Felkészülni, mert nemsokára START!

1.kép Pneumatikus vetőszerkezetű gabonavető gép forgó boronával összekapcsolva

1.kép Pneumatikus vetőszerkezetű gabonavető gép forgó boronával összekapcsolva

A hazai vetésterület tekintetében a legnagyobb – ez országosan kb. 1,4-1,6 millió hektár – területen termelt ezen növények vetőmagvainak elvetésére a különböző gabonavető gépek, és gabonavető-gépkapcsolások állnak a termelők rendelkezésére. Ezek a – mechanikus vagy pneumatikus vetőszerkezetű – sorba vető gépek és gépkapcsolások, fejlett műszaki színvonaluknál fogva, alkalmasak a növények vetőmagvainak optimális időben történő elvetésére, a jó minőségű vetési munkák elvégzéséhez azonban a feltételeket – gépfelkészítés; beállítás; üzemeltetés, stb. – a felhasználók, az egyéni és társas gazdálkodók teremthetik meg. A vetés az egyik olyan termesztéstechnológiai munkaművelet, amelynek hibáit a további beavatkozások során kompenzálni, kijavítani már nem lehet, így ezt a műveletet, eljárást már előre tekintve, megfelelő időben és módon, a korszerű vetéstechnikákat előtérbe helyezve kell elvégezni.

A gabonavető gépek sokféle konstrukciós megoldásai nem adnak lehetőséget arra, hogy minden egyes típus felkészítésével külön-külön is foglalkozni lehessen, ezért a következőkben azokra az általános vetés-előkészületi munkákra történik utalás, amelyek – valamilyen vonatkozásban – tulajdonképpen valamennyi vetőgépre érvényesek lehetnek.

2.kép Tolóhengeres magadagoló szerkezet beállíthatósága kis-, normál- és nagymagvak vetéséhez

2.kép Tolóhengeres magadagoló szerkezet beállíthatósága kis-, normál- és nagymagvak vetéséhez

Vetés előtti ellenőrzések „A”-tól a „Z”-ig

A vetés előtt elkerülhetetlen a gabonavető gép gondos át-/felülvizsgálata, a feltárt hiányosságok kiküszöbölése, elhárítása pl. a hibás részegységek felújítása vagy kicserélése. A legelső, és talán a legfontosabb feladat a vetőgépek műszaki állapotának teljes körű felülvizsgálata. Új gép esetében legelőször a gépkönyvet – a „Kezelési és karbantartási utasítás”-t – szükséges áttanulmányozni, az ott leírtak gyakorlati elsajátítását kell megismerni. Új gép üzembe helyezése előtt ellenőrizni szükséges, hogy a gép a szállítás során nem sérült- e meg, részegységei és tartozékai fel vannak-e szerelve, a csavarkötések meghúzása, gépelemek rögzítettsége megfelelő-e.

3.kép Bütykös hengeres magadagolók különféle vetőmagvak kiadagolásához

3.kép Bütykös hengeres magadagolók különféle vetőmagvak kiadagolásához

A már használt gép esetében – feltételezve azt, hogy az elmúlt vetési idény után a vetőgép és tartozékai megfelelően megtisztításra kerültek – ellenőrizni kell a gabonavetés technikai megvalósítása lehetőségének meglétét (pl. talajkerék és áthajtása; lánckerekek-hajtóláncok, láncfeszítő kerekek állapota; hajtómű és feltöltöttsége; járókerekek gumiabroncs nyomása, stb.). Ellenőrizendők az általános hidraulikus funkciók (pl. a vetőcsoroszlyák kiemelése, nyomjelzők működtetése, stb.) is. Mindezeknél sokféle hibalehetőség előfordulhat (pl. repedés; sérülés; kopás; megnyúlás v. szorulás, stb.), és ezek szakszerű kijavítása, a hibák elhárítása, felújítás vagy alkatrészcsere is lehetséges. A pneumatikus vetési rendszerű gépeknél lényeges a pneumatikus rendszer átvizsgálása, az esetleges tömítetlenségek megszüntetése, a ventilátort meghajtó ékszíjak megfeszítése a szükséges túlnyomás biztosítása érdekében.

4.kép Központi cellás kerekes, tolóhengeres vetőmag adagoló szerkezet

4.kép Központi cellás kerekes, tolóhengeres vetőmag adagoló szerkezet

Ellenőrizni szükséges továbbá a teljes magadagoló rendszert; a magtartály és a magvezető csövek állapotát; a toló-/bütykös hengerek (magadagoló kerekek) meglétét; a boltozódás-gátlók épségét, elhajlásukat; az adagolórés állíthatóságát. A bütykös hengeres adagolókerekek esetében szemrevételezéssel ellenőrizendő a toló bütykök épsége, kopása; és szükség esetén az adagolókerekek cseréje elkerülhetetlen. A tolóhengeres magadagoló szerkezetek esetében – a mechanikus rendszerű, tolóhengeres gépeknél – ellenőrizendő, hogy azok egyforma beállítással kerültek beszerelésre, valamint az adagolókerekek és a fenéklemezek távolsága az előírtaknak megfelelő-e. Felülvizsgálandó, hogy a kivetendő magfajtához igazodóan – a kezelési utasításban foglaltak szerint – a kivetendő magmennyiségnek megfelelő beállítások lehetősége megvalósítható-e.

A következő ellenőrzési pontok már a vetőgép talajjal érintkező részeinél vannak, így: pl. a csúszó csoroszlyák kopó orrbetétjeinek állapota; a tárcsás csoroszlyák élének kopása; a magtakaró boronafogak elgörbülése, kinyúlása; a csoroszlyakarok nyomórugóinak állapota vagy a csoroszlyatartók felfüggesztései. A vetőcsoroszlyák sortávolságainak ellenőrzése után a szükséges állításokat kell elvégezni.

5.kép Központi tolóhenger állítás pneumatikus vetőszerkezetű gépen

5.kép Központi tolóhenger állítás pneumatikus vetőszerkezetű gépen

Beállítási lehetőségek

A jó minőségű vetés érdekében – még a vetés megkezdése előtt – szükséges a gépek alapbeállítása, amelyet a „gépkönyv”-ben leírtak előírásai szerint kell elvégezni! A gabonavető gépek beállítása függ a magféleségtől, a kivetendő magmennyiségtől, a kívánt vetési mélységtől és az alkalmazott sortávolságtól.

A magféleség szerinti beállítás tolóhengeres vetőszerkezetű gépeknél az adagolóelem – tolóhenger – alatti fenéklemez és a tolóhenger aktív hosszának beállításával biztosítható. Bütykös hengeres vetőgépeknél ez elsősorban a megfelelő profilú adagolóelem(ek) beszerelésével, az alattuk lévő fenéklemez, ill. az adagolóelemek feletti tolózár együttes állításával végezhető el.

A kiadagolandó magmennyiség beszabályozása a tolóhengeres vetőgépeknél elsősorban az adagolóelem – tolóhenger – működő hosszának változtatásával, másodsorban a vetőtengely fordulatszámának módosításával végezhető el. Ezzel szemben a bütykös hengeres vetőszerkezeteknél általában csak a vetőtengely fordulatszámának változtatásával lehet a kiadagolt magmennyiséget szabályozni.

6.kép Központi magadagoló szerkezet meghajtása a talajkerékről és beállítása

6.kép Központi magadagoló szerkezet meghajtása a talajkerékről és beállítása

A vetési mélység – valamennyi vetőgépnél – a vetőcsoroszlyákra ható nyomóerő változtatásával állítható be. A nyomóerő központilag hidraulikus úton, soronként (elemenként) az illető elem önsúlyán túl, annak pótsúlyozásával, vagy a rugó feszítése, ill. lazítása útján szabályozható. A korszerűbb vetőgépeken a vetőcsoroszlya vonószárakat tartó közös gerendely(ek) („vetősín”) hidraulikus úton történő elfordításával állítható be központilag a megkívánt vetési mélység. Ezen túlmenően elemenként, az egyes vetőcsoroszlyák terhelő rugóinak előfeszítésével végezhető az egyedenkénti mélységszabályozás. Fontos megjegyezni, hogy a traktor kerekei nyomában haladó vetőcsoroszlyákra nagyobb terhelést kell adni, mint a többiekre, mert ezeken a helyeken – amennyiben nincs nyomlazító – a „keréktaposás” következtében előálló talajtömörödés miatt csak így biztosítható a kellő vetési mélység.

A kivetendő magmennyiséget – a vetőmagféleségtől, fajtától függően – számítással szükséges meghatározni. A számításhoz a következő képletek nyújtanak segítséget:

1. táblázat A kivetendő magmennyiség kiszámítása

1. táblázat A kivetendő magmennyiség kiszámítása

A vetések végrehajtásának általános alapelvei

Hagyományos (szántásos) alapművelés esetén a kellően visszatömörített és lezárt vetőágyat 4-5 nappal az optimális vetés ideje előtt szükséges elkészíteni, hogy az megfelelően ülepedjen, „érlelődjön”. Kalászos gabonák elé az ülepedett vetőágy az 5 cm-nél nagyobb rögöktől mentes, de nem poros, felülete – 6 cm mélyen „átdolgozott” legyen.

7.kép Vetőcsoroszlya terhelés beállítása

7.kép Vetőcsoroszlya terhelés beállítása

A megfelelő sorcsatlakozás érdekében a nyomjelzők beállítása – az önállóan és a kapcsoltan üzemeltetett gépek esetében egyaránt – történhet a szélső (vető)sortól vagy a gépközéptől számítottan. A beállított érték – a vezetés módjától függően – vonatkozhat a traktor középre, vagy a jobb oldali mellső kerék közepére. A megfelelően felkészített, és a már „kifogástalan” műszaki állapotú vetőgéppel – a gondos gépbeállítások után – az ún. „leforgatási próbát” kell elvégezni. Ennek segítésére – a legtöbb géphez – a gyári leforgató készlet áll rendelkezésre, amellyel a vetés minőségének leellenőrzése végezhető el. (Erre a műveletre a gépkönyvekben részletes leírások találhatók meg!)

8.kép A magnyomó kerekek és a rugós boronafogak beállítási lehetőségei

8.kép A magnyomó kerekek és a rugós boronafogak beállítási lehetőségei

A leforgatási próba után kerülhet sor – már a szántóföldön – az első „próba-vetésre”, amely során a számítással, ill. a leforgatással meghatározott kivetendő csíraszám és magmennyiség értékeit (pl. db mag/fm; kg/ha) lehet visszaellenőrizni. Amennyiben a kivetendő és a kivetett magmennyiségek értékei között lényeges eltérés tapasztalható, korrigálni szükséges az egyes gépbeállításokon, majd egy ismételt próba-vetéssel ellenőrizhető le a módosítás(ok) eredménye.

9.kép A vetési munkát megelőzi a vetőszerkezet leforgatási próbája

9.kép A vetési munkát megelőzi a vetőszerkezet leforgatási próbája

A különböző növények magvainak vetésekor mindig fémzárolt; ellenőrzött; garantáltan jó minőségű; tiszta; fajtaazonos; jó csírázóképességű és csávázott vetőmag kerüljön a magágyba! A vetőmag fémzároló cédulát – a vetőmag minősítő tanúsítványát – javasolt megőrizni, és a későbbi esetleges vitás esetek elkerülése céljából hasznos lehet egy kisebb mennyiségű vetőmag „ellenminta” megőrzése is. A vetést célszerű művelőutasra tervezni, és a jövőbeli tápanyag-visszapótlási, növényvédelmi eljárások (műtrágyaszórás/permetezés) munkagépei munkaszélességének függvényében kell a gabonavető gépek művelőút-automatikáját beállítani. (lásd gépkönyvek!)

10.kép A vetési pontosság ellenőrzése a szántóföldön

10.kép A vetési pontosság ellenőrzése a szántóföldön

A vetés gyakorlati végrehajtását a „forgóval” (szegélyvetéssel) lehet megkezdeni, ahová – a vetőgép munkaszélességétől függően – 2-4 gépalj területet szükséges bevetni. A vetés ajánlott munkasebessége: a gépek vetőszerkezetének és felépítésének korszerűségétől függően 8-12 (15) km/h közötti legyen. A korszerűtlenebb, régebbi gépek és nem megfelelő magágykészítés esetén a sebességhatárok alsó értékét; technikailag korszerű, modern vetőszerkezetű gép és jó vetőágy esetében a nagyobb sebességértékeket lehet megválasztani. A gépüzemeltetés feltételeit megfelelően kell megszervezni. A (vetőmag, műtrágya) feltöltés-kiszolgálás jó munkaszervezése az időkihasználási tényezők javítását, a produktív idő alatti teljesítmények növekedését eredményezi.

11.kép Elektronikus vetőgép vezérlés és ellenőrzés, művelősor elzárás

11.kép Elektronikus vetőgép vezérlés és ellenőrzés, művelősor elzárás

gabona kalászos növénytermesztés repce vetőgép