A jövedelmező újburgonya termesztés növelésének lehetőségei

Az EU-csatlakozás után kiszélesedő és kiélesedő piaci verseny következtében további piacvesztésre számíthatunk az őszi felszedésű és tárolt étkezési burgonya terén, külföldi piacok (réspiacok) megszerzésére a korai – nyári betakarítású sárgahéjú újburgonyánál van lehetőségünk. Magyarországon a korai termesztés felértékelődött és ez a tendencia – az előrejelzések szerint – folytatódni fog. Magyarország éghajlati adottságai a hosszú tenyészidejű burgonya termesztésére nem, de a rövid tenyészidejű újkrumpli előállítására (tavasszal és ősszel egyaránt) – főként a homoktalajainkon – kifejezetten kedvezőek. A korai, rövidebb tenyészidejű fajták termesztése szerencsére abszolút mértékben (hektárban kifejezve) és relatíve is (az összes burgonyaterület %-ában kifejezve) hazánkban növekszik. Jelenleg 8 ezer ha körüli, amelyből az átmeneti fólia takarás mellett folyó korai termesztés és a hajtatás kb. 700 hektáron folyik.

Szabadföldi korai újburgonya termesztés

Hazánkban jelentős területen folyik – főként a Homokháton – előhajtatott vetőgumó használatával korai szántóföldi újburgonya termesztés, amely az igazi primőr után néhány héttel jelenik meg a piacokon, de kisebb ára miatt már széles tömegek számára elérhető. Ezzel a módszerrel „tömeg koraiság” érhető el, ezért- és az önköltség csökkentése érdekében is – mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy nagy, legalább 30-40 t/ha termések legyenek elérhetők. Ehhez gyakori, kis vízadagokkal végzett öntözésre, optimális tápanyag ellátásra és alkalmas fajtára van szükség. A termőhely (tábla) kiválasztásánál az öntözhetőség döntő szempont. Az előhajtatott gumók kiültetésével indított korai szabadföldi termesztés – az előhajtatás nélküli ültetéshez képest – kb. 10-14 napos koraiságot biztosít, így a szedésre már június elején – közepén sor kerülhet. Nagyon fontos a korai (március 10-15. között) történő sekély ültetés, amelyhez mindig előhajtatott vetőgumót kell használni. A koraiság növelése érdekében ültetéssel egymenetben nem képezünk primer bakhátat, hanem a fátyolos termesztéssel azonos módon hagyományos töltögetőkapával 2-3 alkalommal célszerű töltögetni, a gyorsabb kelés és fejlődés érdekében. Az őszi felszedésű burgonyatermesztésben ültetéssel egymenetben készített primer bakhát, majd a kelés előtt kialakított szekunder bakhát – amelynél a vetőgumó 15-18 cm mélyre kerül – legalább 2 héttel késlelteti a kelést, ami későbbi gumókötést és szedést tesz csak lehetővé, tehát korai termesztésben nem javasolt technológia.

Tápanyagellátásában a N 40%-t célszerű 2 részletben fejtrágyaként (1-2, és/vagy 2-3. töltögetés előtt) kijuttatni, majd beöntözni. Betakarítás előtt 3 héttel már nem szabad N-t kijuttatni, mert hosszabbítja a tenyészidőt, késlelteti a szedést. Laza homoktalajokon a kálium-műtrágya megosztása is javasolt, 70%-át ültetés előtt ősszel, vagy tavasszal, 30%-át a 2. töltögetés előtt kiszórni kálium- szulfát, vagy patentkáli műtrágyával. Burgonyavész elleni védekezésben 1-2 kezeléssel több szükséges, mint a fátyolfóliás termesztésnél. A növényvédelmi kezelésekkel egyidőben 6-8 kg/ha keserűsó lombtrágya kijuttatása növeli a termést. 25- 40 t/ha-os várható termésének szedése június közepe és vége között rendrerakó kiszedőgéppel, vagy újabban speciális egymenetes kombájnnal – a sérüléseket minimálisra csökkentve – történhet. A gumók mérete – alkalmas korai fajta esetén – már nagyrészt 35mm fölötti, amelyek későbbi szedés esetén tovább nőnek (a lombozat teljes elszáradásáig) és júliusban már végleges méretüket elérve, parás (érett) állapotban takaríthatók be, akár 40-60 t/ha terméssel.

Magyarországon korai termesztés felértékelődőben van és ez a tendencia folytatódik

Az újburgonya szárazanyag – és keményítőtartalma alacsony, egyéb beltartalmi paraméterei (magas C-vitamin, lizin, metionin és cisztin tartalom) táplálkozás-élettani szempontból kedvezőek, speciális ételek készítésére is alkalmas. Súlyos leromlást okozó vírusokkal szemben (levélsodró-és Y-vírus) rezisztens magyar fajta használatával akár 70-80%-al is csökkenthető lenne a vetőburgonya költsége és ezen keresztül a korai (újburgonya) és őszi felszedésű étkezési burgonya termelési költsége és önköltsége is. Az újabb korai vírusrezisztens magyar fajták termesztése a laza szerkezetű homoktalajokon – öntözéses termesztés mellett – korábban (gyorsabb megtérülés) biztosabb és nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint az őszi felszedésűek.

Intenzív (öntözött) körülmények között, jó rezisztenciájú, rövid tenyészidejű magyar fajtával lehetőség van nyári ültetéssel történő burgonya előállítására, sőt a „duplázással” a korai (júniusi) betakarítás után ismét beültetve a területet ősszel kiváló minőségű foszlós-, vagy parás- héjú árut takaríthatunk be, amellyel tovább növelhető a jövedelem. Az elkövetkezendő időkben a várhatóan nagyobb jelentőségű, és biztosabb piaci lehetőségeket kínáló korai burgonya termesztésébe a hagyományos primőr- és korai termesztő körzeteken (Csongrád, Bács – Kiskun és Pest megye) kívül az ehhez jó talajadottságokkal rendelkező Nyírség és Somogy is bekapcsolódhat elsősorban a szabadföldi korai (nyári felszedésű) burgonya előállításával.

Magyarország nagy lehetősége a zsenge állagú, foszlóshéjú „újkrumpli” előállítása tavasztól késő őszig egyaránt, amelyre kedvezőek az ország ökológiai adottságai és biológiai alapjai (pl Pannónia). A trendek alapján arra lehet következtetni, hogy a hazai burgonyatermesztésben a gyengén parásított héjjal betakarított nyári ültetésű és őszi felszedésű burgonya részaránya tovább fog növekedni, és tárolva pedig a hagyományos tavaszi ültetésű tárolt burgonyánál versenyképesebb magyar termékké válhat.

Dr. Kruppa József PhD

tiszteletbeli egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár

Dr. Hodossi Sándor

professor emeritus

Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ

A szakcikk teljes terjedelme és a hozzá felhasznált irodalmak jegyzéke szerkesztőségünkben elérhető.