Vízmegtartás a klímaválságban: már muszáj alkalmazkodni

Évről évre enyhe telek és aszályos nyarak jellemzik a magyarországi időjárást, és egyre sűrűbbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Mindez rugalmasságot követel meg a növénytermesztők részéről: enyhébb esetben technológiai váltásra, súlyosabb esetben más növény termesztésére lesz szükségük, de legfőképpen, át kell térniük a vízmegtartó gazdálkodásra – olvasható az OTP Agrár legutóbbi szakcikkében.

Az idén is tapasztalt enyhe tél komoly kockázatot jelent a szántóföldi növénytermesztőknek és a gyümölcstermelőknek. Nem csak azért, mert túl korán indulhat be a rügyezés, ami később fagykárokhoz vezethet, hanem azért is, mert számos kórokozó és kártevő áttelelhet így.

Így lehet kezelni a kockázatokat

Ezeket a kockázatokat többféleképpen is kezelhetik a gazdák, ám jóval gyakrabban szükséges a növények állapotát ellenőrizni. Ha azonban a gazdaság számára évről-évre visszatérő problémát okoznak az enyhe telek, illetve a klímaváltozás hatására szintén egyre jellemzőbb aszályos nyarak, továbbá a szélsőséges időjárási anomáliák, nagyobb rugalmasságra lesz szükség.

Minden esetben igaz, hogy egy adott növényfaj potenciáljának kiaknázásához az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők összehangolására kell törekedni. A klímaváltozással összefüggő termésveszteség mérséklésének egyik módja a fajta- vagy hibridváltás, érdemes lehet tehát a jelenleginél jobb termőképességet és termésbiztonságot garantáló, esetleg szárazságtűrőbb, illetve a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtát keresni. Emellett az időjárási tényezők termésre gyakorolt negatív hatását jelentősen mérsékelni lehet azzal, ha az adott termesztési területhez igazított, egyedi igényeket kiszolgáló intenzív agrotechnikát alkalmaznak a termelők.

A termelésbiztonság növelhető víztakarékos talajműveléssel, optimális növényszám biztosításával és hatékonyabb növényvédelemmel is. Viszont az ország azon részein, ahol már a tavalyi történelmi aszályt megelőző években sem volt rentábilis egy adott növényfaj termesztése, komolyabb beavatkozás szükséges. Ezekben a gazdaságokban a vetésváltási rendszerek módosítása lehet célravezető, tehát például a kukorica és a repce helyett más, kevésbé kockázatos, már meglévő növényfajok jelenhetnek meg nagyobb aránnyal, esetleg a jelenlegi vetésszerkezetben eddig nem szereplő, „új növények” kerülhetnek nagyobb területen termesztésbe.

Már nem megengedhető a kockáztatás

„Alkalmazkodási kényszerben vannak a gazdák, mert várhatóan a következő években is tavaszi fagyokkal kísért enyhe teleink, és aszályos nyaraink lesznek. Ha pedig valakinek már zsinórban harmadik éve fagy el vagy szárad ki a növénye, akkor lépnie kell, mert ha nem teszi, az olyan, mintha parlagon hagyná a földjét” – fogalmazott Zsarnóci Csaba, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának főosztályvezetője.

Mindemellett fontos kiemelni a növénybiztosítások szerepét is, hiszen ezek lényegesen csökkenthetik az időjárási viszontagságokból fakadó károk mértékét. A drága termények és a kiszámíthatatlan agroökológiai tényezők mellett a gazdák már nem engedhetik meg, hogy kockáztassák egész éves eredményes működésüket.

(Forrás: OTP)