Már egy egész generáció felnőtt a szövetkezeti forma megbuktatása óta Magyarországon, sajnos a szövetkezet szó is rossz szájízzel maradt meg nálunk, pedig számos buktatója mellett előnyei is voltak az összefogásnak.
Hogyan látja egy integrátor, a mai összefogások kinőtték ezeket a „gyermekbetegségeket”, működik ez a mai gazdasági környezetben, a magyar mentalitás mellett?
Az ország egész területét lefedi értékesítő, szaktanácsadó, valóban integráló hálózatunk, így gyakorlatilag a családi gazdálkodótól kezdve a farmer gazdaságig van rálátásunk a gazdálkodói formákra, azok tudás- és eszközellátottságára egyaránt.
Tulajdonképpen az általunk integrált összes terület 1/3-a 500 hektár alatti, 1/3 része 500-1500 hektár közötti, 1/3-a pedig ennél nagyobb.
Viszont ha ezt számszerűsítjük, akkor kiderül, hogy a gazdálkodók 80%-a az első kategóriába tartozik, tehát kis területen, kis gépparkkal, kis tőkével, mégis hasonló céllal próbál érvényesülni, tegyük hozzá, ugyanazon a piacon.
Az élet és a gyakorlat hozta, hogy az egy helységhez tartozó kisebb és nagyobb gazdálkodók között kialakult egy kooperáció, amit mi kis integrációnak nevezünk.
Ez ma már elég jó együttműködésnek számít.
Azok a kisebb gazdaságok, melyek csonka eszközrendszerrel rendelkeznek a termeléshez, beintegrálódnak a „nagyokhoz”.
Ez a csonkaság elsősorban a szárításban és tárolásban mutatkozik meg, de van ahol egy betakarítógép, egy permetezőgép vagy egy nagyobb erőgép hiányzik épp a termelő gépparkjából.
Az utóbbi 5-8 év fejleménye az, hogy a „nagyobbak” az eladásban is közreműködnek (hiszen ők szárítják, tárolják az összes terményt).
A homogén áru biztosítása érdekében belenyúlnak, bele próbálnak nyúlni az alkalmazott technológiába, az inputba, akár a fajtaválasztásba is.
Véleményük már nemcsak mérvadó, de a gyakorlatban feltétel is.
Egy 500-1.500 hektár közötti gazdaságra pl. jellemző, hogy a területének 10-30%-ának megfelelő mennyiséget még integrál.
Ez néhány tíz termelőt jelent, ami részben törpegazdaság ill. az említett csonka eszközparkú, akár pár száz hektáros gazdaság.
Nincs a szövetkezeti „rossz szájíz”, nem az eszközpark a közös, hanem az elvárt minőség és a cél (pl. egy gabonacsoporttal sikeres üzleti pozíciót elérni).
Ez ma már működőképes üzleti és gazdasági kapcsolat.
Díjeső 2013-banGépesítés kategóriában Termékfejlesztési Különdíjat kapott a John Deere DirectDrive sebességváltó. Ez egy olyan mechanikus (fogaskerekes) sebességváltó, mely a vezetési technikában a fokozatmentes sebességváltókéhoz hasonló kényelmet biztosít, ugyanakkor a mechanikus sebességváltók kiváló hatásfokával rendelkezik. A rendszer lehetővé teszi a nehéz szántóföldi munkák kisebb fogyasztással és nagyobb hatékonysággal történő elvégzését. A DirectDrive karbantartása – mechanikus volta miatt – egyszerűbb és olcsóbb, mint a fokozatmentes váltóké.
Logisztika kategóriában nemzetközi Premium Oklevelet kapott a John Deere TIA System traktor-munkagép automatizált kapcsolat, ami a traktor és a munkaeszköz között automatizált kapcsolatot biztosít. A kezelőnek csupán el kell indulnia és a vezetésre figyelnie. A munkagép – jelen esetben a bálázó – gondoskodik a traktor megállításáról, miután a bála eléri a kívánt méretet, a bálázó nyitja majd zárja a bálakamra ajtót. Ennek köszönhetően kisebb a fizikai fáradás, kevesebb a hibalehetőség, valamint jobb a bálaszállítási és – tárolási lehetőség.
|
Az integrátoroknál, egyáltalán az együttgondolkodásnál maradva megállapíthatjuk, hogy ennek a történelmen kívül még földrajzi alapjai is vannak.
Valószínűleg ezek a különbségek már kultúrával, mentalitással is összefüggésbe hozhatóak.
Nemzetközi összehasonlításban hová helyezné hazánkat?
Ha az európai viszonyokat elemezzük, akkor hamar kiderül, hogy északról délre haladva kisebb a szövetkezetek súlya, ezt viszont erősen befolyásolja a jelenlegi EU-s központi költségvetés.
A támogatási feltételek ugyanis jobban kedveznek a sikeresen/ gazdaságosan termelő összefogáson alapuló „szövetkezeteknek”.
De ha a példákkal elmegyünk egész az USA-ig, disztribútorokkal és szövetkezetekkel vegyes mezőgazdaság sokkal hatékonyabban működik.
(Szerk.: A mezőgazdaság innovációi az utóbbi évszázadban is Amerikából származnak, a traktorok mellett ne feledkezzünk meg a minimum művelésről, a GPS-ről és a biotechnológiáról.)
Van tehát összehasonlítási alapunk, példa is előttünk, a versenyképes piaci pozíció megtartása – mint minden más ágazatban – a mezőgazdaságban is megtalálta a megfelelő megoldást.
Vannak ágazatok, ahol az integrációnak különös létjogosultsága van, ilyen lehet az állattenyésztés, a kertészet és a zöldség-gyümölcs termesztés.
Ha pedig a már említett gabonapiaci pozíciók miatt kapcsolódó gazdálkodókat említjük, akkor a szántóföldi növénytermesztést is idesoroljuk.
Így lassan lefedjük a teljes mezőgazdaságot, ebből is az látszik, hogy a meglévő feltételeket és az elérhető lehetőségeket kell mérlegelni a döntéskor termelőnek, integrátornak egyaránt.
(Szerk.: Ma már szinte településenként találunk legalább egy, magát integrátornak nevező céget, itt is működik a konkurencia.
Ugyanakkor vállalják annak kockázatát, hogy a termelő akár az integrátorokat cserélve, kötelezettségeket hátrahagyva keresse a lehetőségeit.)
Új vagy használt? Forgalmazó vagy kereskedő?Az utóbbi években hazai gépkereskedők olyan ajánlatokkal jelentek meg a gazdálkodóknál és a médiában egyaránt, ami a vásárlók megtévesztését eredményezheti. Ennek az az oka, hogy nem különül el egymástól a használt és új gépek, alkatrészek forgalmazhatóságának és szervizelésének és a köznyelvben gépkereskedelemként ismert tevékenységnek a jelentése.
A JOHN DEERE traktorok, takarmánybetakarító gépek, bálázók, homlokrakodók, permetezőgépek, kombájnok, palántázó gépek, talajművelőgépek kizárólagos magyarországi forgalmazási jogának hiteles fordítása A KITE Zrt. a JOHN DEERE termékek magyarországi kizárólagos forgalmazója, amelyet okirattal is tud bizonyítani. szabad piaci versenyre hivatkozva viszont a gazdálkodók több kereskedő cég, más-más jótállási, szervizvállalási paraméterekkel rendelkező ajánlatával találkozhatnak. A JOHN DEERE és a KITE Zrt. hírnevét sértő magatartás a gazdálkodónál nem az árajánlat elkészítésekor vagy a gép átvételekor fog jelentkezni, hanem a JOHN DEERE márkától és a hazai forgalmazótól elvárt és megszokott szolgáltatások hiányakor. Épp ezért, mint kizárólagos magyarországi forgalmazó, a KITE Zrt. kötelességszerűen fellép a JOHN DEERE termékek valós kereskedelme érdekében. (Forrás: KITE Zrt.) |
– A közelmúltban még a foglalkoztatás fellendítésének lehetőségét és természetesen a hazai mezőgazdaság egyik kitörési pontját látták a kertészet támogatásában.
A KITE kertészet üzletágánál már vannak kedvező jelei ennek a – kormányzati – törekvésnek?
A kertészetnek Magyarországon is lenne létjogosultsága, csúcs minőségen, és ha a vertikális lépéseket nem engedjük ki a kezünkből.
Ma a friss zöldségnek vagy gyümölcsnek a postharvest része többe kerül és több hozzáadott értéket tartalmaz, mint maga a termelés.
Vannak kertészetek, akik ezt valóban megcsinálták, és vannak, akik ennek hiányában nehézségekkel küzdenek.
Tehát itt is elmondható, hogy amikor az igényeket a hatékonysággal állítjuk szembe, nem fog menni, a versenyképességünk nem fog emelkedni.
Sőt, ha a költséghatékonyságra hivatkozva visszavesszük a munkabért, a jó munkaerőnk elmegy külföldre.
Ez egy negatív spirál, ami nagyon sokat tud ártani, hosszú távon egy-egy gazdaság életképességét is megingathatja.
Konkrét példákkal illusztrálva: vannak családi gyümölcsösök, ahol már fajtában, technológiában és tudásban felkészült,20-40 hektáros ültetvény lát el egy családot munkával és stabil árbevétellel.
Ugyanakkor a másik „csapat” a léalma értékesítésének problémájával küzd, mindennapi megélhetési gondok mellett.
De van egy terület, ahol konkrét, pozitív tapasztalataink vannak, ez pedig a nagymagvúak termesztése.
A csemegekukorica, zöldborsó termesztés technológiájának gépesítésében 80%-os piaci részesedéssel már teljes rálátást tudhatunk magunknak.
Ebben a szegmensben a gazdálkodók már európai termésátlagokkal és piaci pozíciókkal rendelkeznek, korlátot már csak az öntözés hiánya jelenthet számukra.
Az állattenyésztés korszerűsítésére már jelentős támogatások találtak „gazdára”.
Erre az ágazatra is a fenti két pólusú korszerűség a jellemző?
Valóban vegyes az állattenyésztő telepek színvonala.
Ma az állattenyésztési versenyképesség nagy koncentrációt igényel, így a nagy, korszerű, zöldmezős beruházások érik el a gazdaságosság szintjét.
Ugyanakkor a 70-es években felépült állattenyésztés még ma is küszködik, és lássuk be, ezekből van jelenleg több Magyarországon.
Ezen a mérlegen pl. a trágyaprogram nem tudott billenteni.
– Az integrátori munka már 40 éves múlttal rendelkezik Nádudvaron, hiszen a Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés kukorica- és cukorrépa-termesztésre és annak koordinálására 1972-ben alakult.
Ma viszont a gépesítettség jut először a termelő eszébe a KITE nevét hallva, beszélgetésünk helyszíne és apropója is az AGROmashEXPO és Agrárgépshow.
2013-ban melyik üzletágon lesz a hangsúly?
A szántóföldi „nagy” növények termesztése, és az erre épülő ágazatok – agronómia, vetőmag, növényvédelem, kertészet, műtrágya – erősebb piaci pozíciót, kb. 40-50%-os piaci részesedést mutatnak jelenleg.
A műszaki ágazatoknál 25-30%-os piaci részesedést értünk el, ezen belül a gépértékesítésünk jelenleg a gyengébb, az alkatrész kereskedelmünk az erősebb.
Viszont valóban gépeink, különösen a John Deere erőgépeink miatt a köztudatban gépforgalmazóként, gépi szolgáltatóként vagyunk ismertebbek.
A kiállításon már hagyományosan a teljes F pavilont megtölti gépkínálatunk, ahol így is csak ízelítőt tudunk adni a teljes termékpalettáról.
