Többrétű védelem a gabonában

Magyarországon a gabonatermesztésben hosszú távú sikert a minőségre törekvő intenzívebb technológia alkalmazásával tudunk elérni. Ennek egyik alapköve a vetőmagcsávázás, amely területen a Bayer több mint 100 éves tapasztalattal rendelkezik.

A termesztéstechnológia változása és annak következményei

A kalászos gabona termesztésében az utóbbi években végbemenő fajta- és technológiaváltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes korszerű, intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmagnormával és egyre korábban vetik.

A korai vetés előnye, hogy csökkenti az évjárathatás kockázatát, részben vagy egészben kiküszöböli az aszály, a tápanyaghiány hatását, így elvileg jelentősen nő a terméspotenciál. Az előnyök mellett ennek a technológiának komoly hátránya, hogy az ősz folyamán hosszabb és erőteljesebb a növényállomány kitettsége a károsítóknak. A vírusvektor-levéltetvek átlagos ősz esetén is aktív stádiumban találkoznak a fiatal gabonaállománnyal, az általuk terjesztett törpeségvírusok súlyos tőszámcsökkenést, legyengített betelelő állományt okozhatnak.

A gabonavírusokról

A vírusbetegségek igen súlyos mennyiségi és minőségi károkat tudnak okozni a gabonában. Kiemelkedő fontosságú az árpa sárgatörpeség-vírus, mely – neve ellenére – a búzát és az árpát egyaránt megtámadja. Vektorai a különböző gabonalevéltetvek. Ezzel ellentétben a búza törpeség vírus kevésbé elterjedt, de nagyon agresszív faj, korai fertőzés esetén a növények akár ki is pusztulhatnak. E kórokozó vektora elsősorban a csíkos gabonakabóca.

A korai vetést a fentiek miatt csak intenzív növényvédelmi technológiával, és megfelelő fajtával érdemes alkalmazni, hiszen az említett nagyobb betegség- és rovar-kitettség miatt intenzívebb védelemre, ezen belül korszerű rovar- és gombaölő hatású csávázószerre van szükség.

Yunta Quattro: a Bayer rovar- és gombaölő szeres csávázószere

Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelő, illetve veszélyeztető.

A Yunta Quattro négy kiváló hatóanyagot tartalmaz sok fejlesztési munkával meghatározott arányban. Két rovarölő alkotója a klotianidin, és az imidakloprid. Gombaölő komponensei szintén nem ismeretlenek: a tebukonazol az egyik legszélesebb körben alkalmazott fungicid hatóanyag, és a kiemelkedő fuzárium elleni hatékonyságáról ismertté vált protiokonazol.

A Yunta Quattro hatásspektruma így mind a betegségek, mind az őszi rovarkártevők vonatkozásában teljes: véd valamennyi csávázással leküzdhető betegség, kiemelkedő módon a fuzáriumos és bipolárisos rothadás ellen. Ugyanakkor az ősz folyamán biztos és tökéletes védelmet nyújt a vírusvektor-levéltetvek, kabócák ellen, illetve a talajlakó kártevők és a csócsároló ellen is. A Yunta Quattro rovarölő hatékonysága 7-9 hétig teljes, ami a korai vetéstechnológia esetén is maximális védelmet garantál a teljes őszi időszakra.

Megelőző hatásának köszönhetően a károsítók által okozott stresszt tökéletesen kikapcsolja. A kezelt növények így jobban ellenállnak a szárazságnak vagy az extrém hőmérsékleteknek, összességében mindez nagyobb terméshez és jobb minőséghez vezethet.

A Yunta Quattro engedélyezett dózisa 1,8-2,0 liter vetőmag tonnánként. Korai vetés és maximum 200 kg/ha búza vetőmagnorma esetén a dózis 2 liter/tonna. Ennél nagyobb vetőmag norma (pl. 250 kg/ha, vagy több) esetén a dózis 1,8 liter/tonna. Őszi árpánál 200 kg/ha vetőmag normáig 2,0 liter/tonna a helyes dózis.

Fontos információ, hogy az Európai Unió legújabb döntése (2018/783, 2018/784 Végrehajtási Rendeletek; 2018. május 29.) alapján a Yunta Quattro 2018. december 19-ig használható fel kalászos vetőmagok csávázására, illetve a kezelt vetőmagokat is eddig az időpontig lehet elvetni. A tiltó rendelet nem érinti a tiakloprid hatóanyagot tartalmazó Biscaya, Calypso, Proteus ill. Sonido termékeinket!

Csorba Csaba

Bayer Hungária Kft.