A genetikailag módosított szervezetek felhasználásának elutasítása

GMO és GMO származék fogalma

A genetikailag módosított szervezetek olyan növények, állatok vagy mikroorganizmusok, amelyeknek átörökítő anyagát (DNS) megváltoztatták. GMO származék minden, amit GMO-ból állítottak elő, pl. hevítés, aprítás, szárítás által, és képtelenné válik a reprodukcióra (pl. kukoricakeményítő, repceolaj, burgonyafehérje, stb.). Továbbá GMO származék minden olyan termék, amelyet genetikailag módosított szervezet segítségével állítanak elő.

 

 

Az ökológiai gazdálkodásból származó termék előállítása során sem GMO-t, sem GMO származékot nem használnak fel.

 

Mi a célja a genetikai módosításnak:

Az élő szervezetek nemesítésének a célja valamely tulajdonságok erősítése.

A genetikai módosítással ezt a célt a nemesítők gyorsabban el tudják érni, mivel a módosítani kívánt tulajdonságot kódoló génszakaszt cserélik ki.

Az genetikai módosítás célja változatos: magasabb A-vitamin tartalmú rizs, gyomirtó-szerekkel toleráns kukorica, szója, gyapot, állati kártevőkkel szemben ellenálló kukorica, egyedi színű, vagy vágott virágként tartós szegfű, hím steril repce, meghatározott keményítő és fehérjetartalmú burgonya.

Léteznek, de kevesebbet említik a genetikailag módosított mikroorganizmusokat: valódi bioreaktorokban meghatározott anyagokat termelnek (pl. vitaminokat, szerves savakat, enzimeket, gyógyszereket).

 

A GMO-k jelölése:

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) nyomon követhetőségéről és címkézéséről szóló 1830/2003/EK rendelet értelmében valamennyi genetikailag módosított szervezet előállítója/forgalmazója köteles a termék címkéjén, csomagolásán, a terméket kísérő dokumentáción feltüntetni, hogy a termék GMO-t tartalmaz vagy abból készült.

A továbbiakban, amennyiben ezt a terméket a feldolgozás során összekeverik nem GMO-s termékkel, ezt is jelezni kell a termék címkéjén, csomagolásán, a terméket kísérő dokumentáción.

Nem kell viszont jelölni a GMO segítségével előállított termékeket, illetve nem jelölésköteles a nem élelmiszer vagy takarmány célra felhasznált alapanyag/termék. (Mindkettőről lesz még később bővebben szó).

A GMO-k véletlenszerűen vagy elkerülhetetlen technikai okokból is jelen lehetnek a termékekben

(Pl. azonos szállítóeszközök, gépsorok használata) Ha a termékben 0,9% alatti a GMO előfordulás, és elkerülhető lett volna a belekerülése (pl. GMO-t tartalmazó tételt „hígítottak” a határérték alá), akkor 0,9 % alatt is jelölni kell a GMO jelenlétét.

Ha 0,9% alatti a GMO tartalom és elkerülhetetlen volt a szennyeződés, nem kell utalni a címkén a GMO tartalomra.

 

Milyen érvek szólnak a GMO-k felhasználása ellen:

Az egyik legfontosabb ellenérv, hogy a szabad természetbe kikerülő genetikailag módosított szervezetek egyedei a természetben található ugyanazon fajhoz tartozó egyedekkel szaporodni képesek, azaz kikerül a gén a természetbe.

A táplálékláncba bekerülő a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű baktérium által termelt toxint termelő GMO-k nemcsak a kukoricabogár és a kukoricamoly ellen védettek, hanem az ilyen kukorica virágporán érési táplálkozást folytató vándorlepkék elpusztulnak a pollen elfogyasztása után, valamint ugyanígy sérül a talajban élő közösség is, a tarlómaradványok aprítását végző talajlakó rovarokra is hatással van a Bt kukorica.

A gyomirtószernek ellenálló GMO-k termésátlaga nem több, mint a hagyományos fajtáké, ellenben évről-évre több gyomirtószert kell felhasználni a kiszelektálódó, a gyomirtóra toleránssá váló gyomnövények ellen.

Nem állnak rendelkezésre adatok arról sem, hogy mennyire biztonságos az újszerű, a fajra egyébként nem jellemző fehérjéket tartalmazó takarmányok, illetve élelmiszerek fogyasztása.

Nagyon ritkán esik szó azonban – főleg agrárszaklapban – a GMO-ban érdekelt vállalatoknak a gazdasági, illetve a társadalmi életre, illetve a termesztett növényeink genetikai sokféleségére gyakorolt hatásáról. 2012-ben világszerte mintegy 170 millió hektáron vetettek genetikailag módosított növényeket, ennek nagy részét, 152 millió hektárt 5 országban (USA, Brazília, Argentína, Kanada, India).

 

Kína jelenleg a 6. a rangsorban.

A termesztett haszonnövények közül a szója és a gyapot vetésterületének 81%-án, kukorica vetésterületének 31%-án, a repce vetésterületének 30%-án vetettek GMO-s fajtákat.

Ez azt is jelenti, hogy a termesztett fajták köre nagyon leszűkült, azon növényeknél, ahol 80% körül a GMO-k aránya, a piacon meghatározó vállalatok által kiemelt genetikai anyagú változatok fordulnak elő, és a többi változat eltűnik a termesztésből.

Világszerte néhány multinacionális vállalat óriás kezébe kerül a vetőmag-előállítás, illetve az ebből származó bevétel és haszon is. Ugyanakkor mivel a GMO-s növények jogvédettek, a gazdálkodók nem vethetik újra megtermelt magokat, a jogdíj a vállalatoknál koncentrálódik.

A gazdálkodók ősi tudása, a gazdálkodás lényege a növényszaporítás – ebbe a rendszerbe nyúl bele a GMO-ipar, minden zsák vetőmag után komoly jogdíjat követelve.

Mérhetetlenül kiszolgáltatott az a gazdálkodó, aki nem szaporít maga vetőmagot.

Részben ez ellen a kiszolgáltatott helyzet ellen lépnek fel azok a szervezetek, amelyek a GMO-k elutasítását szorgalmazzák.

 

Hogyan lehet elkerülni a GMO-k használatát?

1. Magyarország jelenleg GMO-mentes övezet.

Ez azt jelenti, hogy köztermesztésben nem lehet GMO fajtákat termeszteni, amennyiben egy vetőmagtételben akármilyen         kevés GMO-jelenlét kimutatható, az nem vethető el, illetve az ebből kikelő növényállományt meg kell semmisíteni.

Takarmányozásra azonban hazánkban is felhasználható a külföldről érkező GMO szójából készült takarmány, a takarmányon magán jelölni kell a GMO jelenlétét, de az ilyen takarmányon nevelt állatokból származó termék (hús, tej, tojás) már nem jelölendő.

2. Több európai országban elterjedt a GMO-mentes termékek megkülönböztetésére védjegy.

A sikeres védjegyek nem ön-deklaráció alapján kerülnek ki a termékekre, hanem független ellenőrző szervezetek által végzett ellenőrzési-tanúsítási folyamat végén.

A védjegyszabályzat írja le, milyen mélységig kell a GMO-mentes alapanyagokat biztosítani (pl. GMO-mentes az a tojás, amelyet tojó tyúk takarmánya nem tartalmaz genetikailag módosított alapanyagokat).

A technikailag elkerülhetetlen szennyeződés fogalmát a feltételrendszerek ismerik, sajnos a közös szállítóeszközök, épületek használata miatt keresztszennyezés előfordulhat, de a kritikus pontokon végzett megelőző intézkedések (pl. takarítás) és rendszeres mintavételek segítségével a szennyeződés csökkenthető.

3. A legkövetkezetesebb az ökológiai gazdálkodás szabályozása: ökológiai termelés során GMO-k és GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek élelmiszerként, takarmányként, technológiai segédanyagként, növényvédő szerként, műtrágyaként, talajjavító szerként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként, mikroorganizmusként és állatként nem használhatók.

 

Nem könnyű, de következetes munkával lehetséges a fentiek megvalósulása.

A növényvédőszerek, illetve a termésnövelő anyagok esetén a gyártó nyilatkozata alapján biztosítjuk az engedélyezett termékek GMO mentességét (pl. repceolaj, szójalecitin, kukoricamelasz, vinasz).

Vetőmagok esetén a legkézenfekvőbb és egyértelműbb a GMO mentesség biztosítása (és az ellenőrzését segítő módszerek elterjedtek és megbízhatóak.

Az élelmiszer-adalékként vagy technológiai segédanyagként használt anyagok esetén ütköznek az ökológiai termékek előállítói a legnagyobb akadályokba: a felhasználható szerves savak (pl. citromsav, aszkorbinsav), élelmiszergyártásban felhasználható enzimek (pl. sajt oltóanyag) gyártóinak gyártási eljárásának ismeretében lehet csak eldönteni, hogy valóban sem alapanyagként nem használtak fel genetikailag módosított termékeket, sem a gyártáshoz magához nem használtak fel genetikailag módosított szervezeteket.