Várhatóan hatalmas változások történnek a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), amik alapvetően befolyásolják a támogatáshoz jutást az új uniós költségvetési időszakban. Az új feltételek jelentős részben az idén dőlhetnek el.
A Portfolio Agrárium 2020 konferencia egyik témája az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) jövője volt, ami napjaink agráriumának egyik hangsúlyos témája. Az új KAP a tárgyalások elhúzódása miatt jövőre még biztos nem lép hatályba, hangzott el a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén, de vajon mire számíthatunk az egy- vagy kétéves átmeneti időszak alatt.
Amennyiben a támogatási plafon bevezetése mellett a munkabér-kompenzáció is bekövetkezik, a hazai nagygazdaságok a jelenleginél akár jobban is járhatnak, amikor is 1200 hektár felett az alaptámogatás teljesen megszűnik, hívta fel a figyelmet Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Amennyiben munkabér-kompenzáció nélkül állapítják meg a földalapú támogatás 100 ezer eurós felső határát, akkor 476 hektár felett nem lesz közvetlen kifizetés, csak termeléshez kötött támogatás.
A helyettes államtitkár szerint a támogatás mértéke nem változik jelentősen. Egyrészt a korábbi javaslathoz mérten a tagállamok több forrást szeretnének a közös költségvetésbe, másrészt az egyes tagállamok a korábbi minimum 15 százalékos hozzájárulás helyett feltehetően 30 százalékban vesznek részt a társfinanszírozásban. Habár ez megterheli a magyar államkasszát, a vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjei számára jó hír. Az árfolyamváltozással is jól járhatunk, mert a 2018-as árakon tervezett költségvetés mára sokkal magasabb összeget jelent forintban.
Napjainkra sajnos nem a szakma, sokkal inkább a klímavédők, a fogyasztók és a kereskedelmi érdekek irányítják a költségvetésen belül 30 százalékosra csökkent Közös Agrárpolitikát, mondta Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója.
A támogatási összeg mértékénél fontosabb annak elosztási módja. A szakember véleménye szerint a KAP-ra fordított összeghez képest a Green Dealre szánt évi 100 milliárd eurós keretösszeg aránytalanul magas, valamint az ehhez kapcsolódó elvárások is irreálisak. Az viszont igaz, hogy a klímacélok elősegíthetik az innováció gyorsulását és a precíziós gazdálkodás elterjedését.
A támogatási plafon a cégdarabolás irányába mutat, miközben a világban koncentráció tapasztalható: ezt az ilyen, és ehhez hasonló intézkedések lassíthatják, de nem állítják meg, hívta fel a figyelmet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Fontos a fogyasztók felé történő kommunikáció is, hogy megértsék végre, a gazdálkodóknak nem érdeke a szükségesnél több növényvédő szer felhasználása, hiszen az költséggel jár. Amennyiben ezt nem sikerül meggyőző módon kommunikálni, a jövőben a világ más tájairól érkezik hazánkba az élelmiszer sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyva maga után.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint a fogyasztók hatása a támogatáspolitikára inkább lehetőség, mint veszély, ami előre mozdítja a termelési gyakorlatot a piac jobb kiszolgálásának irányába.
Európa nyugati részéhez képest a keleti oldal sokkal kitettebb, ezért sok múlik azon, hogy a kormány milyen sikerrel tárgyal a forrásokról, hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője. A támogatásért jóval több elvárás várható, ami miatt valószínűleg bonyolultabbá válik a rendszer is.
Azáltal, hogy a két pillér között a források átcsoportosíthatósága egyszerűbbé válik, a termeléshez kötött támogatások tekintetében is nagy verseny valószínűsíthető, mondta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Ezek ráadásul korlátlan összegben érkezhetnek a kedvezményezett számlájára.
