Ültetvények alaptrágyázása és kiegészítő lombkezelése

A kiélezett nemzetközi piaci versenyben és a magyar piacon az első osztályú terméket lehet értékesíteni, ehhez a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet precízen kell kialakítani. Ahhoz, hogy jó minőséget és nagy hozamot érjünk el gazdaságosan, hosszú távra tervezett következetes tápanyag ellátási tervet kell készíteni az új technológiák figyelembevételével.

Mindennek alapját képezi a talaj és öntözővíz vizsgálat, amit legalább háromévente el kell végezni ahhoz, hogy kellő képet kapjunk az adott körülményekről. A vizsgálatok sorát azonban itt még nem szabad lezárni. Gyakorta előfordulhat ismeretlen körülmények okozta tápanyag felvételi, vagy éppen ellátási zavar. Ezért tavasszal és a nyár derekán levélanalízis elvégzése indokolt, amely értékes információt adhat az esetleg kialakulóban lévő makro vagy mikroelem hiányos állapotról. Feltétlenül javasolt a friss levélanalízist összevetni a rendelkezésre álló utolsó talajvizsgálati eredménnyel.

Ennél lényegesen egyszerűbb és gyorsabb levélvizsgálati módszer a klorofill vizsgálat. A levélzet klorofill szintje elsősorban a nitrogén tápláltsági állapotra enged következtetni, tehát nem ad teljes képet a tápanyagszintről, mégis érdemes alkalmazni a termésnövekedés vagy érés kezdetén.

Műtrágya vagy szerves megoldás?

Nehéz meghozni azt a döntést, hogy elsősorban műtrágyára alapozott hagyományos termesztési módszerekre támaszkodjunk, vagy az új szerves és biológiai megoldásokat alkalmazzuk. Jó példával élen járnak azok a kertészetek, ahol már az intenzív műtrágya használat a múlté. Jellemzően szerves granulátumok és baktériumtrágyák alkalmazásával pótolják a hiányzó tápanyagot, valamint fordítanak ezzel kiemelt figyelmet a talaj védelmére. A talaj szervesanyag készlete, valamint kémhatása jelentősen befolyásolja annak tápanyag szolgáltató képességét. Ültetvényekben komoly problémát jelent a szerves anyag visszapótlása, ez a gond más kertészeti vagy éppen szántóföldi termesztésben sokkal könnyebben megoldható. A szervesanyag tartalom növelése vagy pusztán megtartása ültetvények esetében éppen annyira fontos, mint más termesztési ágazatokban.

A szerves granulátumok használata az ültetvényekben már nem új keletű dolog. Elsősorban szőlőültetvényekben alkalmazzák előszeretettel. Kijuttatása roppant egyszerű, összetételtől függően 50-75% szervesanyag tartalommal rendelkezik. Alkalmazása során fontos lépés a talajba dolgozás, de koránt sem olyan nehéz feladat, mint az almos trágyák esetében. Szőlőültetvényeknél gyakran alkalmazott eszköz a mélyműtrágyázó, amivel a kijuttatás lényegesen egyszerűbb és utólagos bedolgozás sem szükséges. Más ültetvények esetében – és a szőlő esetében – nem kell a mély bedolgozásra hangsúlyt fektetni. Kijuttatás után elégséges egy 15-20 cm-es sekély bekeverés vagy forgatás.

Az alábbi ábra (Kozma, 1993) jól mutatja, hogy a szőlőtőkék gyökérzetének jelentős tömege a talaj felső 50-80 cm-es rétegében helyezkedik el, tehát a túl mélyre juttatás nem feltétlenül jelent jobb hasznosulást. A szerves granulátumok alkalmazásával részben elvégezzük a tápanyag ellátási feladatokat is.

A szőlőtőke gyökérrendszere (Kozma, 1993)

A szőlőtőke gyökérrendszere (Kozma, 1993)

Fontos megemlíteni, hogy a korszerű granulátumok állandó tápanyagszinttel rendelkeznek, tehát ugyanúgy tápanyag gazdálkodási terv készíthető rájuk, mint bármelyik műtrágyára. Egyes granulátumoknak 20% feletti NPK tartalmuk van. Talajvizsgálatra támaszkodva a további esetlegesen hiányzó makro tápelemeket műtrágyával pótolni lehet. Ez a technológia nemcsak szakszerű, hanem jelentős mennyiségű szervesanyag jut a talajba és nagymértékben csökken a műtrágya felhasználás. Gyakran elfelejtett tény, hogy az intenzív műtrágya felhasználás hosszú távon a talaj kémhatásának eltolódásához vezethet.

Közép-Magyarország déli területein nem ritka eset a túl magas pH értékek mérése. Csongrád megye déli területein a talaj kémhatása több helyen nyolcas érték felett mérhető. Ilyen magas értékeknél a mikroelemek felvétele egyszerűen lehetetlenné válik és a talaj szabad foszfor készletének jelentős része kötött formába kerül. Ilyen körülmények között a termesztett kertészeti kultúrák folyamatos tápelemfelvételi problémával küzdenek, ezzel jelentős plusz költséget és terméskiesést okozva a kertészeknek. Ez az eset elsősorban a kedvezőtlen belvízhelyzet miatt alakult ki a térségben, viszont nagyon jól mutatja, milyen káros következményei lehetnek egy erős pH eltolódásnak.

A szerves tápanyag-gazdálkodás folyamatos alkalmazása a hagyományos műtrágyákra alapozott táplálási tervekhez képest többlet költségekkel jár, ez gyakran visszatartja a kertészeteket az alkalmazásától, holott számos más területen költségmegtakarítás érhető el vele. Szerves anyagok és műtrágyák együttes alkalmazása szerves komplexeket képez a talajban, lassítva ezzel a tápanyagok kimosódását és biztosítva a folyamatos tápelemfelvételt. A műtrágyáknál tapasztalt talajra gyakorolt kedvezőtlen pH nyomás is elkerülhető a szerves tápanyagok alkalmazásával. A magyar piacon fellelhető valamennyi szerves készítmény magnézium és kalcium tartalommal rendelkezik és ideális mikroelem forrás a növény számára. A tenyészidőszak során fellépő stressz elleni küzdelem egyik fő pontja a talajélet helyreállítása, ami a szerves anyagok visszapótlása nélkül nem lehetséges.

Lombkezelés

Természetesen az ültetvények tápanyag-visszapótlása nagyobb feladat annál, hogy pusztán az alaptrágyázással lezárjuk a témát. Jelentős munkát jelent az őszi-, kora tavaszi trágyázáson felül a lombkezelési programok kialakítása úgy, hogy a növényvédelmi kezelésekhez is jól illeszkedjenek. Jelentős gond, hogy a piacon túlkínálat mutatkozik a lombtrágya termékekből és szinte elvesznek a hatékony készítmények a kevésbé jó minőségű tömegáruk között. Több probléma is gondot okozhat, ha nem megfelelő lombtrágya kerül a permetezőgépbe, de a legnagyobb veszélyt a perzselés és fitotoxikus hatás jelenti. A rossz minőségű lombtrágyák jellemzően nem hasznosulnak kellőképpen, nagyobb részük a levél felszínén kicsapódik és lerakódik. Ezt követően a következő harmattal újból vízhez jutva koncentrált állapotban levélperzselést okozhatnak. Több feltáró vizsgálat bizonyítja már, hogy csak a speciálisan levéltrágyázásra kifejlesztett formulák hasznosulnak megfelelően.

Korábban népszerű és kifejezetten olcsó levéltrágyaként alkalmazták a vízoldható magnéziumszulfát műtrágyát. Szakmai érvek sora támasztotta alá, hogy a magnéziumot, mint a növényi anyagcsere, valamint a fehérjeszintézis nélkülözhetetlen elemét levélzeten keresztül is pótolni kell. A hagyományos magnéziumszulfát műtrágya azonban levélzeten keresztül szinte egyáltalán nem hasznosul, gyakorlatilag 80%-ban kárba vész, tehát hiába kedvező árú egy létfontosságú tápelem, ha az a megfelelő formula hiányában a levélzeten keresztül nem hasznosul.

A levéltrágyázást már a virágzás korai stádiumában érdemes megkezdeni, akár a növényvédelmi permetezésekkel egybekötve. A virágzás alatt foszfor túlsúlyos és bór tartalmú lombtrágyák alkalmazása javasolt. Tévhit az, hogy ebben a stádiumban a tápelemek nem hasznosulnak. Egy jól összeállított lombtrágya programmal lehetőség nyílik kissé korrigálni a termőterület hiányosságait és lényegesen javíthatunk a termés mennyiségi és minőségi mutatóin. Termésnövekedés, valamint intenzív zöldtömeg képzés idején indokolt a nitrogén túlsúlyos lombkezelés. Gyengébb adottságú, homokos, humuszban szegény termőhelyeken érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a nitrogén pótlására. Nitrogénpótlásnál mindig a „sokszor keveset” elv alkalmazása az indokolt. A lombtrágyák növényvédő szerekkel általában jól keverhetők, de keverési próbát minden esetben javasolt elvégezni. Három vagy annál több komponensű keverék esetén a lémennyiség növelése ajánlott, vagy érdemes mérlegelni, hogy feltétlenül indokolt-e a lombtrágyát is a tankkeverékbe helyezni. Az új típusú biostimulátor készítmények önmagukban is jelentős élettani hatással bírnak. Keverésük olajos diszperziókkal, réz és kén típusú készítményekkel általában nem javasolt.

lombkezelés műtrágyázás növénytermesztés növényvédelem