A fómás levélfoltosságról az őszi káposztarepcében

A fómás levélfoltosság és szárrák mellett a polifág fehérpenészes rothadás és az alternáriás levélfoltosság okozhat a gazdanövények fejlődése során szinte folyamatos tüneteket és ezzel párhuzamosan kártételt, terméskiesést. A három betegség közül legjelentősebb a fómás levélfoltosság lehet.

A fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójának (1. ábra) telemorf alakja: Leptosphaeria maculans, míg anamorf alakja: Phoma lingam. Rendszertani besorolása szerint a gombák törzsén belül az Ascomycota-k Dothideomycetes osztályába, Pleosporales rendjébe és Leptosphaeriaceae családjába tartozik.

1. ábra. A fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójának fejlődési ciklusa

1. ábra. A fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójának fejlődési ciklusa

Jelentősége Magyarországon a 2000-es éveket megelőző időszakkal ellentétben viszonylag gyakori. Az utóbbi években az időjárási tényezők alakulása miatt 2010-ben és a felhalmozódott jelentős fertőzőanyag miatt 2011-ben volt jelentős (2. és 3. ábra).

2. ábra. Fertőzött tőlevélrózsás repceállomány

2. ábra. Fertőzött tőlevélrózsás repceállomány

3. ábra. Egészséges tőlevélrózsás olajrepce növény

3. ábra. Egészséges tőlevélrózsás olajrepce növény

A kórokozó teleomorf vagyis szexuális ciklusának vége a vetés után az ősz folyamán zárul a pszeudotéciumokból szabadult aszkospórás fertőzéssel. Az aszkospórák széllel terjednek a fertőzött növényi maradványokról. A levegőben szálló spórákat termelő termőtesteknek (pszeudotéciumoknak) kb. 20 csapadékos napra van szükségük az éréshez. Az aszkospórák csírázása szabad víz jelenlétében történik 4 –28 ºC között. A csíranövények levelein, majd a tőlevélrózsás növények levelein több, megközelítőleg 1 centiméter átmérőjű, világos vagy kifakuló kerekded foltok jelennek meg, bennük apró, fekete pontok a piknídiumok, azaz ivartalan termőtestek (4. ábra). A telepek a levelek növekedése során felszakadozhatnak, rongyolódnak (5. ábra).

4. ábra. A leveleken megjelenő fómás levélfolt és a benne található fekete piknídiumok

4. ábra. A leveleken megjelenő fómás levélfolt és a benne található fekete piknídiumok

5. ábra. Erős fómás levéltünetek nyomán elrongyolódó levél

5. ábra. Erős fómás levéltünetek nyomán elrongyolódó levél

A piknídiumos alak megjelenése már az anamorf, vagyis aszexuális (ivartalan) ciklus elejét jelzik. A Phoma piknídiuma, melyből a piknokonídiumok szóródnak, gömbölyded, kissé lapított, sötétbarna és enyhén a növényi szövetbe ágyazott. A piknídiumok belsejében a rövid fialidokon egysejtű, tojásdad, színtelen piknokonídiumok keletkeznek (1. ábra).

A piknokonídiumok a vetést követő nedves időjárás (nedves augusztus vége, szeptember eleje) után gyorsan kiszóródnak, és újrafertőzik a leveleket, ezzel kialakítva a levélfoltos stádiumot. A tünetek 5–7 nap elteltével jelennek meg 15-20 ºC esetén, de több mint 30 nap kell hozzá, alacsony, 0 ºC-ot alig meghaladó hőmérsékleten. Igen száraz vagy kifejezetten hűvös őszt követően a levélfoltosság kialakulásának esélye jelentősen csökken.

A repce optimális fejlődéséhez kiemelten fontos a jól megválasztott vetési idő. A repce akkor fejlődik kedvezően tavasszal, ha a tőlevélrózsák ősszel már fejlődésnek indultak (6. ábra), de a tőlevelek nem túl erősek, hiszen az energiaveszteséggel jár, az állomány túl sűrű lesz.

6. ábra. Egységes, szépen beállt, telelésre váró repceállomány

6. ábra. Egységes, szépen beállt, telelésre váró repceállomány

A Phoma lingam a köztes periódust, azaz a telet micéliumként vagy piknídiumban, míg a Leptosphaeria maculans pszeudotéciumként vészeli át a növényi maradványokban. Hosszú ősz esetén a levélszövetek elég ideig maradnak meg vitális állapotban, hogy pszeudotéciumok, vagyis áttelelő képletek tudjanak fejlődni. A pszeudotéciumok kialakulhatnak a szár bazális szövetein is. Éréskor a pszeudotéciumok aszkospórákat képeznek (1. ábra).

Nem láthatók tünetek, amíg a gomba a levélfoltból a levélnyél, majd a szár irányába terjed. A gomba terjedése a levélnyél felé meleg időjárás esetén igen gyors, de jelentősen lelassul hűvösebb idő esetén. A betegség nehezen tartható kordában fungicidekkel, ha a fertőzés elérte a szárat.

A piknídiumokból fejlődő piknokonídiumok a gazdanövény virágzati szárát is fertőzhetik, vagyis a világos vagy kifakuló kerekded foltok, bennük az apró, fekete pontokkal a száron is megjelenhetnek (7. ábra). Ezek a tünetek erős fertőzés esetén vagy jelentősebb széljárás esetén a virágzati szár törését okozhatja (8. ábra).

7. ábra. Piknídiumos tünetek megjelenése száron

7. ábra. Piknídiumos tünetek megjelenése száron

8. ábra. Levélfoltosság tünetek miatt megdőlt virágzó repceszár

8. ábra. Levélfoltosság tünetek miatt megdőlt virágzó repceszár

A piknokonídiumok kiszóródása a piknídiumokból nedves körülmények között, nyálkás, vizes, ragacsos oldat formában történik (9. ábra). Ezek a spórák felelősek a betegség második ciklusáért, azonban az aszkospórák jelentik a fontosabb fertőzési forrást, mert nagyobb a fertőzőképességük és a levegőben terjednek.

9. ábra A piknídiumokból kitüremkedő piknídiospóra-halmaz, mikroszkóp alatt

9. ábra A piknídiumokból kitüremkedő piknídiospóra-halmaz, mikroszkóp alatt

A Leptoshaeria pszeudotéciuma szintén, kissé kiemelkedően a növényi szövetbe ágyazott. A pszeudotéciumokban 5-8 db 4 sejtű sárgásbarna aszkospóra fejlődik. A pszeudotéciumok kifejlődése a teleomorf, azaz ivaros ciklus meglétét jelzi. A gomba aszkospóráinak szabadulása eső után történik, ha a hőmérséklet 10 ºC körüli. A gomba szétterjed a szárban, ami látható szárrák tünetekhez vezet, kb. 6 hónappal a levélfertőzés után. Kiemelt összefüggés, hogy a korai levélfoltosodás korai szárrákhoz vezet, ami nagy valószínűséggel csökkenti a terméshozamot.

A kórokozó levélfolt tünetek a növények gyengítésével és a fotoszintetizáló felület csökkenésével károsítanak. Önmagába véve a levélfolt tünetek őszi szórványos megjelenése gazdaságilag nem jelentős. A levélfolt tünetek terjedésének észlelésekor prevenciós jelleggel védekezünk a levéltünetek terjedése és szárrák megjelenése ellen. A szárrák és a piknídiumos tünetek felerősödése a száron a virágzási időszakban igen komoly gazdasági kiesést okozhat (10. ábra).

10. ábra. A fómás szárrák tünetei felsőbb szárrészeken

10. ábra. A fómás szárrák tünetei felsőbb szárrészeken

A bazális szárrák 20 ºC körül igen gyorsan kialakul az aszkospórás fertőzésből, és nagyon súlyos lehet, egyéb stresszhelyzetekkel társulva, a növény megdőlését okozva. A szárrák akkor fejlődik ki, amikor a növények magot hoznak. (11. ábra).

11. ábra. Fómás szárrák tünetei száron (felső) és gyökérnyaki részen (alsó)

11. ábra. Fómás szárrák tünetei száron (felső) és gyökérnyaki részen (alsó)

A kórokozó előrejelzése során az időjárási adatok mellett figyelemmel kell lenni az inokulumok (fertőzőanyagok) sűrűségére a repce előveteményéről vagy a levegővel szállított koncentrációjára. Mindenesetre, ha egy vagy több aszkospóra fertőzés a növény érzékeny stádiumában jelentkezik az előrejelzés szerint, akkor a betegség felbukkanása után a fertőzés lezajlik, és konídiumok formájában fellépő másodlagos fertőzés várható az őszi vagy tavaszi meleg és nedves időszakok során.

A kórokozó elleni védekezés a többi jelentős gombabetegség elleni védekezéssel összefonódik, ám figyelemmel kell lenni, hogy nem minden hatóanyag alkalmazható hatékonyan fómás tünetek megfékezésére. A felhasználható hatóanyagok: pikoxistrobin, ciprokonazol, fluzilazol, azoxistrobin, difenokonazol, metkonazol, mepiquat-klorid, tiofanát-metil, famoxat, tebukonazol, dimoxistrobin, protiokonazol, melyek széles hatásspektrumú fungicidek, mégis célszerű őket kombinációban alkalmazni. Biológiai növényvédelemre a Pythium oligandrum parazita gomba spóraszuszpenziója használható.

12. ábra. Fungicides kezelés tőlevélrózsás repceállományban

12. ábra. Fungicides kezelés tőlevélrózsás repceállományban

A gombaölő szeres állománykezelést tőlevélrózsás növényeken a fertőzés mértékétől függően ősszel vagy az áttelt növényeket legkésőbb a szárbaindulás előtt, tavasszal kell elvégezni (12. ábra). A növényvédő szeres kezelések,- természetesen az integrált növényvédelem jegyében – fontos, hogy a termesztéstechnológia alábbi eszközeivel kiegészítésre kerüljenek. A vetésváltás mindenképpen értékes szempont: 4 éves vetésforgó betartása ajánlott. Az egymást követő években ugyanazon a területen keresztes virágú növényt ne termesszünk. A polifág kórokozók gyérítése érdekében a fertőzött növényi maradványokat célszerű aláforgatni, mely jelentős kórokozó gyérítő szerepe ismert. A termesztés tervezésekor és a termeszteni kívánt fajták kiválasztásakor az ellenálló fajták támogathatják a sikeres növényvédelmi eljárásokat.

káposztarepce levélfoltosság növényvédelem növényvédőszer