A Föld klíma veszélyeztetettsége

A Földön az Élet mintegy 3-4 milliárd éves. Az ember az utolsó néhány millió évben jelent meg. Tudományos faji besorolása HOMO SAPIENS. Ám ez a homo sapiens miközben tudásszomjtól hajtva egyre többet akar tudni, valójában tudatlanul felelőtlenül és agresszívan kezdett viselkedni, mára túllépve hatáskörét MOHÓ SAPIENS-é vált.

Tudásunk fejlett társadalmakat épített fel, de ezek a társadalmak mind önpusztítók. (Csoda hogy túléltük, jól megszervezett „világháborúinkat”!) Veszélyeztetjük a föld élővilágát, a biodiverzitást és saját életterünket is. Az ember az utolsó 150-180 évben igen jelentős fejlődést ért el (ipari forradalom), de sajnos felélte energia és élelmiszer készleteit.

A tudósok több évtizede vizsgálják Földünk jelenségeit. Sokan most döbbennek csak rá, hogy világunkat mily törékeny és sérülékeny fizikai, kémiai, biológiai, és öko-ciklusok szabályozzák.

Az egyik legnagyobb probléma a földi átlaghőmérséklet emelkedése! A vizsgált időszakban bizonyos helyeken 2 fokkal emelkedett a föld hőmérséklet! Eddig mintegy 18-20.000 km2 jégfelület vált le az Antarktiszról, sajnos a leválás folyamatos. A sarki évszakok eltorzultak, az állatállomány veszélybe került. 1992 óta a tengerszint emelkedés folytonos, 3,2 +/- 0,4 mm/évente (IPCC jelentések, www.ipcc.ch ). Ez az érték az előző században 1,7 +/- 0,3 mm/év, és az elmúlt 5000 évben csak 1 mm volt! Okok: az óceán hőtágulása, folyók, párolgás/kisugárzás, jégolvadás.

Mi az ok?

A Földi éghajlat változásait a Milankovics ciklusokkal magyarázzuk, aki elsőként írta le a jelenséget. A Milankovics ciklusoknak 5500, 11500, 26000 éves periódusai vannak, ezért sokan azt vallják, hogy a klímaváltozások oka pusztán csak ez. Sajnos azonban több jel is utal arra, hogy az emberi faj felelőssége nem zárható ki! Az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete 0,6-0,8 C°-ot emelkedett az ipari tevékenység előtti időhöz képest. A légköri CO2 mennyiséget pedig az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm4 (IPCC, 2007). Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemű CO2-kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 2050-re a Föld átlaghőmérséklete 2-5 C°-kal növekedhet meg.

Melyek a jelenségek?

•Az átlag hőmérséklet nem várt növekedése.

•Vízgazdálkodásunk és vízkészleteink veszélybe kerültek.

•Jégtakarók olvadása, emiatt jelentős tengerszint emelkedés várható.

•Az időjárási katasztrófák gyakorisága és nagysága növekszik.

•Az évszakok eltorzultak, jelentősen megváltoztak-

•A viharok gyakorisága és erőssége megnőtt, több területen sivatagosodás várható-

  • Az öko rendszerekben a bio-diverzitás rendellenességei észlelhetők.

A jelenleg a Földön élő fajok mintegy 1/3-a kipusztulhat, ha még 2 C°-kal növekszik a hőmérséklet. Ez elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az ember fennmaradása egy ilyen környezetben alig biztosítható, ennek egyszerűen az az oka, hogy az ember a tápláléklánc végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként fogható fel. Az emberiség túléléséhez 23 nagyrendszer működése szükséges, ezekből 15 jelentősen sérült, többségük visszavonhatatlanul (Millenium Ecosystem Assesment, 2007).

Mi várható?

Tudományos szempontból eléggé nagy merészség megjósolni azt, hogy pontosan mi fog történni és mikor. A 2020-2050-2100 ig terjedő időszakra mintegy 6 alapvető elképzelés alakult ki. Sajnos a rossz hír az, hogy bármelyik is következik be, a hatása katasztrofális jellegű lesz. Egyaránt lehetséges egy eljegesedés vagy sivatagi hőség. Nézzük meg röviden, mi várható.

A világban egy jelentős mértékű humán migráció várható – klíma menekültek – akik elvesztik életterüket. Ha majd „elérkezik az idő” kb. 1 milliárd ember kel majd útra, és keres új, biztonságosabb hazát magának és családjának. A környezetváltozás miatti menekültek jelentős csoportjaival kell számolni. Jelentős változások lesznek a természetben, vízkészletekben, az erdőségekben. A hőség és a megváltozott klíma miatt fajok tűnhetnek el, felborítva az eddig stabilizálódott öko- rendszereket, ugyanakkor hirtelen invaziv növények és állatfajok jelenhetnek meg ugyanazon területen tovább növelve az ottani öko-instabilitást.

A Földön ma évente 6 millió hektár válik sivataggá, 17 millió hektár erdő pusztul el, 26 billió tonna a talajerózió, a sztratoszféra ózonrétege csökken és évente 28%-kal nő a CO2-kibocsátás. A tengeri hering készletek 80%-át kipusztítottuk, és hetente több faj tűnik el! Az olajkitermelés gondatlansága miatt, hatalmas területek fertőződnek meg!

Az átlaghőmérséklet növekedésével négy egymástól független csapás is fenyegeti az élővilágot:

A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. Egész Európa átlaghőmérséklete 4-5 C°-kal fog csökkenni. A tengeri planktonok adják a földi öko-rendszerünk alapját azáltal, hogy a tápláléklánc alapját képezik, egyben a legnagyobb oxigéntermelők is. A legrosszabb következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak (az atlanti éghajlat szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át). A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengerszintet néhány méterrel (A várható szint 4-75 m között van, IPCC).

A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő képessége ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-mel, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést.

Fajunk felelőssége

Jelenleg sokan egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, amely az éghajlat változásából keletkezett. Sőt egyenesen megkérdőjelezik az adatok hitelességét. Kevesen tudják, hogy Magyarország a harmadik legveszélyeztetettebb csoportban van!

Felhasznált irodalom: IPCC jelentések (internet); MTA Va-ha-va jelentés (www.vahava.hu ); MTA Energetikai albizottság tanulmányok; Hetési jelentés: „A felélt jövő” tanulmány; Végh László – Hetesi Zsolt: Fenntartható élet. Jegyzet, ELTE TTK, 2006.; Gaiasolar összefoglaló: „A Megújuló Energiák Társadalmasítása”; Véghely Tamás: „Kezünkben a jövőnk” konferencia előadás 2009, Budapest; Véghely Tamás:„A NAPKORSZAK hajnalán” konferencia előadás a Magyar Müszaki Értelmiség Napján, Magyar Tudományos Akadémia és Országház, 2009 Május 14-15

Véghely Tamás

okl. villamosmérnök

Mit jelent felelősségünk a mindennapi életben, és mi a feladatunk? Ezekre és az Önökben felmerülő kérdésekre következő lapszámunkban válaszol a szerző. Várjuk véleményüket, kérdéseiket. (Szerk.)

Cikksorozatunk a GAIASOLAR Kft (www.gaiasolar.com ) támogatásával készült

ciklus felelőtlen viselkedés föld klímaváltozás milankovics veszélyeztetettség