A káposztaféléket sem kímélték a növénybetegségek idén

Évekig emelkedett, idén viszont megint csökkenést mutat a magyar káposztafélék termőterülete. Ebben az évben 5 ezer hektáron folyt fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendeztek, a hazai termelés egyik központjában.

„Divatos” a káposzta?

– A káposztafélék termőterülete évek óta hullámzik – hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta zöldség kampánymenedzsere. – Ezt több tényező idézi elő: egyrészt csökken a fogyasztás mennyisége, a káposztafélék elvesztették a hagyományos téli vitaminforrás szerepüket, hiszen egész télen rendelkezésre állnak az üvegházakból kikerülő vagy a mediterrán országokból érkező paradicsom-, paprika- és salátafélék. Másrészt a gasztronómia új irányzatai sem kedveznek ezeknek a termékeknek. A karfiol és brokkoli még csak-csak „divatos” zöldségféle, de a savanyú káposzta vagy a kelkáposzta egyre kevesebbszer kerül az új generációk asztalára. A fogyasztás csökkenése a kereslet csökkenésével jár, ami a termelés volumenének csökkenését okozza. És még nem is beszéltünk az importáruról, amely a tőlünk északabbra eső klasszikus „káposztás” országokból érkezik. –

Kivétel a kelkáposzta

Európai viszonylatban Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország, Hollandia a legnagyobb termelő, de Kelet-Európában is vannak jelentős területek Romániában, Moldáviában, Szerbiában, Macedóniában. Magyarország általában nem meghatározó az európai termesztésben, kivéve a kelkáposzta esetében, amely Magyarországon kívül még Olaszországban és Franciaországban igazán népszerű termék, máshol azonban alig ismert vagy alig fogyasztott.

Orosz embargó hatása

Az európai termesztés idei legnagyobb kihívása az orosz mezőgazdasági embargó miatti termékfelesleg lesz a következő hónapokban, prognosztizálják a szakértők. Ennek a következményei súlyosak lehetnek az unió területén termelők számára. Nagyon sok eladhatatlan termék halmozódhat fel, ez drámaian lenyomhatja az árakat, ezáltal veszteségeket okoz a gazdálkodóknak. A magyar ágazat számára az biztosíthat némi lehetőséget, ha az élettani szempontból rendkívül fontos, hazánkban termett káposztafélék a tudatos, hazai terméket kereső fogyasztók látókörébe kerülnek.

Várható termésátlag

Mint megtudtuk: ugyan a betakarítás még nem fejeződött be, de látszik, hogy a várható termésátlag fejeskáposztából 40-120 tonna, karfiolból 30-45 tonna, a brokkoliból 20-30 tonna, míg a kelkáposzta és a vöröskáposzta esetében 30-50 tonna hektáronként. A termésátlag valamivel magasabb, mint a száraz években, de az összképen ront a gombás betegségek okozta kártétel. Területenként eltérő a veszteség mértéke, a fajtahasználatnak, a növényvédelemnek és adott térség időjárási körülményeinek köszönhetően.

Új kihívások

„Az idei év a korábbiaktól eltérően teljesen új növényvédelmi kihívásokat hozott a gazdálkodók számára – mondta Antal Gyula. – A rendkívül csapadékos időjárás miatt a gombás és baktériumos megbetegedések sora bukkant fel. Míg az elmúlt évek inkább a rovarinvázióról, káposztalégy és bolha, tripsz és liszteske problémákról szóltak, addig idén az erwinia, a xanthomonas, az alternaria és peronoszpóra okozott gondokat a termesztőknek.”

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója elmondta: a vállalat a termelés minden fajának minden szegmensére kínál megoldást, sok esetben egyedi betegség ellenálló képességekkel. Mivel a cég nemcsak vetőmag nemesítő, hanem növényvédőszer gyártó is, így komplex technológiai megoldásokat kínál a növényvédelem területén is. A mai napon is egy új eljárást mutattak be, amely a palántakortól kezdve hetekig nyújt védelmet a kiültetett növények számára a rovarkártevők ellen. Emellett ígéretes fajtákkal ismertették meg főleg a tavaszi és nyári termelésben érdekelt gazdálkodókat.