fbpx

Biogázüzemek Magyarországon

Írta: Szerkesztőség - 2012 szeptember 04.

A biogáz egy környezetbarát megújuló energiahordozó, amely zömében elsődleges, vagy másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb hulladékokból állítható elő. A trágyák és hulladékok anaerob kezelésével kíméli a környezetet, csapdába fogja a metánt és a nitrogén-oxidokat, csökkenti a környezet szagterhelését.

Mindezt helyben helyi alapanyagok felhasználásával oldja meg.

A biogázból villamos energia, hő- és speciális eljárással hidrogén állítható elő, amelyekkel fosszilis energiahordozókat lehet kiváltani.

A biogázüzem fermentor maradéka a szubsztrátlé magas tápanyagtartalma miatt (fázisbontva, vagy anélkül) kiváló talajerő visszapótló anyag a mezőgazdaság számára.

Nem elhanyagolható előny, hogy egy m3 biogázzal 1,1-1,3 kg ÜHG (üvegházhatású gázok) levegőbe kerülése akadályozható meg.

 

 

bigázüzemek

 

A biogáz szerves anyagoknak levegőtől elzárt körülmények közötti (anaerob) bomlása során létrejövő gázelegy.

Előállításában számos mikroba vesz részt.

Több tucat (polimer bontó, acetogén, metanogén) mikroba összehangolt munkával – három lépcsőben: hidrolizis, savképzés, metanogenezis – lebontja és zömében metánt ill. szén-dioxidot tartalmazó biogáz elegyet állít elő.

Jól működő biogázreaktor szubsztrátjának (biogáz alapanyag) 1 milliliterjében 10 millió mikroba található, ezek összehangolt szorgalmas munkájának eredménye a biogáz.

A szerves anyagok lebomlásából keletkezett biogáz 55-65%-át az energetikai szempontból értékes metán, 34-44%-át szén-dioxid és 1-2%-át egyéb gázok (szénhidrogén, nitrogén, oxigén, szén-monoxid) teszi ki.

A biogáz fűtőértéke az alacsonyabb metán tartalma következtében csak 60-70%-a a vezetékes földgáz fűtőértékének.

Egy m3 biogáz fűtőértéke átlagosan 21,6 MJ/m3, ill. 6 kWh/m3, amely megfelel 0,65 m3 földgáznak vagy 0,6 l fűtőolajnak.

A biogáz tisztításával (a kéntelenítéssel és a szén-dioxid eltávolításával) a földgázzal egyenértékű bio-metán állítható elő, amely sűrítve a földgázhálózatba is betáplálható, vagy gázüzemű járművek motorhajtóanyagaként is hasznosítható.

Biogáz – a mikrobák által könnyen bontható – szerves anyagból állítható elő.

A mezőgazdasági biogázüzemekben a szarvasmarha- és a sertéshígtrágya a fő (alapvető) szubsztrát összetevő, amelyhez almos-trágyát, mezőgazdasági melléktermékek zúzalékát, kukoricából, cirokból vagy kalászosokból készült silót, friss kaszálékokat kevernek a kedvezőbb gázkihozatal céljából.

Kiváló szubsztrát összetevők az élelmiszer-feldolgozási hulladékok is (vágóhídi hulladék, tejfeldolgozási és zöldségfeldolgozási konzervüzemi melléktermékek, zsiradékok, valamint a kukorica-, sör-, és szőlőtörköly, répaszelet, szeszmoslék, stb.).

Kommunális hulladékok szerves részéből, valamint a szennyvíziszapból is állítható elő biogáz.

Ezért a mezőgazdaság mellett a legtöbb biogázüzem szennyívíztisztító telepeken üzemel világszerte.

 

A biogáz levegőtől elzárt tartályokban (fermentorokban) keletkezik.

A fermentor kialakításától függően megkülönböztethetők kamrás-, tartályos-, vagy csőfermentorokat, a szubsztrát szárazanyagtartalmának függvényében pedig száraz- (50%), félszáraz- (20%) és nedves (10%) biogáz technológiák.

A technológiák és a fermentorok konstrukciójának összefüggésében szakaszos vagy folyamatos üzemű berendezéseket lehet megkülönböztetni.

A fermentorokban uralkodó hőmérséklet szerint, amely – a mikrobák életfeltételeit szabályozza – a biogáztermelés történhet mezofil (37-39 oC-os) vagy termofil (50-55 oC-os) hőmérsékleten.

Az utóbbiaknál nagyobb valamivel a gáztermelés, de rendkívül érzékenyek a hőmérséklet ingadozására, míg az előzőeknek a technológiai stabilitása kedvezőbb.

 

A fontosabb biogáz alapanyagok (szubsztrátok) és a belőlük nyerhető biogáz, ill. metán mennyisége

 

Alapanyag szubsztrát

Szárazanyag-tartalom (%)

Biogázhozam (m3/t) Metán (CH4) tartalom (%)
Állati trágyák

Marhatrágya

Sertéstrágya

Baromfi trágya

Marha hígtrágya

Sertés hígtrágya

25-30

20-25

30-35

8-11

7-8

40-50

50-60

70-90

20-30

20-35

60

60

60

60

60-70

Szántóföldi növények

Silókukorica

Kalászos teljes növény

Cukorrépa

Répalevél

Fűszenázs

20-35

30-35

23-25

16-18

25-50

170-200

170-220

170-180

70-80

170-200

50-55

55

53-54

54-55

54-55

Élelmiszeripari kelléktermék

Melasz

Szőlőtörköly

Gyümölcstörköly

Sörtörköly

Gabona szeszmoslék

80-90

40-50

25-45

20-25

6-8

290-340

250-270

250-280

100-130

30-50

70-75

65-70

65-70

59-60

58-65

Kommunális hulladék

Konyhai élelmiszer-hulladék

Szennyvíziszap

Zöld kaszálék

9-35

5-24

10-12

50-480

35-280

150-200

45-61

60-72

55-65

 

 

A mezőgazdaságban szinte kivétel nélkül a folyamatos üzemű, fermentortartályos, nedves technológiák terjedtek el a világon, így Magyarországon is ezekkel lehet találkozni.

Kétféle fermentor típus a gyakori.

A főleg betonból készült, lapos (nagyobb átmérőjű, mint magasságú), ill. a fémből készült (kisebb átmérőjű és nagyobb magasságú), álló kivitelű, kombi fermentorokat alkalmazzák a gyakorlatban.

Egy-egy biogázüzem rendszerint több fermentorból épül fel.

Ezek üzemelhetnek sorba kapcsolt – fő- és utó- fermentorokként.

Ebben az esetben a biogáztermelés a főfermentorban kezdődik és az utófermentorban fejeződik be.

A főfermentorból kerül át a nagyobb részt már kierjedt szubsztrát az utófermentorba.

Ennél a rendszernél alkalmazható technológia, hogy az egyik fermentor mezofil, a másik termofil hőmérséklet tartományban dolgozik.

A párhuzamos kapcsolású fermentor elrendezésnél valamennyi fermentor főfermentorként dolgozik, napi utántöltéssel és a kierjedt szubsztrát egy részének napi leürítésével.

Ebben az esetben a technológia, vagy mezofil (ez az elterjedtebb) vagy termofil fázisban végzi a biogáztermelést.

 

Biogáz számokban

 

Megnevezés

Érték

Biogáz hozam:

–  1 tonna szubsztrátból,

–  1 m3 fermentor térfogatból

70-280 m3/t

1,25-1,80 m3/nap

Energiatartalom:

–  1 m3 biogáz összesen

–  1 m3 biogázból nyerhető elektr.energ.

–  1 m3 biogáz hulladék hője

–  1 m3 biogáz fűtőolaj egyenértéke

5-6 kWh  (18-21 MJ)

1,6-2,0 kWhel

2,4-3,0 kWh

0,5-0,6 lit

Hatásfokok:

–  Villamos áram termelés

–  Hőtermelés

–  Összes energetikai hatásfok

35-45 %

40-60 %

82-85 %

Biogázüzem fajlagos beruházási ktsg.

1000-1200 E HUF/kW

Élőmunka igény

3-5 mh/kWel/év

Hőmérséklet ingadozás a fermentorban

+ 2 oC

 

A biogázüzem kapacitását alapvetően a fermentorok össztérfogata határozza meg.

Természetesen a termelt gázmennyiséget befolyásolja szubsztrát összetétele is.

Magyarországon a mezőgazdaságban üzemelő biogázüzemek zöme 2 vagy 3 fermentorral üzemel, amelyeknek szubsztrát befogadó képessége 4500-5000 m3 közötti.

Egy m3 fermentor térfogat biogáztermelő kapacitása általában 300-400 m3/év (nagyon kedvező esetben 500 m3/év is lehet), amely napi 1,0-1,3 m3/nap (1,6 m3/nap) gáztermelésnek felel meg fermentor térfogatra vonatkoztatva.

A szubsztrát összetétele, az egyes összetevők gáztermelő képessége jelentősen befolyásolja a termelt gáz mennyiségét.

A csak hígtrágyával üzemelő fermentoroknál 1 tonna szubsztrátból legfeljebb 50-70 m3 biogáz képződik.

Amennyiben a szubsztrátba silót is kevernek, a gázkihozatal elérheti a 150-160 m3/tonnát, a nagyobb zsír és fehérje tartalmú élelmiszeripari hulladékkal dúsítva a szubsztrátot a gázkihozatal meghaladhatja a 200 m3/t-t is.

A hatékony és gazdaságos biogáztermelés egyik fontos feltétele a korszerű technológiai rendszerek alkalmazása mellett, hogy szubsztrát receptúra összeállításával 150 m3/t gázkihozatal elérhető legyen.

A biogázüzemek központi magját a fermentorok képezik, azonban a technológia további fontos és nélkülözhetetlen elemeket is tartalmaz.

 

Ezek általában a következők:

  • a szubsztrát előkészítő, homogenizáló és betápláló rendszer, amely aprít, kever és programozottan utántölti a szubsztrátot a fermentorokba
  • amennyiben élelmiszeripari és vágóhídi hulladék is feldolgozásra kerül az előkészítő technológiába hőkezelőt (sterilizálót) is be kell illeszteni
  • a fermentorok keverő berendezései, amelyek mechanikus és/vagy hidraulikus keveréssel elősegítik a mikrobák tevékenységét és a gázképződést
  • a fermentortartályok tetőszerkezetébe beépített gázgyűjtő ballonok, amelyek összegyűjtik, tárolják és a gázmotorhoz továbbítják a keletkezett biogázt
  • a gázmotoros energiatermelő blokk, amely villamos energiát állít elő és transzformátorokon keresztül a hálózatba táplálja (amennyiben a biogázt hőtermelésre hasznosítják, ott természetesen nincs szükség gázmotoros erőművi blokkra és jobb hatásfokkal is hasznosul)
  • a gázmotoros energiablokk hőcserélő rendszere, amely visszanyeri a motor hűtőkörének és kipufogó rendszerének hulladékhőjét, amellyel fűti a fermentorokat, ill. a felesleges hőt külső fogyasztóknak adja át hasznosításra
  • a gázanalizátor, amely folyamatosan ellenőrzi és regisztrálja a biogáz összetételét
  • a biogáz kéntelenítő, amely 200 ppm alá csökkenti a kéntartalmat
  • a biogáz sűrítő, amely a gázmotor egyenletes gázellátását biztosítja
  • szeparátor a kierjedt szubsztrát folyékony és szilárd fázisának szétválasztására

Berki Gyulát, a Bicsérdi Arany Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatóját kérdeztem a biogáz üzemük működéséről, a tervektől a megvalósításig tartó kérdésekről és az utóéletéről:

 

Mikor és milyen megfontolásból döntött a biogáz üzem megépítése mellett?

Még Sapard pályázat segítségével építettük a 302 férőhelyes istállónkat, majd az AVOP és EMVA támogatások segítségével fejlesztettünk tovább, mert meggyőződésem, hogy két lábon kell állni, a növénytermesztés mellett igenis szükség van az állattenyésztésre is.

Ehhez azóta is tartjuk magunkat.

Anyagi lehetőségeink 2009 második felében tették lehetővé, hogy további fejlesztésekre gondoljunk, német és osztrák telepeken látogatva arra a következtetésre jutottunk, hogy istállóépítés helyett biogáz üzem építésébe fogunk, mert ez hosszú távon rendszeres jövedelmet is fog termelni nekünk.

Beigazolódtak az elképzelések? Lehetett a német tapasztalatokat hazai körülményekre is adaptálni?

Hát igen. 2010. júliusában kezdtük az építkezést, és 2011. májusának utolsó napjaiban már indítottuk a motort.

A napi 637 kw/h teljesítményhez szükséges gázmennyiséget a közel 800 tehénnek és szaporulatának, valamint a 350 kocának és szaporulatának almos és hígtrágyája biztosítja.

Igényelt-e a biogáz üzem működtetése plusz munkaerő felvételét?

Egy önálló üzem működtetéséhez 5-6 emberre lenne szükség, nálunk a munkahelymegtartás volt inkább a cél, ezért átcsoportosítottuk a munkaerő lehetőségeket.

Teljesítményről beszéltünk eddig, de költségről, megtérülésről még nem.

Milyen értékű beruházást jelentett az új üzem, és mikorra várható a megtérülése?

A teljes infrastruktúrát is beleszámítva 800 millió forint költsége volt, ami a keletkezett elektromos áram értékesítésére kötött szerződésnek köszönhetően várhatóan 7-7,5 éven belül fog megtérülni.

Azonban mi már további tervekben is gondolkodunk.

A keletkezett hőt a szárítónk (bálák ill. tökmag szárítására) átalakításával már hasznosítani fogjuk, a melléktermékekkel pedig almozási és tápanyag-utánpótlási költségeinket tudjuk csökkenteni, sőt a közeljövőben virágföld-előállítással is próbálkozni fogunk.

Köszönöm a beszélgetést.

 

 

S.I.

Dr. Hajdú József