A hatékony gyomirtás gépeiről, műszaki megoldásairól

Oda jusson a növényvédő szer, ahová szánjuk

A hatékony gyomirtás, permetezés gépeiről, műszaki megoldásiról beszélgettünk Gulyás Zoltánnal, a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet osztályvezetőjével. A jövőben alkalmazható technológiáknak és az azokat megvalósító gépeknek, berendezéseknek meg kell felelniük az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, ugyanakkor továbbra is megfelelő munkaminőséget és magas területteljesítményt kell biztosítaniuk.

Mint ismert, az 5 liternél nagyobb névleges térfogatú tartállyal felszerelt, új növényvédelmi gépeket – a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépek kivételével – a gépeket gyártó/forgalmazó vállalatoknak típusminősítési eljárás alá kell vetni a kereskedelmi forgalomba történő hozatal előtt.

A kötelező típusminősítési eljárást a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) folytatja le a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények alapján.

A forgalomba hozatali engedélyek meglétét és a növényvédelmi gépeken elhelyezendő, az engedélyek rendelkezésre állását igazoló háromszög alakú matricák – amelyeken szerepel az engedély egyedi azonosító száma, valamint érvényességi ideje.

Alkalmazását ugyanakkor a növényvédelmi hatóság felügyelői ellenőrzik (akár munkavégzés közben a határban).

Gulyás Zoltán leszögezi, hogy a gazdálkodók akkor járnak el helyesen, ha kizárólag engedéllyel rendelkező növényvédő gépeket vásárolnak.

Az MGI honlapján megtalálható az engedélyes gépek jegyzéke, ami alapján a vásárlás előtt bárki tájékozódhat.

Ne legyünk naivak, a világon mindent hamisítanak, vagy trükköznek például azzal, hogy a matricát olyan gépre ragasztják fel, amire nem érvényes, esetenként egészen más színű, méretű matricákat használnak.

Háromféle szankció létezik ezzel kapcsolatosan: megadott határidőn belül pótolni kell az engedélyt, korlátozzák az érintett gépek forgalmazását.

Illetve növényvédelmi bírságot szabnak ki a gyártóra/forgalmazóra, amely 15 ezer forinttól 15 millióig terjedhet.

A saját használatra felújított gépekre nem vonatkozik az engedélyeztetési kötelezettség, mert a típusminősítés értékesítéshez kötött.

Tehát, ha valaki felújítja öreg, elhasznált gépét, megteheti, de kereskedelmi forgalomba csak engedély birtokában hozhatja.

 

Takarékoskodjunk a vízzel is

Beszélgetésünket igyekeztünk a gyomirtáshoz használt permetezőgépekre korlátozni – hiszen többnyire ezekkel a gépekkel oldják meg a növényvédelem további teendőit is.

Egyes megoldások segítségével úgynevezett sorgyomirtást végeznek, a sorok közti részt kultivátorozzák, így gondoskodnak a gyommentes állomány fenntartásáról.

Látni olyan berendezéseket is, ahol a vetést, gyomirtást és a tápanyagellátást egy lépésben végzik el.

Gulyás Zoltán, maradva saját szakterületén, példaként többek között egy, gyümölcs-, és szőlőültetvényekben alkalmazható műszaki megoldást, az úgynevezett pontpermetező szórószerkezetet említi, amellyel fatörzsek, szőlőtőkék mechanikusan nem elérhető, közvetlen környezetére szórnak permetlevet.

A berendezés mindkét oldalán optikai érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a fatörzseket vagy a tőkéket, illetve azok hiányát érzékelik.

A szenzorok szabályzó berendezés közbeiktatásával működtetik a pontpermetező szórófejeket nyitó vagy záró mágnesszelepeket.

A permetezés időtartama több fokozatban állítható be, ezáltal a permetlé felhasználás minimalizálható.

Mindkét oldal külön lekapcsolható vagy folyamatosan működtethető.

Másik fejlesztési irányt képvisel az elsodródás csökkentésére, megakadályozására szolgáló, burkoló elemekkel ellátott szántóföldi szórókeretek alkalmazása.

A szórókeretre a szórófejek elé burkoló elemeket szerelnek fel.

Ezekkel az elemekkel mérsékelhető a cseppek elsodródásának kockázata, továbbá a kezelendő növényzet elfektetésével csökken a talajra hulló permetlé mennyisége.

 

Számos próbálkozást látni sor-, illetve levelek alá történő permetezésre alkalmas szórószerkezetek alkalmazására is.

„Ezek lelke a pontosság, precizitás. Nincs ilyen irányú vizsgálati eredmény a kezemben, de kétlem, hogy ezek a berendezések valaha is széles körben elterjednek, mert az áruk magasabb, eközben a pontosság és a precizitás időigénye a területteljesítmény rovására megy.

Gödöllőn még nem vizsgáltunk ilyen speciális gépeket, de megítélésem szerint mindenképpen érdemes a fejlesztéssel próbálkozni, folyamatosan keresni az újabb és jobb megoldásokat.

Egyszerűbben úgy fogalmaznék, szerintem mindig van mit javítani.

Még egy szempontot említek példaként: korábban a takarékosság alatt kizárólag a felhasznált növényvédő szer mennyiségének csökkentését értettük.

Egyre markánsabb követelmény, hogy minél kevesebb vízzel permetezzünk, s ne csak a növényvédő szerrel, de a vízzel is takarékosan bánjunk.

A gyomirtástól elszakadva egy kicsit, hallani olyan technológiákról, amelyek hektáronként 75 liter permetlével dolgoznak.

Hiszem, ha látom, mindenesetre az, hogy a gyakorlatban 100-150 literrel szakszerűen és eredményesen elvégezhető a feladat, már önmagában is mutatja a fejlesztés egyik követendő irányát.”

 

A minőségi munka feltételei

A hatékony gyomirtáshoz használt gépekkel szembeni követelmények sorát – a teljesség igénye és szükségessége nélkül – kezdjük az egyszerűbben teljesíthető előírásokkal.

Síkpermetezésre használt gépek esetében alapvető feltétel, hogy a szórókeretet be lehessen állítani vízszintesre.

Főleg az alacsonyabb műszaki színvonalú gépeknél fordul elő, hogy még ez a feltétel sem biztosítható (akár új gépekre is igaz lehet ez a megállapítás).

Az említett probléma, azon túl, hogy bántja az ember esztétikai érzékét, azt eredményezi, hogy sem síkpermetezésnél, sem állománykezelésnél nem lehet a permetlevet a kezelendő felületre kellően egyenletesen kijuttatni.

Ha nem vízszintes a szórókeret, a permetlé vezetékekre felszerelt szórófejek talajtól való távolsága nem azonos a teljes munkaszélességben, ami lényegesen rontja a munkaminőséget.

Általában 110-120 fokos szórási kúpszögű lapos sugarú, vagy más néven réses fúvókákat használva a megfelelő átlapolás akkor valósul meg, ha a vízszintes szórókereten a fúvókák egymástól való távolsága a szórókereten mindenütt 50 centiméter.

Feltétel még, hogy a permetlé vezetékeket úgy rögzítsék a szórókerethez, hogy ne mozdulhassanak el, és szórófejek úgy csatlakozzanak a vezetékekhez, hogy a fúvókák által képzett permetlegyezők kb. 5-10 fokban.

Egymással párhuzamosan helyezkedjenek el a teljes munkaszélességben annak érdekében, hogy ne legyenek összeverődések, hiányok.

Ezek egyszerű dolgoknak tűnnek, mégis az 50 centik sem stimmelnek sok esetben, kiváltképp az ún. csatlakozási pontoknál.

 

Ennek érzékeltetésére egy példa: egy 12 méteres szórókeret 3 db külön betáplálású, négyméteres szakaszból áll.

A három szakasz csatlakozási pontjainál esetenként 45-46, máskor 53-54 centimétert lehet mérni, vagyis a szakaszvégi szomszédos fúvókáknál nem valósul meg az 50-es távolság.

Emiatt lesznek sávok, ahol a szükségesnél több, s lesznek, ahol kevesebb permetlé jut a kezelendő felületre.

Az is előfordulhat, hogy nem valósul meg az átlapolás.

Tipikus beállítási hiba, ha nem mindegyik fúvóka áll egyforma szögben.

Elvileg a bajonettzáras szórófejsapka biztosítja az azonos irányt, csakhogy a szórófej tartók sok esetben nem kellő precizitással kerülnek rögzítésre a szórócsöveken (permetlé vezetékeken).

Minél nagyobb munkaszélességű egy szórókeret, annál hatványozottabban jelentkezik ez a probléma.

Gulyás Zoltán ennél is továbbmegy: már a vásárlást megelőzően javasolt a szórókeret kinyittatása a forgalmazó telephelyén.

Nem ciki elővenni a mérőszalagot az 50 centiméterek lemérése miatt, a vízszintesség beállíthatóságáról is meg kell győződni.

 

Csillapítás és szintszabályozás

A gépeket értelemszerűen terepen használják, s nem sima betonon, a nem tökéletesen elmunkált talajon a gép rázkódik, a szórókeret belenghet, akár beleütközhet a talajba, sérülhet, a fúvókák károsodhatnak, eltömődhetnek.

Merev felfüggesztésű szórókereteknél tapasztalható, hogy a középső tagot csavarkötéssel rögzítik.

Ennél a megoldásnál a gép rezgései, mozgásai áttevődnek a szórókeretre, emiatt a keret anyaga idő előtt elfáradhat, ami fáradásos töréshez vezethet.

A permetezőgépek szórókerete manapság többnyire inga, trapézinga, paralelogramma felfüggesztésű, ennek köszönhetően a szórókeret mozgásai függetlenek a gép mozgásaitól (ún. lengő keretek).

Korszerűbb kivitelű gépeken a szórókeret kialakítása lehetővé teszi azt is, hogy a keret lejtős területeken is a talajjal párhuzamosan, állandó munkamagasságban tudjon maradni.

A keret megfelelő lengéscsillapítása (rugós, pneumatikus, hidraulikus) azért fontos, mert biztosítja, hogy a kezelés közben a lehető legkisebb mértékben mozogjon a szórókeret.

A lengéscsillapítás korszerű megoldásokkal kombinálható, terjed a nagyobb kereteknél, hogy a szélső tagoknál szintszabályzó berendezést alkalmaznak.

Ez általában ultrahangos rendszerű, a célterülettől való távolságot érzékeli.

Minél több érzékelőt építenek be, annál pontosabb a szabályzás. A szintszabályozás nagy munkaszélességű szórószerkezeteknél elkerülhetetlen.

Kiállításokon látni olyan 32-46 méter széles szórókerettel felszerelt gépeket, amelyeken 5-7 ultrahangos magasságérzékelőt helyeztek el.

Az ún. lépcsőzetes szintszabályozással elérhető, hogy pl.: 32 méterből kb. 24 méter szinte mozdulatlan marad a munka közben.

 

Nem kell rohanni

A munkaminőség növelésének leghatékonyabb módja a haladási sebesség szakszerű megválasztása (általában ez sebességcsökkentést jelent).

Egyes gépkönyvek azzal dicsekednek, hogy a gép óránként akár 25-45 kilométer sebességgel is képes permetezni.

Tökéletesen sík területeken bizonyára, de abban szkeptikus vagyok, hogyan működne ez a mi talajadottságaink mellett.

S ne feledjük – fogalmaz a szakértő –, használhatunk bármilyen korszerű gépet, ha a permetszer nem jut el vagy nem kellően egyenletesen jut el a kezelendő felületre, feleslegesen dolgoztunk.

Nemcsak az a lényeg, hogy milyen gyorsan kezeljük a felületet.

Elvárt igény, hogy az állomány belső részeibe is bejuttassuk a permetszert, azokba a zónákba, mélységekbe, ahová szánjuk, elegendő mennyiség jusson a szerből a fonákra, színre – lehetőleg egészen a talajig.

A haladási sebesség helyes megválasztása fontos az egyenetlenségek, illetve a szakszerűtlen talajelőkészítés miatti sérülések megelőzése miatt is.

A területteljesítmény oltárán nem áldozhatjuk fel a munka minőségét.

Végigszaladva a területen, biztosan nem jut el a permetszer a megfelelő helyre.

Akkor esetleg, ha egy felületet kezelünk, de ha szárbetegségek, a levelek fonákján támadó kórokozók, rovarok, illetve az állományban lévő gyomok ellen a kívánunk védekezni, akkor kénytelenek vagyunk valamilyen módon mélységekbe eljuttatni a permetszert.

Rásegíthetünk a kultúra megnyitásával, illetve a permetcseppek „kordában tartásával”.

 

Régóta használnak légrásegítéses berendezéseket.

A szórókeret alatt elhelyezett légzsákba nagyteljesítményű ventilátorral levegőt fújnak.

A légzsákból furatsoron keresztül kiáramló levegő megnyitja az utat a permetlé előtt a növényzet belsejébe és mérsékli az elsodródás veszélyét.

Ezzel a megoldással nem mindig előzhető meg hatékonyan az elsodródás.

Erre találták ki az úgynevezett két furatsorral (légfüggöny a szórófejek előtt és mögött) működő légszekrényes technológiát.

Gulyás Zoltán jelzi, a gépkezelő felelőssége az indulás előtti ellenőrzés.

Munka közben elejét vehetjük a permetezés hibáinak, jó szemmel látni, éles füllel hallani lehet az esetleges hibákat, de akad olyan berendezés, amelyen egyesével lehet nyitni és zárni a fúvókákat, a működésről visszajelzést kapunk.

Fúvókákból pedig Dunát lehet rekeszteni.

Léteznek 150 oldalas fúvóka katalógusok. Ne várjuk meg a fúvókák kopását.

Egyszerű módja a kopás ellenőrzésének, hogy a gép oldalán lévő szórási táblázatot alapul véve aládug az ember egy mérőhengert, s a megadott idő alatt megméri a kijuttatott permetlé mennyiséget.

Ha jelentős az eltérés (több, mint 10 %), és több helyen fordul elő, célszerű a teljes fúvókagarnitúrát lecserélni.

A katalógusban előszeretettel jósolják a fúvókák várható élettartamát.

A fúvókák gyártói természetesen nem tudhatják, hogy milyen szerekkel, azok milyen kombinációjával dolgoznak majd a gazdák.

Nem véletlen, hogy jelentős eltérésekkel, pl.: 3-20 ezer hektár közötti értékeket jeleznek előre a gyártók.

 

Színes fúvókák (ISO színkód)

Említhetünk követendő fejlesztői példát a fúvókák területéről is.

Nem olyan régen divat volt a nagy permetlé mennyiség, hadd folyjék a lé, az a biztos, másfél-kétszerese a javasolt dózisnak (hatóanyag, ill. permetlé), mert az a tuti.

Mostani – pro és kontra – példa: az egyik cég kék, piros és barna ISO színkódú fúvókái a legkeresettebbek, ellenben a nagyobb méretű fúvókák forgalma visszaszorult.

A környezettudatosság erősödését jelzi például az is, hogy egyes amerikai gyártók az Európában általánosan elterjedt fúvókáknál nagyobb méretű fúvókákat szerelnek fel az alapfelszereltség részeként a permetezőgépekre.

Ennek ellenére egyre több gazda ezeket a fúvókákat eleve kisebbre cserélteti, hogy anyagtakarékosan és környezetkímélő módon dolgozhasson.

„Szántóföldi gyomirtásra általában lapos sugarú vagy réses fúvókákat használnak, ezen belül azonban számtalan féleség előfordul – mondja Gulyás Zoltán.

Legtöbbször hagyományos kivitelű réses fúvókákat alkalmaznak, amelyek szélcsendes időben jól használhatóak, cseppképzésük megfelelő.

Léteznek ún. elsodródást csökkentő (Antidrift) fúvókák, amelyekbe előporlasztó betét van elhelyezve, ami megváltoztatja az áramlási viszonyokat, és ezáltal befolyásolja a cseppképzést.

Sokféle kivitelben készülnek ún. légbeszívásos (injektoros, passzív injektoros) fúvókák is.

Ezeknél az áramló folyadék a speciálisan kiképzett furatokon át levegőt szív be (passzív módon), és azzal elkeveredik.

A kilépő cseppekben ennek következtében légbuborékok képződnek, és ennek hatására durvább cseppek képződnek, mint a hagyományos kivitelű, illetve az elsodródás csökkentő réses fúvókáknál.

Az injektoros fúvókák által képzett cseppek a célfelületnek ütközve a bennük lévő légbuborékok hatására szétpattannak, és az elaprózódott cseppek megfelelő borítottságot biztosítanak.

Az elsodródás csökkentő és a légbeszívásos fúvókák alkalmazását megkönnyíti, hogy csereszabatosak a hagyományos kivitelű fúvókákkal, tehát egyszerűen beépíthetők a hidraulikus szórófejekbe.

Számos kivitelt ismerünk tehát, a korszerűbb fúvókák megvásárlásakor azonban mélyebben kell a zsebbe nyúlniuk a gazdálkodóknak.

 

Fontos megemlíteni, hogy fokozottan oda kell figyelni a fúvókák állapotára, kopására.

A környezetvédelem szempontjából kiemelt fontosságú elsodródás leginkább szakszerű és gondos gépkezeléssel csökkenthető, előzhető meg.

Tartsuk meg a permetezés alapszabályait, például erős szélben ne dolgozzunk.

Németországban például kötelező a különböző, környezetszennyezésre érzékeny területek (pl.: elővizek, természetvédelmi értékek, lakott területek, stb.) esetén az ún. minimális távolság megtartása, amelyet feltüntetnek a növényvédő szer csomagolásán.

Az ilyen területek közelében alkalmazott permetezőgépeket előírásnak megfelelően 50-75-90 százalékos elsodródás-csökkentő műszaki megoldásokkal kell felszerelni.”

Az utóbbi évek egyik újdonsága, hogy a kertészetekben és gyümölcsösökben is megjelentek a légbeszívásos fúvókák, 60-90 fokos kivitelben.

Itt 1-2-3-4 soros alagút permetezőgépeket is működtethetnek.

Falak közé fogják a kultúrát, a lecsöpögött, a lombozaton átjutott permetlevet összegyűjtik, szűrést követően visszajuttatják a permetlé tartályba.

Említésre méltó az elektrosztatikus cseppképzési technológia is, noha ebben a vonatkozásban megoszlik a szakma véleménye.

A kezelendő felület negatív töltésű, a permetcseppeket pozitív töltéssel kijuttatják a felületre a jó tapadás és megfelelő fedettség elérése érdekében.

 

Önjáró gépek napraforgóban, más szántóföldi kultúrákban

Mind több területen terjednek az önjáró gépek, elsősorban a napraforgó érésgyorsítására, a használt szer egyben gyéríti, illetve írtja a gyomot is.

A deszikkálás hatékonyabb légi növényvédelemmel, csakhogy környezetvédelmi megfontolások miatt az utóbbi években az unió arra törekszik, hogy betiltsa, vagy a szükséges minimumra csökkentse.

Alternatívát kellett találni.

Kukorica és napraforgó táblákban a függesztett, rászerelt, vontatott kivitelű és az alacsony hasmagasságú önjáró permetezőgépek csak korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmazhatóak.

Erre a célra nagy átmérőjű, vékony kerékkel szerelt magas szabad magasságú gépek alkalmasak.

Munka közben akár 2-3 méter magasra emelhető a hasmagasság, emellett a nyomtáv is állítható.

Az önjáró gépek egyik előnye, hogy kicsi túlzással mondva, bármilyen szántóföldi kultúrában használhatóak a gyomirtástól kezdve a deszikkálásig.

Gulyás Zoltán javasolja, mielőtt egy adott permetezőgép megvásárlása mellett döntünk, gondoljuk végig, mekkora a kezelendő terület, mérete indokolja-e, hogy önjáró gépet vásároljunk.

Hogyan növelhető a területteljesítmény anélkül, hogy a haladási sebességet fokoznánk?

A telephelyen tankoljunk, vagy az adott táblák mellett lajtos kocsiból, esetleg a helyszíneken fúrt kutakból önfelszívó berendezés segítségével.

Sajnos ezekre a kérdésekre sokan már csak a vásárlás után gondolnak.

 

Bálint Tóth János