idején éppen egy jól fejlett gyökérzet menthetné meg a növényt. E cikknek nem feladata eldönteni, kinek van igaza, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az algás készítmények a gyakorlatban már bizonyítottak. Az áprilisi fagy után segítették a kukoricaállomány regenerálódását, a napraforgó megindulását, később, a júliusi aszályban az állomány túlélését. Érdemes a saját gazdaságban kontroll mellett kipróbálni az algás készítményt, és megfigyelni a kezelt és kezeletlen táblák közötti különbséget. A készítmények hektárára jellemzően 5-8 ezer forint körül alakul. Minél kedvezőtlenebb az adott év időjárása és minél nagyobb az elérhető hektáronkénti bevétel, annál biztosabb, hogy a készítmény bőségesen megszolgálja az árát. Főként, ha az algán kívül a fotoszintézishez és a szárazságtűréshez szükséges mikro- és makroelemeket is tartalmazza.

Gönczi Krisztina