A hazai és európai növényvédelem főbb kérdései 2014 őszén

Az időjárási szélsőségekhez kapcsolódott egy csomó szokatlanul erős kártevő és kórokozó fertőzés – csak a tavaszi gabona sárgarozsda fertőzést vagy a pocok inváziót említsük. Mindehhez járul újabb, korábban nem tapasztalt kártevő megjelenése, ami alaposan feladja a leckét a növényvédelemmel foglalkozó szakembereknek.

A fenti bevezető tükrében érdemes megvizsgálni a növényvédő-szerekkel kapcsolatos helyzetet.

Az EU növényvédő szer engedélyezési politikája

Az EU hatóságokban, különös tekintettel a 2014 nyár végi, kora őszi választásokra jelentős változtatások mentek végbe. Az Európai Bizottságban új, részben korábbi tagok képviselik az egyes országokat. Még nem lehet tudni, mennyire változnak az elmúlt években kialakult és megszilárdult elképzelések a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatban, nagy valószínűséggel a korábbi célok és ezeknek végrehajtására irányuló törekvések várhatóak.

Azt szokták mondani, hogy az EU növényvédő szer engedélyezése kétarcú. Szeretnék fenntartani az intenzív, export orientált növénytermesztést, de egyidejűleg a fogyasztó elvárásoknak is megfelelni: csak a termesztéshez feltétlenül szükséges növényvédő szert felhasználó, s főleg az integrált termesztést is magában foglaló termesztést támogatják. Visszatérve az EU növényvédő szer engedélyezésre: a növényvédő szer választék az elmúlt években végbement hatóanyag visszavonások miatt a felére csökkent, aminek eredményeként egyes kultúrákban ma nem áll rendelkezésre megfelelő választék a különböző károsítók ellen.

Magyarország esetében, hasonlóan a többi EU tagországhoz, különösen érezhető ez az úgynevezett kiskultúrákban. Kiskultúráknak tekintjük pl. a csonthájasokat, paradicsomot, hagymát, mákot, bogyósokat és számos más kultúrát. Ennek oka a növényvédő szer hatóanyagok rendeletileg előírt rendszeres felülvizsgálata, amelynek során nagyszámú hatóanyag, és ennek következtében nagyszámú késztermék hullik ki a felülvizsgálat során. A növényvédő szer ipar pedig nem kíván áldozni bizonyos vizsgálatokat ezekben a kis kultúrákban történő szer engedélyezésekhez az óriási költségek miatt, jóllehet sok esetben a kis kultúrákat egyáltalán nem elhanyagolható területeken termesztik.

A kiskultúrák engedélyezése nemcsak Magyarországon, hanem az EU jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkező, vezető államaiban is nagy jelentőséggel bír. A termesztéshez hiányzó növényvédő szerek miatt a veszteségek és az extra termesztési költségek összege meghaladja az 1 milliárd Eurót Európában. A közvetett társadalmi és közgazdasági, valamint környezeti hatások értéke 100 millió Euró nagyságrendű.

Az EU, felismerve a helyzet tarthatatlanságát engedékenyebbnek látszik e kultúrákban alkalmazható szermaradék vizsgálatok elfogadása esetében, aminek eredményeként komoly reményeket fűzünk ahhoz, hogy a régóta húzódó „kiskultúra-probléma” megoldódjon.

A növényvédő szer hatóanyagok időnkénti felülvizsgálata, amelyet a növényvédő szerek engedélyezési alaprendelete a 1107/2009.sz. EU rendelet írja elő, ami a növényvédő szer engedélyezés jelenlegi alaprendelete az EU-ban. A hatóanyagok felülvizsgálata során egy újonnan bejelentett hatóanyag hatását és környezeti, toxikológiai, hatásban mutatkozó vagy egyéb, a rendeletben előírt tulajdonságait összehasonlítják a már a piacon lévő, hasonló célra alkalmazható termékkel. Ha az összehasonlító vizsgálat során ezeket a tulajdonságokat az engedélyező hatóság összeveti a piacon már engedélyezett, hasonló célra alkalmazható termékkel, és az összehasonlítás során kitűnik, hogy a piacon már alkalmazott, hasonló célú termék valamilyen szempontból kevésbé felel meg az előírásoknak, akkor azt a forgalomból kivonhatják, vagy felhasználását korlátozhatják. A helyettesítésre kijelölt hatóanyagokból már 80 hatóanyagot meghaladó listája létezik. Ezek a termékek a jelenleg használt növényvédő szereknek jelentős hányadát teszik ki. Szükség van rájuk, hiszen a rezisztencia kialakulása ellen csak a különböző hatásmódú termékekkel védekezhetünk eredményesen. A kártevők és kórokozók rendkívül széles skálája és a rezisztencia gyors kialakulása miatt a szükséges védekezés megkívánja, hogy termelők rendelkezésére megfelelő számú növényvédő szer álljon rendelkezésre.

Az EU hatóságok által helyettesítésre kijelölt termékekkel kapcsolatban az Európai Bizottság is tisztában van azzal, hogy a rendelet teljes mértékű végrehajtása esetén a jelenleg használt növényvédő szerek kb. 25%-a eltűnhetne a felhasználásból. Ez rövid és hosszú távon is nagy nehézségekhez vezetne akkor is, ha a biológiai növényvédő szerek intenzív fejlesztése és piaci bevezetése tovább folyik, az integrált növényvédelem és a környezet kímélő agrotechnikai eljárások intenzív fejlesztése és támogatása mellett is.

Egy másik, gondot jelentő probléma az endokrin-romboló (belső elválasztású mirigyeket károsító) hatású anyagok (ED) kérdése. Az ED hatású szerek humán és környezetkárosító hatása régóta ismert probléma, azonban tényleges hatásukkal kapcsolatos kutatások eredményei nagy szórást mutatnak. A növényvédő szerek közül elsősorban a gombaölő szerek egyes csoportjai rendelkeznek ED hatással, de találunk ilyen hatású gyomirtó- és rovarölő szereket is.

Az ED hatással kapcsolatos hatósági állásfoglalások is egyre késlekednek, mert a hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy a törvényhozás megvalósulása esetén jelentős számú hatóanyag, elsősorban gombaölő szer esne ki a felhasználásból, ami elsősorban az európai gabonatermesztést érintené. A gabonafélékben fellépő gombabetegségek ellen a rezisztencia gyors kialakulása megakadályozható, a hatékony gombaölő szerek rotációjával és kombinációkban történő alkalmazásával. Ennek elmaradása esetén jelentős termés kieséssel számolhatunk.

A neonikotinoid rovarölőszer hatóanyagú csávázószerek visszavonásának eredményeként a magyar vetőmagtermesztés nehéz helyzetbe került, mert a neonikotinoidok helyettesítése komplikált, költséges és a hatás sem teljes mértékben azonos, mint a neonikotinoidoké.

Örvendetes jelenség, hogy a kémiai növényvédelem mellett megjelent a biológiai növényvédő szerek választéka, ami az integrált növényvédelem irányába mutat. Aligha várható, hogy a biológiai növényvédő szerek alkalmazásával a növényvédelem valamennyi problémája megoldható, de alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető a környezet kémiai anyagokkal való terhelése, ami valamennyiünk érdeke.

Dr. Kádár András

NSZ Egyesület