Lapzártától lapzártáig / Április

Borítókép

A magyar állattenyésztés versenyképességének egyik kulcsa, hogy a tenyészállatok genetikai képességén túl milyen tartástechnológiát alkalmaznak a gazdálkodók.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) arra figyelmeztet, hogy a genetikai potenciál csak akkor tud igazán érvényre jutni, ha a termelés és a tartás körülményei is megfelelnek az állatok szükségleteinek. Ennek figyelembe vételével különösen aggasztó tény, hogy a jelenleg állattartásra használt épületek mintegy 65%-a műszaki és biológiai szempontból sem felel meg a korszerű gazdálkodás feltételeinek.

Állattartó épületeink mintegy 65%-a korszerűtlen

A Lindab tavaly őszi kutatása is a MÁSZ tapasztalatait igazolja, hiszen a felmérésből kiderült, a magyar agráriumot elöregedett épületek jellemzik, ezek 52%-a bő két évtizeddel ezelőtt épült. Biztató ugyanakkor, hogy az új épületek iránti igény az agrárszektorban tevékenykedő vállalatok körében a kiemelkedő, s a kutatás szerint közel harmaduk (32%) öt éven belül meglévő gazdasági célú épületeinek felújítását, bővítését is tervezi.

Kotormán István, a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője hangsúlyozza:

„A termelésre ható és az azt befolyásoló környezeti tényezők között az épületek minőségének és kialakításának alapvető jelentősége van, így legyen szó új építésről vagy felújításról, az elsődleges szempont minden esetben a funkció. A technológiának követnie kell a gazdálkodók igényeit a méret, a szakmai szabványok és az aktuális jogszabályok tekintetében is, tehát megvalósítását tekintve rugalmas megoldást kell nyújtania. Fontos továbbá, hogy az új vagy a megújuló létesítmények hosszú távon is gazdaságos megoldást képviseljenek.” (Forrás: FLOW PR)

Növelni kívánják az öntözött területek nagyságát a mezőgazdaságban

Növelni kívánják az öntözött területek nagyságát a mezőgazdaságban

Növelni kívánják az öntözött területek nagyságát a magyar mezőgazdaságban, jelenleg ugyanis csak 100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, holott 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel.

A magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a gazdák minél több és elérhető árú öntözővízhez jussanak, ez ugyanis feltétele annak, hogy a következő években növelhető legyen a növénytermesztés hozama.

A stabil termelési háttér megteremtése érdekében fel kell mérni, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költségráfordítással biztosítható, mekkora az eszközigénye. Ezeket az információkat a hatékonyság érdekében kell összegyűjteni és elemezni, hogy egy-egy fejlesztési projekt valós igényeket szolgáljon ki.

Az öntözővíz-igényekkel összefüggő vízügyi felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei végzik el. A pontos igényeket egy e célra összeállított nyomtatványon jelezhetik a gazdálkodók.

Ez év elejétől a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartoznak az öntözést és a belvízelvezetést szolgáló állami tulajdonú vízügyi művek, berendezések, létesítmények. Ez 28.000 kilométer csatorna kezelését, üzemeltetését, fejlesztését jelenti.

Az unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5%-át öntözik. Magyarországon a most - elméletileg - öntözhető 200.000 hektár a megművelt terület 5%-a. Az öntözéssel a hozamok 20-30, de esetenként 50-100%-kal is növelhetők. (Forrás: VM)

A biomassza felhasználása értékes megújuló energiaforrás lehet a jövőben

A biomassza felhasználása értékes megújuló energiaforrás lehet a jövőben

Az Agrár Klub idei első rendezvénye a biomassza magyarországi felhasználásának lehetséges irányait járta körül.

Dr. Fenyvesi László, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság bioenergetikai potenciálja kapcsolatban van az élelmiszertermeléssel, miközben a biomassza energetikai hasznosításában a mezőgazdaság és az energiaellátás jövője szorosan összefügg. A bioenergetika fejlődéséhez szükséges energetikai, illetve feldolgozó gépek fejlesztése pedig a mezőgazdasági gépipart állítja kihívás elé. Így tehát egy igen komplex, több ágazatot átfogó témáról van szó, amelynek során figyelembe kell venni a hasznosítás összes környezeti előnyét és hátrányát. Jelenleg leginkább a melléktermékek hőhasznosítása tűnik konkrétnak, ezért a biofinomítók jelenthetik a jövőben a biomassza hasznosítás megoldásait Magyarországon. A bioenergetikai rendszerek kialakítása országos, kistérségi, önkormányzati és vállalati szinten egyaránt szükséges. Ezek vidékfejlesztési és a munkahelyteremtő hatása pedig figyelemreméltó.

Dr. Petis Mihály, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke a biomassza energetikai felhasználásának előnyei között leginkább a környezetvédelmi szempontokat emelte ki. A megújuló energiaforrás felhasználása csak akkor lehet versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha a komplex előnyöket nézzük. Kedvező irány, hogy Magyarországon a biogáz termelés óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Egyelőre azonban nem rendszerszerű, hanem csak az egyes gazdaságokra koncentráló fejlesztések történnek, amik csupán részmegoldást jelentenek. A biogáz termelés folyamatához köthető logisztika, az energiatermelés és hasznosítás, valamint a melléktermék-újrahasznosítás komplex integrációja továbbra sem jellemző nálunk. Az azonban ma már nem lehet kérdéses, hogy szükség van megújuló energia rendszerekre, a kérdés csupán annyi, hogyan lehet ezt integrált rendszereken, fenntartható módon megvalósítani és üzemeltetni. (Forrás: WELL PR)

Tartalom közti banner a cikk végére
yes