2011. év aratási összefoglaljója

Az idei év nyarát változatos csapadékeloszlás mellett változékony időjárás és meleg jellemezte. A meleg ugyan segítette a betakarítást, a csapadék viszont jelentősen hátráltatta, így országosan jellemzően elhúzódott az aratás. Augusztus 8-ára a búza aratása 99%-ban teljesült.

Tekintsük vissza az előző időszakra, amely során számos körülmény befolyásolta a termésmennyiségek kialakulását.

Az elmúlt vegetációs időszakot esős ősz, hosszú, hideg tél jellemezte.

Decemberben is bőséges csapadék hullott, amelynek egy része hó formájában jelentkezett, számos helyen védelmet nyújtva a vetéseknek.

Ezt követően átlag körüli vagy az alatti volt a csapadékellátottság.

A tavasszal megérkezett olvadás és a viszonylag csapadékszegény, de változékony időjárás miatt komoly veszélyeket jelentett a belvíz.

Március első dekádjában 179 ezer hektár terület volt belvízzel elöntve, amely a hónap folyamán ugyan lassú csökkenést mutatott, április 4-re azonban még mindig 147 ezer hektár szántóterületről jelentettek vízborítást a megyei Kormányhivatal FM Igazgatóságai.

A vetési szándéknál kevesebb őszi kalászos került elvetésre 2010 őszén.

Azokon a területeken, ahol nem károsított a belvíz, az időben elvetett őszi vetések jól teleltek át, a márciusi kedvező idő hatására megfelelő képet mutattak, bár a csapadék utánpótlásnak köszönhetően a korábbi vízállások időről-időre megjelentek.

Április hónap változatos időjárása javuló meleg időt és az ország nagyobbik részén csapadékot is hozott.

Ennek, illetve a kiszórt és hasznosult fejtrágyának köszönhetően az őszi kalászos növényállományok állapota javult.

Május végén, június első napjaiban, nagyon változatos képet mutattak az őszi kalászos állományok, országos szinten, de akár gazdaságonként is.

Általánosságban elmondható, hogy a víznyomásos területeken, illetve a szárazság hatására a növények magassága elmaradt a fajra, fajtára jellemzőtől.

A kalászok hossza az optimálisnál rövidebb és a bokrosodás is gyengébb.

Az idei évben nem beszélhettünk az őszi kalászosoknál erőteljes gyomosodásról.

A szárazság hatására a kalászolás korábban kezdődött.

Rendkívül heterogén kép jellemezte a júniust, a növényállományok nagyobbik részének állapota elmaradt az optimálistól.

A júniusi csapadék jó hatású volt a gabonák mennyiségi és minőségi mutatóira nézve, a szemek a csapadék hatására megfelelően tudnak telni, érni. Az aratás korán, június közepén megkezdődött.

Őszi káposztarepce

A vetés 258 ezer hektáron teljesült 2010. év őszén.

Ez ezer hektárral kevesebb a 2010-ben betakarított területnél.

A tél folyamán országosan 19 ezer hektár repce pusztult ki, amelynek oka elsősorban a belvíz, és kisebb mértékben a fagykár.

A belvíz, az elmúlt időszak csapadékos időjárása következtében kialakult talajállapotok, valamint a szerény hótakaróval jellemezhető téli időjárás okozta többnyire azt, hogy az őszi káposztarepce megmaradt vetésterületének egy részén stresszelt, egymástól eltérően fejlett, foltosan hiányos növényállomány alakult ki.

Az őszi káposztarepce a jó terméskilátású területeken jól termékenyült.

A tavaszi csapadékhiány ennél a növénynél is terméscsökkenést okozott, az oldalelágazások kevesebbek lettek, rovar kártevők ellen többször is védekezni kellett.

Az őszi káposztarepce betakarításra augusztus 8-ig 99%.-ban, 236,4 ezer hektáron teljesült, 2.247 hektáronkénti hozam mellett.

A betakarított termés mennyisége 531 ezer tonna. A terméseredmények 0,5 – 4,5 tonna között szórtak.

Őszi búza

A tervezett területe 1.080 ezer hektár volt, végül 1.006 ezer hektáron (93%) sikerült elvetni a növényt.

2010. év decemberére a meleg és a sok csapadék hatására jó állapotúak lettek a búzák, még a későn vetettek is elérték a jellemző fejlettséget, ugyanakkor a belvízzel elöntött búzavetések kezdtek erősen károsodni ill. kipusztulni.

Az idejében, megfelelő helyre elvetett őszi búzák szépen fejlődtek, jó tőállomány, jó kondíció, jellemezte a fajt.

Helyenként jelentős mértékű gyomosodást lehetett megfigyelni.

2010. december óta 53 ezer hektár búza terület pusztult ki országosan elsősorban a belvíznek köszönhetően.

Ebből a legnagyobb a kipusztulás Békés (11.055 ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg (9.929 ha) és Csongrád megyében (9.520 hektár).

A tavaszi szárazság korai kikalászolásra kényszerítette a búzákat.

A növények egy része alacsony, gyengén fejlett lett.

A táblák igen heterogének lettek, helyenként sok legyengült, kiritkult területrésszel.

A kalász sem a fajtára jellemző hosszúságú, rövid kalászok jellemezték az idei évet.

Az őszi búza aratása június végén megkezdődött.

A növényfaj betakarítható területe 952 ezer hektár, amely közel 59 ezer hektárral kevesebb az előző évben betakarított területnél (1.010 ezer hektár KSH adatok alapján).

Az augusztus 8-i állapot szerint 939 ezer hektár búzát (99%) takarítottak be 4.242 kg/ha hozam mellett.

A betakarított termésmennyiség közel 3,98 millió tonna.

2011. augusztus 8-án legmagasabb a termésátlag Baranya, Komárom-Esztergom, Tolna megyében (4.770 kg/ha felett), legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém megyében (3.551-3.775 kg/ha közötti).

A még lábon álló termés minősége, minél tovább van kitéve az időjárás hatásainak, tovább romlik.

A sikér és a fehérje tartalom az idén a minőség meghatározó paramétere, a fehérjetartalom jellemzően alacsony, toxint minimális mértékben lehet kimutatni.

A búza nagyobb részt malmi minőségű.

Őszi árpa

Eddigi gyakorlattól eltérően még november elején is vetettek a növényt.

Az idei télen 8,6 ezer hektár árpa pusztult ki országosan elsősorban a belvíz miatt.

A fokozatos felmelegedés, és a kora tavaszi esőzések következtében a nem belvizes területeken a lefagyott, elszáradt levelek újra hajtottak, a növényállomány állapota sokat javult, azonban április végére már napról napra erősebben jelentkeztek a csapadékhiány tünetei.

Az őszi árpa korán kikalászolt. Az átlagosnál kevesebb csapadék miatt a kalászok hosszúsága jellemzően az optimálisnál rövidebb lett, rövid szárhossz jellemezte a növényeket.

A betakarítás június közepén megkezdődött. Rendkívüli eltérések, 2-3 szoros különbségek is mutatkoztak az átlagtermésekben, ami kisebb részben az eltérő agrotechnikai megoldásoknak, nagyrészt a csapadék szeszélyes eloszlásának tudható be.

A betakarítható terület nagysága 165 ezer hektárt tett ki, ez több mint 20 ezer hektárral kevesebb a tavaly betakarított területnél.

A betakarítással 100%.-ban végeztek a termelők, 4.056 kg/ha hozam mellett, amely 669,8 ezer tonna termést jelent.

Legmagasabb a termésátlag Baranya, Fejér megyében (4.600 kg/ha felett), legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád megyében.

Rozs

Az elvetett terület nagysága 35 ezer hektár (3 ezer hektárral kevesebb a 2009. évben betakarított területnél).

Az elmúlt évek során a rozs termőterületének csökkenése figyelhető meg.

A tél folyamán 2,4 ezer hektárról pusztult ki az állomány, így a betakarítható területnagyság 33 ezer hektár.

A rozs aratását is lassította az időjárás. A betakarítható területe 32,9 ezer hektár, amely 3,1 ezer hektárral kevesebb a 2010. évi területnél.

Augusztus 8-i állapot szerint a betakarított terület nagysága 31 ezer ha (94%), a hozam 2.382 kg hektáronként.

Triticale

A tél során 8,5 ezer hektár pusztult ki országosan, így a vetésterület nagysága 102 ezer hektár lett.

A telet megfelelően viselte az állomány, a belvizes területek kivételével.

A triticale betakarítható területe 101,8 ezer hektár, amely az előző évinél 24 ezer hektárral kisebb.

Augusztus 8-ig 98,8 ezer hektár, 97% betakarítása valósult meg országosan 3.527 hektáronkénti hozam mellett.

A terméseredmények megfelelnek az elvárásoknak, minőségi problémák nem merültek fel.

Tavaszi árpa

Az aratás a befejezés szakaszában van, a betakarítható területe 101,6 ezer hektár, amelyből 100 ezer hektáron, 99%-on teljesült az aratás országosan augusztus 8-ig.

A hozam 3.336 kg hektáronként.

Zabból 76%-on, 50,7 ezer hektáron (92%) teljesült augusztus 4-ig a betakarítás, 2.530 hektáronkénti hozam mellett.

A minősége a kívánalmaknak megfelelő.

Lukács József

Horpácsiné Zsulya Ágnes

MgSzH Fölművelésügyi Igazgatóság