2019: komoly kihívásokkal teli évjárat a szőlőágazatban

A szőlőtermesztés mennyiségét két alapvető tényező befolyásolta az idei esztendőben. Mindkettő gyakorlatilag azonos időszakban lépett fel, így a zöldszüret és a növényegészségügyi helyzet is június elején, a pünkösdi időszakban érintette a szőlőágazatot. Sajnos az előbbinek tudjuk a pontos mennyiségét, míg az utóbbinak nem.

Áthelyezve a fókuszt a növényvédelemre, mielőtt a konkrétumokról beszélnénk, tekintsük át röviden a legfontosabb klimatikus tényezőket, amelyek alapvetően meghatározták a védekezések sikerét.

Hőmérséklet esetében a napi középhőmérsékletek átlagát vettük figyelembe 2014-2019 közötti időszakban. Az idei május a hat esztendő leghidegebb hónapja lett -2,2^oC-al volt kevesebb, míg a június az említett időintervallum legmelegebb hónapja volt, +2,0^oC-al volt több az átlaghoz képest.

Áttérve a csapadékadatokra elmondhatjuk, hogy a május hónap lett a 2010-2019 közötti időszak második legcsapadékosabb hónapja (140,8 mm) és a június hónappal (77,3 mm) együtt kritikus időszakot jelentett a növényvédelemben.

A szőlő fenológiájának jellemzői

A klimatikus tényezők alapján a szőlő fakadása „rendes” időben április elején történt a borvidékek átlagában, amelyről elmondhatjuk, hogy heterogén volt. A májusi időjárás miatt a szőlő nagyon vontatottan fejlődött, fázott és sárgult, szinte alig fejlődött, így a fürtmegnyúlás is ebben a hónapban következett be. A virágzás június elején történt, ami egybeesett az átlag feletti meleggel, aminek kedvezőtlen volt a hatása. A bogyókötődés június közepén, a fürtzáródás pedig július közepén következett be a borvidékeinken. A zsendülés július végén indult a fajták függvényében, és augusztus 12-én a Csabagyöngye szürettel a Dél-Balatonon pedig elkezdődött a szüreti szezon.

Növényegészségügyi helyzet alakulása az évjáratban

A szőlő legfontosabb betegsége: a szőlőlisztharmat primer tünetei már április végén, május elején megjelentek. Ez azt okozta, hogy virágzásig hosszú időszak állt a kórokozó rendelkezésére, hogy felszaporodjon. Viszont a májusi hűvös, és a júniusi szokatlanul forró hőmérséklet nem kedvezett a gomba számára. A fürttünetek június végén, bogyónövekedésben jelentkeztek, de a kórokozó igazán komoly berobbanása július közepétől vált érzékelhetővé. Ettől az időszaktól kezdődően erős mértékben terjedt mind fürtön, mind pedig levélen.

A szőlőperonoszpóra meghatározó kórokozó volt az idei esztendőben. A fertőzésnek kedvező csapadékos májusi, júniusi időjárás miatt komoly kártétel alakult ki a virágzás időszakában, amely terméskiesést eredményezett, ahogy azt már a bevezetőben említettük. Sok esetben nemcsak a kezeletlen parcellákban alakult ki 100%-os fertőzési gyakoriság és mérték, hanem az időben megcsúszva kezelt ültetvényekben is. Bizonyára mindenki találkozott a levéltünettel is. Ennek eredményeként előfordult, hogy már szeptemberre nem maradt levél a szőlőtőkén, így a vesszők beérése kérdésessé vált.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2019-es évjárat emlékezetes marad a szőlő növényvédelmével foglalkozó szakemberek számára, és talán lehet egy kis párhuzamosságot felfedezni a 2010-es évhez viszonyítva. Szélsőséges időjárási körülmények közt kellett megvédeni az ültetvényeinket, amelyet kellő szakmaisággal, megfelelő készítmény választásával, technológiával és időben elvégzett zöldmunkával tudtunk csak sikeressé tenni.

Syngenta Kft.