Precíziós, adatalapú gazdálkodás lassan már nem létezik dróntechnológia nélkül. A növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás csökkentését a jelenlegi termésátlagok fenntartásával kizárólag precíziós mezőgazdasági megoldásokkal lehet elérni, a döntéshozatalban pedig eredményesen segítenek a távérzékelési adatok.
A mezőgazdasági távérzékelés a 20. század közepe óta része az adatgyűjtésnek, viszont a felvételezéshez használt eszközök rohamosan fejlődtek az utóbbi években. A drónok megjelenésével pedig tovább bővült ez a technológia, ami könnyíti az agráriumban a gyakorlati megvalósulást, ez pedig új dinamikát hozhat az ágazatnak. A rendszeres időközönként végzett drónos felvételezés a növényállomány vegetációs és hőmérsékleti monitoringját biztosítja a területen. A felvételek, indexált képállományok szakszerű értelmezése, kiegészítése műholdképekkel segít döntést hozni tápanyag-utánpótlási, növényvédelmi, illetve betakarítási kérdésekben. További előnye a drónos monitoringnak, hogy akkor is használhatjuk, amikor felhős az égbolt, vagy a műholdak épp nem felettünk járnak. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges a terület termőképességének felmérése is, amiben szintén segítségünkre lehet a távérzékelés.
Szántóföldi munkák esetén azért érdemes multispektrális eszközt használni, mert az RGB kamera mellett több olyan csatorna is van rajta, ami képes az indexált felvételek készítésére. Ez azért lényeges, mert különböző fenológiai fázisban adnak támpontot az adott kultúra állapotáról, ami pedig összefügg a tápanyag- és vízellátással. A drónokba beépített napfényérzékelővel pedig pontosabb NDVI-eredményeket és jobb adatokat kaphatunk, időjárástól és évszaktól függetlenül. Biotikus és abiotikus stressz hatására változik a növény vitalitása, és ez megjelenik a spektrális képeken is, ami ezután megfelelő szakértelemmel számszerűsíthető. Ezzel a módszerrel a stresszt nagyon korai fázisban felismerhetjük, ami nagyon fontos a hatékony precíziós kezelési stratégia kidolgozásához. Az összefűzött ortofotókon pedig ki tudjuk jelölni a táblánkat, illetve bejelölni az akadályokat, tereptárgyakat, vízfoltokat, utakat, bármilyen területet, ahol nem szükséges permetezni, így pontosabban meg tudjuk határozni a munkaterületet. A tábla gyomosodása is felmérhető, ekkor az RGB lencsét érdemes használni, így sokkal pontosabban tervezhető a permetezési munka. Például, ha 20 hektárból 5-ön kellett csak permetezni, a 15 hektárra ki nem fizetett gyomirtó ára bőven fedezi a ráfordítást, így sok pénzt tud megtakarítani a termelő. Vagy ha a tábla egy részén belvíz van, oda teljesen felesleges kifújni a szert, mert abból a növényekre semmi nem fog jutni. Ha egy kártevő vagy kórokozó csak foltokban jelent meg, elég csak az adott foltot kezelnünk, indokolatlan az egész táblát lepermetezni. Ezekkel a módszerekkel nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, de a környezetvédelmi jelentőségük is óriási, illetve nem utolsósorban az EU GreenDeal céljait is így tudjuk szakszerűen megvalósítani.
Az eddigi, permeteződrónokkal végzett kísérletek is nagyon jó eredményeket mutatnak, ráadásul az olyan növényvédelmi munkák is lehetővé válnak, amiket a fenológiai állapot vagy a terület járhatósága miatt a földi megoldásokkal nem vagy csak nagy károkozással lehet végrehajtani. Drónokkal elsősorban a szisztemikus peszticideket lehet jól alkalmazni, illetve a kontakt inszekticidek közül a piretroidokat. Viszont ahol nagy lémennyiség szükséges, mint például a lemosó permetezések vagy a kontakt fungicides kezelések, ott nem javasolt ez a technológia, mivel átlagosan 20 liter körüli permetlémennyiséget tud kijuttatni egy drón hektáronként. Ha lesznek drónnal kijuttatható engedélyezett növényvédő szerek, hatalmas lesz az érdeklődés a deszikkálás iránt, mivel ezt a technológiát támasztották alá legjobban a kísérletek. A hidas permetezéssel ellentétben, ami általában 5–10 százalék terméskiesést okoz, a drónnal történő állományszárítással ezt a kárt előzzük meg, ami egy 100 hektáros területen akár milliós tételt is jelenthet.
Fontos kiemelni, hogy a távérzékelés segíti, de nem helyettesíti a rendszeres szántóföldi szemlézést. Drónokkal korai stádiumban észrevehetjük azokat a gócpontokat is, amelyeket szabad szemmel nem látnánk. Segít pontosan meghatározni, hogy hol találhatóak az eltérések, a szemlézés célirányos lehet, a hozzáértő növényvédős vagy gazda így időt takarít meg, továbbá az adatok értelmezésével támogatja a döntéshozatalt.
A mezőgazdasági felvételeződrónok legújabb tagja a továbbfejlesztett DJI Mavic 3 Multispectral, amely a Phantom 4 Multispectral által lefektetett szilárd alapokra épült, és pontos, hatékony adatgyűjtést tesz lehetővé. Kettős kamerarendszere multispektrális és vizuális adatokat nyújt, a súlya kevesebb mint egy kiló, összecsukható, ezért kompakt, könnyen hordozható. Akkumulátorának üzemideje akár 43 perc is lehet, így egyetlen repülés során akár 200 hektár terület feltérképezését is el tudja végezni. További előnye, hogy élő vegetációs indexeket is megjelenít az osztott képernyőn.
Dr. Beleznai Orsolya
növényorvos
Duplitec Kft.
