2011,2012,2013 stresszes évjáratok, mire készüljünk?

Eltolódott vetésidő, hideg talajok, nehéz magágykészítés, egyenetlen kelések, gyomosodás, kukoricamoly és kukoricabogár nyomás… egy pár stressztényező, amelyen az idei szezonban már túl vagyunk.

A vetés óta eltelt pár hónapban nem lehetett panaszunk az időjárásra, kedvezett a kukorica számára.

A téli feltöltő csapadék, a tavaszi esők megalapozták a kelést, korai fejlődést.

Szépen fejlődtek a kukorica állományok.

 

 

A nem megfelelően előkészített magágy, rosszul beállított vetőgép, az elkapkodott vetés hiányos, egyenetlen kelést és fejlődést eredményezett.

Még június végén is lehetett olyan állományokkal találkozni, ahol egy táblán belül volt 2/4 és 6/8 leveles állapotban lévő kukoricanövény.

Ez a különbség egészen a virágzásig megmaradt, a lemaradt növények később virágoztak/virágoznak.

Sajnos sok csapadékot már nem hozott a június vége, július eleje, így a növények a téli és tavaszi csapadékból vegetálnak.

A gyengébb talajokon, az ország középső és keleti részén már ’furulyáznak’ a kukoricák, stresszes időszakot ’élnek’ az állományok.

 

Az időjárás előrejelzés nem túl kedvező az elkövetkező napokra: hőségnapok, csapadék nélküli periódust jelez. Mit jelent ez a kukorica számára?

A későn vetett állományokban a virágzás csak ezekben a napokban kezdődött.

Ezeknél az állományoknál a hőség és vízhiány a termékenyülést befolyásolhatja, a hiányos kötés csökkenti a termés mennyiségét.

 

 

Az elmúlt két évben is hasonló hőmérsékleti értékek és csapadékviszonyok voltak a virágzás, szemkitelítődés időszakában.

Így azok a termelők, akik figyelték az egyes hibridek reakcióját a hőstresszre, okszerűen válogathatták ki a portfólióból azokat a hibrideket, amelyek a száraz, meleg időszakokban is megfelelő termést biztosítanak.

A Dekalb portfólióban ezeket a hibrideket HD – Heat and Drought- logóval láttuk el.

 

Az idejében elvetett állományok már túl vannak a virágzáson és megtermékenyülésen, azonban még a szemkitelítődés időszaka hátra van. Mekkora lehet a terméskiesés ebben az időszakban?

Amennyiben stressz éri a kukoricát (elsősorban hőstressz) a virágzást követően, ez 3-5%-os terméscsökkenést okozhat naponta!

Amennyiben a hőmérséklet magas, a páratartalom alacsony a megporzást követő két héten belül, a cső végén található szemek könnyen abortálódnak.

 

 

A táplálószöveten belül azoknak a sejteknek az osztódása, amelyek a kukorica szemekben a keményítőt tartalmazzák a megporzást követő 10 napban a legaktívabb.

Ha ebben az időszakban éri hőstressz a kukoricát, a sejtek száma csökken, amely az egyik tényezője az ezerszem súlynak, így terméskiesését eredményezhet.

A másik tényező, amely meghatározza az ezerszem súlyt- a virágzástól eltelt 24-28 nappal történő keményítőbeáramlás a sejtekbe.

Ebben az állapotban a szemek víztartalma kb. 70%, a szemek elérték száraz súlyuk 50%-át, a másik 50% viszont ebben az időszakban realizálódik.

Bármilyen gátló tényező (asszimilációs felület hiánya, hőstressz, szárazság) az ezermagsúlyt csökkenti, ez akár 20-25%-es terméskiesést is jelenthet.

Az egyes kukorica hibridek érzékenysége ebben az időszakban eltérő.

Vannak olyan hibridek, amelyeknek betakarításkor látványosan ráncos, aszott szemük van, alacsony ezermagsúlyukkal limitálják a termést.

 

 

Az Iowa állami egyetem által végzett mérések azt mutatják, hogy mind a magas éjszakai, mind a magas nappali hőmérséklet terméscsökkenést okoz.

A növény úgynevezett fénylégzést végez, amely eredményeként az asszimiláták (cukrok, keményítő) nem épülnek be a sejtekbe, hanem a növény felhasználja a működéséhez.

A publikált adatok szerint -amennyiben egymást követő négy napig a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 34 °C-ot, ez 1% terméscsökkenést okozhat.

Amennyiben a magas hőmérsékleti érték öt egymást követő napon fennáll, ez még 2% terméscsökkenést eredményez, a hatodik napon ez még 4%-os csökkenést eredményez.

Természetesen a csökkenés abban az esetben figyelhető meg, amikor a magas hőmérséklet vízhiánnyal jár együtt.

A kukorica, hogy a párologtatását csökkentse leveleit besodorja, a külső viaszos kutikularéteg megvastagszik, a turgor a sejtekben csökken, az állomány hervad.

A hat napnál hosszabb ideig tartó magas hőmérséklet gyakran az alsó levelek elszáradását eredményezi.

Különösen nagy problémát jelent ez a virágzás időszakában és a szemkitelítődéskor is.

Okszerű hibridválasztás, megfelelő talajelőkészítés, megfelelő időben és alapossággal elvégzett vetés, tápanyagutánpótlás, kultivátorozás- hozzájárulhat a veszteségek csökkentéséhez.

Sajnos hazánk klímája kontinentális jellegű, kiszámíthatatlan.

Ugyanakkor a kockázati tényezők csökkenthetőek megfelelően felépített és kigondol technológiával.