Csökkenő tendenciát mutat a hazai burgonyatermesztés

A burgonyatermelés napjainkban tiszteletreméltó tevékenység: régen is nehéz volt ez a munka, és jelenleg sem könnyebb, kezdte előadását Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke a nyírtelek-gyulatanyai országos burgonya tanácskozáson, ami egyben a NAK és a NÉBIH közös fajtabemutatója is volt.

A KSH statisztikáiban 2015-ben még 18197 hektár termés szerepelt, ami napjainkban a 9000 hektárt sem éri el, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán.

Lukács József, a NÉBIH NKI igazgatója elmondta, a vetőgumó-termesztés is csökkenő tendenciát mutat: idén mindössze 154 hektáron folyik, amit a 2000-es évek elején még közel 300 hektárnyi területen végeztek.

Zászlós Tibor a termőterület-csökkenés kapcsán megjegyezte, hogy a beavatkozás iránti igényt is komolyan fel kell vetni. Szerinte a burgonya nem csak azért nagyon fontos termék, mert emelkedik a súlya a fogyasztói kosárban, hanem azért is, mert alapvető élelmiszer lévén, a lakosság igen érzékeny az árának változására.

A visszaesés egyik okának a burgonyatermelés kiszámíthatatlan, erősen ingadozó jövedelemtermelő képességét látják. Egyes években jelentős veszteséget okoz a piac összeomlása, míg más években tisztes jövedelmet produkál, tette hozzá. Mivel a kínálat erősen függ az EU nagy burgonyatermelőinek adott évi termésétől is, nemzetközi függésünk e terméknél is jelentős. Ráadásul, a többi mezőgazdasági tömegcikk piacához hasonlóan a burgonyatermésünk is rendre azokat a tendenciákat mutatja, mint a versenytársaké. Például, ha a németeknél kevesebb burgonya terem, akkor általában nálunk is. Az egyre több szélsőséges időjárási jelenség is tovább fokozza a bizonytalanságot, rontja a termelési kedvet. Meg kell állapítani, hogy az öntözés elengedhetetlen a sikeres burgonyatermesztéshez, ami éves szinten az eddigi kedvezményes vízdíjak mellett is belekerült hektáronként átlagosan 200 ezer forintba.

Zászlós Tibor hozzátette, problémát jelent az is, hogy a burgonyatermesztés beruházási és lekötött eszközigénye igen magas. A minőségi vetőgumó hektáronként 400-500 ezer forintba kerül. A termesztés további költségei közül a növényvédelem költsége körülbelül 150 ezer forint egy hektáron, a műveleti költségek 100-200 ezer forint között mozognak, műtrágyára pedig hektáronként 60-80 ezer forintot költenek a gazdák. Összességében tehát, ha szakmailag mindent kifogástalanul szeretnénk megoldani, akkor egy hektár intenzív burgonya költsége elérheti az 1-1,2 millió forintot is.

Összeállította: Csomor Zsolt