A hazai kutatás-fejlesztés legújabb eredményei

„Az év magyar mezőgépe innovációs díj”

A szakmai program színvonalát emelte az a tény, hogy immár második alkalommal került átadásra „Az év magyar mezőgépe innovációs díj”. Az innovációs díjat a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya és a Magyar Mezőgazdaság Kft. alapította a hazai mezőgépipar fejlesztési eredményeinek elismerésére. A díj évente egyszer a legrangosabb mezőgazdasági gépkiállításon kerül odaítélésre és átadásra. Az ünnepélyes díjátadás is fontos része a hazai mezőgépészeti kutatás-fejlesztési tevékenységnek, és jól szemlélteti annak a gyakorlatban megvalósított eredményeit.

A kiállításon résztvevő 21 hazai gépgyártó újdonságaiból került kiválasztásra az elismerésben részesülő díjazott termék. A kiválasztást meghatározott kritériumok alapján a mezőgépgyártó szakmában a kutatásfejlesztés, és a gyakorlatban elismert szakemberekből álló hattagú bíráló bizottság végezte. A Bíráló Bizottság munkáját dr. Jóri J. István egyetemi tanár ismertette, mely szerint a bizottság első körben 10, majd tovább szűkítette az értékelésben maradt géptípusokat.

A kitüntetett

A bizottság végül „Az év magyar mezőgépe 2014” innovációs díj elismerésben az OPTIGÉP Kft. (Békés) által továbbfejlesztett és speciális szállítókocsival rendelkező NAS 1670 típusú napraforgó betakarító adaptert részesítette. Az új 16-soros, 70 cm sortávolságú, rezgőtálcás napraforgó adapter munkaminőség- és megbízhatóság tekintetében hasonló a nemzetközileg is elismert korábbi OPTIGÉP gyártmányú rezgőtálcás napraforgó betakarító adapterek ilyen irányú paramétereihez. A megvalósított 70 cm sortávolságú, 16-soros adapter munkaszélessége 11,2 m, az ebből adódó elérhető területteljesítmény vonatkozásában, egyedülállónak mondható. Dr. Jóri J. István szakmai bemutatóját követően a díjat, az elismerő oklevelet és a serleget dr. Kiss Péter a GTE Mezőgépipari Szakosztályának elnöke és Horváth Roland a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketing igazgatója és dr. Jóri J. István a Bíráló Bizottság elnöke adta át az OPTIGÉP Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójának.

A szakmai konferencia

Az innovációs díj ünnepélyes átadása után dr. Kiss Péter a GTE Mezőgépipari Szakosztály elnöke megnyitotta a hazai mezőgépészeti kutatás-fejlesztések legújabb eredményeivel foglalkozó szakmai konferenciát, és felkérte az első előadót előadásának megtartására.

Eke vonóerő csökkentés egy új megoldásának kísérleti eredményeiről (Mezei Tibor, SZIE GÉK – Béres István, Alu-Rock Kft.) Mezei Tibor tartotta meg az előadást.

Az előadás keretében megismerhettük az eketest öngerjesztett, illetve mesterségesen gerjesztett rezgések hatását a vonóerő változására. A mesterséges gerjesztés kapcsán a külső energiával lengéseket visznek át a rugalmasan felfüggesztett eketestre, a rugalmas eketest felfüggesztés hatásának kimutatása azonban nem mindig hozott pozitív eredményt. A témakörrel kapcsolatos eredmények elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a további kísérletekhez, a korábban alkalmazott fémrugók helyett légrugókat alkalmaztak. A kísérletek lebonyolításához a kutatók különböző konstrukciójú kísérleti berendezéseket alakítottak ki. A párhuzamos lengőkaros felfüggesztésű eketest esetében állítható lengési irány, rezgetési lehetőség, konstrukciós hengerek és számítógépes vezérlés volt a jellemző. A mért paraméterek: ekefejre ható erő, gyorsulás, a rugózó rendszer levegőnyomása, gerjesztő frekvencia, művelési mélység, fogásszélesség. A nem párhuzamos, egyszerű hosszlengő-karos felfüggesztés esetében mindegyik ekefej független felfüggesztésű, nyomólég-rugókat és külső gerjesztést alkalmaztak. (2. ábra) A kísérletek fontosabb eredményei az alábbiakban kerültek összefoglalásra.

A hosszlengőkaros kísérleti berendezés mérés közben

A légrugóval megtámasztott eketest vonóerő-igénye csökkenthető. A légrugózás nyomásszabályozásával a vonóerő optimalizálható a munkasebességhez. A rendszer ISOBUS rendszerrel vezérelhető.

Második előadást „Új, univerzális és hatékony gabonahántoló” (Kerényi György BME GTT – Polyák Dominika, Balaton Park 2000 Nonprofit Kft.) címmel Kerényi György tartotta.

Az előadásból megismerhettük egy mobil, kisteljesítményű, akár háztartásokban is üzemeltethető gabonahántoló kifejlesztésével kapcsolatos kutató-fejlesztő munkát. A kísérletek és a fejlesztés eredményeként kialakult egy – teljesítményét és a hántolási munkaminőségét tekintve – a felhasználói igényeket tökéletesen kielégítő és gyártható berendezés. Az univerzális hántoló berendezés a gabonafélék (őszi búza, árpa, zab) hántolása mellett egyéb szemestermények, mint pl. a napraforgó hántolására is kiválóan használható. Méreteivel és azzal, hogy a háztartásokban közvetlenül használható, nagyban segítheti az egészséges táplálkozás iránti lakossági igények kielégítését.

Ezután harmadik előadásként a közreadott programban meghirdetett című előadás helyett, ahhoz hasonló témájú előadást hallhattunk „Lágyszárú növények szármaradványai – minden igényt kielégítő – aprítása, darálása” címmel, melyet dr. Németh Béla ny. egyetemi docens adott elő. Az előadás a TeGaVill Kft. (Komló) által elnyert GOP 1.1.1 pályázat eredményeit ismertette, melyben a kutatási eredményeket alátámasztó méréseket és fejlesztési munkát a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (Gödöllő) végezte. A több éves projekt keretében kifejlesztésre került egy olyan új, mindenféle lágyszárú növény biomassza aprítására alkalmas berendezés, mely konstrukcióját tekintve kettő- és háromhengeres, vízszintes aprító hengerrel rendelkezik. Elsősorban hengeres- és szögletes nagybálák fogadására alkalmas. A mezőgazdasági melléktermékek közül tehát a kalászos gabonafélék bálázott szalmájának energetikai hőerőművi, vagy biogáz előállítási célú aprítására használható. Az aprítószerkezet konstrukcióját tekintve azonban egyéb más bebálázott biomassza aprítását is biztonságosan tudja elvégezni. A kifejlesztett kettő- és háromhengeres aprítóberendezés dézsás változatát is kialakították a projekt keretében. Az előadásból kiderül, hogy az aprítóberendezésre alapozva a felaprított anyag további manipulálására alkalmas teljes technológiai vonal is kifejlesztésre került.

Összefoglalva az igényeknek megfelelő rendszert modell rendszerben lehet összeállítani, (tüzelőanyag, alom, pellet) hőerőművi és biogáz alapanyag előállítása céljából.

A soron következő előadás szintén egy széleskörű érdeklődésre számottartó fejlesztést mutatott be „Sorközművelő kultivátorhoz kialakított védősáv-szabályzó rendszer” (Fekete Gyula MGT-2000 Bt. – Gubacsi Imre, OMIKRON Kft.) címmel Gubacsi Imre előadásában. Az OMIKRON Kft. által kifejlesztett berendezés a cég sorközművelő növényápoló kultivátoraira szerelhető fel. A berendezés az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatához csatlakoztatható gyorscsatlakozók segítségével. Az automatikus védősáv-szabályzó rendszer kamerából, fedélzeti komputerből, érzékelő- és szabályzó rendszerből, működtető mechanizmusból áll. A szabályzó rendszer alkalmazásával a soros kultúrák (kukorica, napraforgó, cukorrépa) növényápolási munkái nagyobb munkasebesség, vagyis területteljesítménnyel és biztonsággal végezhető, csökkenthető a növénysérülések aránya. Mindezek mellett a gépkezelők munkavégzése, terhelése is csökkenthető.

Az automatikus védősáv szabályzó rendszer kultivátoron

A konferencia záróelőadása „Új mezőgépi konstrukciók tesztelése, validálása” (Csanádi Tamás – Gurmai László, CLAAS Hungaria Kft.) címmel került előadásra. Gurmai László előadásából megismerhettük a „CLAAS GROUP” kiterjedését, vállalatainak elhelyezkedését, a világban a termékpalettáját, és a CLAAS Hungaria Kft. szerepét a csoporton belül. A CLAAS Hungaria Kft. termékpalettája – ezen belül – gabonavágó-asztalok, kukorica csőtörők és napraforgó betakarító adapterek, különböző konstrukciójú rotációs kaszák, arató-cséplőgép ferdefelhordók, vágóasztal, illetve adapter szállító kocsik. A CLAAS Hungaria Kft. nagy gondot fordít a kutatás-fejlesztésre. Ez abból is látható, hogy a K+F tevékenységet végző fejlesztő részleg a gyárterületen külön jelentős területet foglal el. A kísérleti területen folyik az R&D előgyártás, itt található a szerszám- és készülékgyártás, a Kísérleti és a Proto-műhely, valamint a nemrég megépült és üzembe helyezett, különböző akadályprofilokkal felszerelhető kör alakú fárasztópálya. A vállalat konkrét fejlesztési, tesztelési projektjei a gabonavágó-asztalokra, speciális adapterekre, szállítókocsikra készüléktervezés és gyártás, valamint az elkészült gyártmányok csomagolás- és szállítástechnológiájára terjed ki. A fejlesztést, a validációt 3 D-s modell (CATIA), véges elemes szimuláció (Hyper Works ANSYS), laboratóriumi kísérletek, funkciópróbák, szántóföldi kísérletek bonyolítása az ország különböző, eltérő ökológiai helyszínén jellemzi. A homologizáció során pedig a balesetvédelmi követelmények, törvényi előírások, és a szállítási követelmények kielégítése, betartása történik meg.

A CLAAS CONSSPEED csőtörő adapter vizsgálat közben

Zárszóként megállapítható, hogy a mezőgazdaság perspektivikus ágazat, ezért a hazai mezőgépgyártásnak is van jövője. A mérnöki kreativitás, a hazai gyártói- és kutató intézeti, kutatók-fejlesztők munkája és eredményei, a meglévő, elsősorban finanszírozási nehézségek ellenére is jól érvényesülhet, az egyébként nagy múlttal rendelkező hazai mezőgépgyártásban.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllő