A Gabonakutató évtizedek óta különböző kísérletekben teszteli az új és a köztermesztésben levő őszibúza-fajtáit. E kísérletek közül az egyik hiteles eredményeket nyilvánosságra hozó a GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérletsorozata.
Napjainkban, ha csak a magyarországi számokat vesszük figyelembe, több mint 160 db búzafajta van forgalomban, így a közel 1 millió hektárnyi búza-vetésterületet véve alapul, a termesztőknek nem könnyű eldönteni, hogy melyik fajtát válasszák. Ezért az új fajták megismerése, megismertetése elengedhetetlen.
Ismert, hogy már 12 éve folynak a Gabonatermesztők Országos Szövetsége – Vetőmag Szövetség és Terméktanács – Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kisparcellás, jól értékelhető, ún. Posztregisztrációs Fajtakísérletei az ország számos (6-10 db) helyén, eltérő ökológiai és ökonómiai környezetben. Ez a kísérlet ma már ajánlati listának is nevezhető, hiszen 2008-ban való indításakor ez volt az alapelgondolás. Ebben a kísérletben a szereplés önkéntes, de meg kell felelni egyes elvárásoknak. A feltételek között van, hogy a fajta új elismerés legyen, ha pedig már elismert, akkor a hivatalos szaporításokban évről évre területileg az elsők között legyen, illetve terméshozamai és minőségi mutatói alapján stabil és kiemelkedő legyen évről-évre (lásd: GK Csillag, GK Békés).
Éréscsoport: * korai ** közép
Legm. t/ha/kis/hely – legmagasabb termés évjáratonként, egy adott kísérleti helyen1. táblázat. GOSZ-VSZT(-NAK) őszi búza posztregisztrációs kísérleteiben szereplő szegedi fajták termésátlaga, t/ha, 2008-2019. (kivonat)
Ebben a „hivatalos”, posztregisztrációs kísérletben a kezdetektől napjainkig a Gabonakutató, illetve jogelődjei 23 fajtát delegáltak. Az 1. sz. táblázat mutatja azon GK-fajták átlagos eredményeit, amelyek többször kiérdemelték, hogy a kísérletbe kerüljenek. A táblázat több hely kísérleti átlagát (t/ha) és az egyes évjáratokban elért kiemelkedő hozamaikat foglalja magába. Az adatok tényadatok, és csak a szegedi érdekeltségű fajták átlagait tüntetik fel évjáratonként és fajtaösszesítésben is. A táblázatban láthatjuk, hogy a GK Csillag és GK Békés mellett több fajtánk hozamaik, elterjedtségük vagy egyes minőségi bélyegük alapján 3-4 évig is szerepeltek a kísérletben. A gazdasági mutatóik alapján feltételezhető és bízunk benne, hogy az újabbak közül a GK Szilárd, GK Arató és a GK Bagó is több éven keresztül tagja lesz majd ennek a kísérletsorozatnak, amely ma már széles körben ismert, és fontos tájékoztatást ad a hazai termelőknek. Az 1. sz. táblázat a szegedi GK-fajták termésátlag adatait állítja egymás mellé, és évjáratonként mutat köztük különbségeket kiegyenlítettségben vagy kiemelkedő terméshozamokban.
Ezekből az adatokból a fajták közelítő potenciális teljesítményei is látszik, akár 9-10-11 t/ha termést is adhatnak optimális termőhelyi, környezeti tényezők esetén. Bízunk benne, hogy függetlenül az áprilisi, májusi komoly csapadékhiánytól, 2020-ban is hasonló, relatíve jó eredményekkel szerepelnek fajtáink, és partnereink is hasonló jó eredményekkel zárják az évet.
Beke Béla