A kis és közepes agrárvállalkozásokat segítő törvénymódosításokat kezdeményezett a NAK és a MAGOSZ

A kis és közepes agrárvállalkozásokat segítő törvénymódosításokat kezdeményezett Győrffy Balázs a NAK elnöke, Jakab István a MAGOSZ elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a MAGOSZ szövetségi igazgatója – közölték a szervezetek szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat fő célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása, és a megbízható gazdasági partnerségi viszony erősítése.

A törvénymódosítás után a jövőben nem fordulhatna elő például olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a kereskedőnek biztosítania.

A benyújtott módosítás egyrészt ugyan eleget szeretne tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség az úgynevezett határidős ügyletek megkötésére.

Viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogviták legyenek – hívja fel a figyelmet a MAGOSZ és a NAK.

A javaslattal támogatnának minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik.

Ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb részét feldolgozott formában értékesítsék.

A módosító javaslat másik fontos eleme szerint kis- és középvállalkozásnak minősülnének az őstermelők is.

Így részesülhetnének a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramja alapján igénybe vehető kedvezményes hitelből.

Az eddigi hazai szabályozás az őstermelői adózást választó mezőgazdasági vállalkozásokat nem minősítette mikrovállalkozásnak annak ellenére, hogy a közösségi jogi szabályozás alapján egyébként annak feltételei fennálltak.

A jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosítása egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználói igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a föld használatához kapcsolódó támogatás igénybevételéhez szabott feltételeknek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja.

Másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket.

A javaslat értelmében megszűnne az a helyzet, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak a földhasználati lapot fogadhatja el a földhasználati jogosultság igazolására.

Az új szabályozás több százezer hektár föld esetében könnyítene a földhasználati jogosultság igazolási rendjén.

A NAK és a MAGOSZ elnöke a kamarai törvényt is módosítaná.

Véleményük szerint pontosítani kell a kamarai tagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat és a kamarai tagdíjfizetési rendszer is finomításra szorul.

A módosítás – méltányolva az állatorvosok ez irányú igényét – mentesítené a kötelező kamarai tagság alól azokat az állatorvosokat, akik nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági társaság keretei között látják el feladataikat.

A módosítás alapján bővülne az önkéntes kamarai tagság lehetősége, hiszen az utóbbi időkben azt tapasztalni, hogy a kamarai tagság által nyújtott előnyökkel egyre többen szeretnének élni.

MTI 2013. december 4.