Reform előtt a KAP, kihívás előtt a mezőgazdaság

A területalapú mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások terén egyre feszesebb határidőkkel dolgozik a Kincstár, ráadásul ezt a területet érinti a legtöbb újdonság a Közös Agrárpolitika előttünk álló reformjából is. Detre Miklóssal, a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatásokért felelős elnökhelyettesével beszélgettünk a kihívásokról.

A Közös Agrárpolitika igen összetett, komplex szervezetrendszerben valósul meg Magyarországon. Melyek a főbb szereplők?

– Az EU-s finanszírozású agrár- és vidékfejlesztési támogatások az EU Közös Agrárpolitikájának két pillérében kerülnek meghatározásra:

  • I. pillér: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap, EMGA, amelybe a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése (piaci intézkedések), valamint mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések tartoznak
  • II. pillér: a vidékfejlesztési politika, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a nemzeti források társfinanszírozással működtetnek.

Az agrárminiszter – az agrárágazat szakmai irányítójaként – felel az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréből, valamint a hazai forrásból nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályok előkészítéséért, a II. pillér, valamint a halászati támogatások tekintetében a programdokumentumok elkészítésért, az uniós döntéshozatali és konzultációs fórumokon való kormányzati képviselet ellátásáért, a vonatkozó pályázati felhívások elkészítésért, módosításáért, a források felhasználásának nyomon követésért, valamint ellátja a Magyar Államkincstár kifizető ügynökségi feladatainak szakmai felügyeletét. Az agrárminiszter feladatát képezi továbbá a kifizető ügynökség által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása.

Detre Miklós
Detre Miklós, a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatásokért felelős elnökhelyettese

A tagállami Kifizető Ügynökségi feladatokat ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a vonatkozó kormányzati döntéseknek megfelelően 2016. 12. 31. napjával megszűnt, 2017. 01. 01. napjával általános jogutódja a Magyar Államkincstár. A Kincstár a hazai akkreditált Kifizető Ügynökségként ellátja az EU Közös Agrárpolitikájában meghatározott forrásokból és a magyar költségvetés által biztosított forrásból (társ)finanszírozott ágazati támogatások iránti kérelmek befogadásával, ellenőrzésével, elbírálásával, a támogatások folyósításával, az unió felé történő jelentések megtételével, valamint egyéb piacszabályozó intézkedések működtetésével kapcsolatos feladatokat.

Az EMVA-támogatások hazai végrehajtása (amelyet a Vidékfejlesztési Program tartalmaz) a jelenlegi ciklusban sajátosan alakul: a program irányításáért az Agrárminisztériumon belül működő Irányító Hatóság felel, amely a feladatok végrehajtásába Közreműködő Szervezetként a Kincstárt vonta be. A Kincstár Közreműködő Szervezetként ellátja a támogatási kérelmek befogadását, jogosultság-ellenőrzését, valamint döntésre történő előkészítését az IH számára. Az IH által támogatásra alkalmasnak minősített kedvezményezettek ezt követően a kifizetési kérelme(i)ket szintén a Kincstárhoz nyújtják be, ez esetben a Kincstár már nem Közreműködő Szervezeti minőségben, hanem mint Kifizető Ügynökség jár el.

Az MVH megyei kirendeltségei 2017. 01. 01. napjával a megyei kormányhivatalokba olvadtak be azzal, hogy a kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a meghatározott közvetlen szakmai irányítási jogköröket a Kincstár, az egyéb irányítási jogköröket a Miniszterelnökség gyakorolja. Az MVH megyei kirendeltségei a kormányhivatalokban jelenleg főosztályként működnek, amely egységek a területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati, továbbá a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési feladatokat látják el.

Az agrártámogatási eljárásokhoz kapcsolódó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezeteket is bevontunk, így többek között a Nemzeti Földügyi Központot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a nemzeti park igazgatóságokat.

Zab, kéz

A területalapú mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások terén egyre feszesebb határidőkkel dolgozik a Kincstár, ráadásul ezt a területet érinti a legtöbb újdonság a Közös Agrárpolitika előttünk álló reformjából is. Hogyan tudnak megbirkózni ezzel a növekvő feladattal?

– Valóban, a területalapú támogatások kifizetését – az irányadó jogszabályi határidőn belül – egyre előbbre hozzuk, és igyekszünk ezzel együtt az állatlétszámra járó kifizetéseket is felgyorsítani. A tavalyi évben a normatív jellegű, közvetlenül a termelőket célzó támogatások területén több mint 500 milliárd forintot engedélyeztünk kifizetésre, az idén szeretnénk ennél is több forrást eljuttatni az ágazatba. Külön előnyös a kedvezményezettek számára, hogy ezek a források szabadon felhasználhatóak, nem kell velük elszámolni, ugyanakkor az is fontos, hogy számos közcél, például környezetvédelmi vagy állatjóléti célkitűzések teljesítése húzódik meg a kifizetések mögött.

Az elkövetkező időszakban az elvárások várhatóan átalakulnak, ezzel az évente kifizetett hatalmas összeg célszerűsége az eddigiekhez képest is egyre jobban igazolt lehet. Ugyanakkor az egyre összetettebb elvárások ellenőrzéséhez, de az igényléséhez is egyre komolyabb technológiára, informatikai támogatásra lesz szükség. Két irányban gondolkodhatunk: az egyik a nagy mennyiségben beszerezhető adatoknak (pl. műholdképek, adatbázisok) a korszerű feldolgozása, a másik – ami szerintünk legalább ennyire fontos – az igénylési ciklusban egyre szorosabban együttműködni a gazdálkodókkal, kiszolgálni őket az általunk előzetesen feldolgozott adatokkal, valamint lehetőséget biztosítani az esetleges jogkövetkezmények, szankciók megelőzésére, időben küldött figyelmeztetésekkel, tisztázó kérdésekkel. A két említett irányt ráadásul egyidejűleg kell kidolgoznunk, előkészítenünk, bár egy-egy fejlesztést már a nagy áttörést jelentő reformok előtt is elindítottunk.

szántóföld, ház

Az egyik a mobilGAZDA alkalmazás. Látható már ennek az eszköznek a sikere, elfogadottsága?

– A mobilGAZDA egy általános ügyfélkapcsolati eszköz, mely új lendületet adhat a gazdálkodókkal történő együttműködésben. A funkciókat fokozatosan tudjuk bővíteni, de a visszajelzések már eddig is egyértelműen pozitívak. A másik fontos eszköz az előzetes ellenőrzés rendszere, melyben egyre több gyors visszajelzést adunk a gazdálkodóknak és így egyben lehetőséget is a kérelmek javítására. Ezen egyrészt mindenki nyer, másrészt pedig jó próbaüzem lehet addig is, amíg ezt a szemléletet nem terjesztjük ki a teljes nyári, sőt kora őszi időszakra is, mielőtt az előlegfizetéseket megkezdjük. Addigra bizonyára a mobilGAZDA is beépül a mindennapi működésünkbe, és folyamatosan segíti a gazdálkodókat a kérelmek pontos benyújtásában, valamint a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő vállalások teljesítésében.

A 2014-2020-as programozási időszak végén milyen feladatokkal kell szembenéznie a Magyar Államkincstárnak a vidékfejlesztési és beruházási felhívások kapcsán, különös tekintettel az átmeneti időszak forrásaiból megnyíló pályázati lehetőségekre is?

– A 2020-2021-es években a Vidékfejlesztési Program 2014–2020 programozási időszakának végrehajtása felfutó ágban van, ami különösen jellemzi a nem terület- és állatlétszámalapú intézkedéseket. A Vidékfejlesztési Program végrehajtására rendelkezésre álló hazai forrás jelentős mértékű növelése lehetővé tette új pályázati felhívások kiírását és az egyes pályázati felhívásokra rendelkezésre álló forrás megemelését, új értékelési szakaszok megnyitását. Annak érdekében, hogy a megnyitott pályázatokra a kérelmek benyújthatók legyenek, a Kincstár folyamatosan fejleszti az elektronikus benyújtó felületeit, valamint a kérelmek elbírálásához szükséges folyamatait.

Milyen volumenű feladatokat jelent ez a Kincstár számára?

– 2020-ban az Irányító Hatóság 5 beruházási intézkedésen tett közzé új pályázati felhívást. Köztük 2020 IV. negyedévében nyílt meg a VP2-4.1.1-20 Állattartó telepek fejlesztésének támogatása, a VP24.1.3-20 Kertészeti üzemek korszerűsítése és a VP6-7.2.1.1-20 Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális és eszközfejlesztése című pályázati felhívás, amelyekben 2020 utolsó hónapjaiban összesen 1 261 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdák, melyek közül 939 már támogatói okirattal rendelkezik. 2021-ben folytatódott az új pályázati felhívások megjelentetése, július végéig összesen 11 beruházási felhívás jelent meg a Széchenyi 2020 internetes oldalon, amelyekre 4 613 támogatási kérelmet nyújtottak be.

A beruházási felhívásokon folyamatosan zárulnak értékelési szakaszok és nyílnak újabbak, a lezárult értékelési szakaszokban benyújtott támogatási kérelmekre 2021-ben már 413 milliárd forint összegű kötelezettségvállalásra került sor.

A korábban támogatást nyert kérelmek kifizetése az új pályázatok elbírálásával párhuzamosan történik?

– A korábban támogatást nyert projektek elszámolása folyamatos, melynek kapcsán 2020-ban rekordösszegű, mintegy 131,6 milliárd forint támogatást fizettünk ki.

A globális éghajlatváltozásról napokban megjelent ENSZ-tanulmányhoz is kapcsolódóan a magyar gazdák munkáját is nehezítik a szélsőséges időjárási körülmények. Milyen segítségre számíthatnak a mezőgazdasági termelők ennek kapcsán?

– Azok a gazdálkodók, akik a szélsőséges időjárás következtében jelentős hozam-, illetve hozamérték-veszteséget szenvednek el, bizonyos egyéb feltételek esetén mezőgazdasági kárenyhítési kompenzációra lehetnek jogosultak. Az elmúlt években emelkedő tendenciát mutat a kárbejelentések száma, így például míg 2019-ben 16 ezer, addig 2020-ban már 21 ezer kárbejelentés érkezet a hatóságokhoz. A kárbejelentések és kompenzációs kérelmek alapján 2020-ra vonatkozóan ez év márciusában a Kincstár 19 milliárd Ft összegben fizetett ki kárenyhítő juttatást az érintett mintegy 9 000 gazdálkodó részére.

szántóföld, fák

Ha jól tudjuk, a gazdálkodóknak is hozzá kell járulniuk a kockázatkezelési alaphoz.

– Valóban, jelenleg 73 ezer tagja van a kockázatközösségnek. A Kincstár ezeknek a gazdálkodóknak a részére az elmúlt hetekben küldött a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó értesítéseket. Fontos megjegyezni, hogy 2021. szeptember 15-ig van lehetőség a 2021. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére, ami a törvény értelmében azt jelenti, hogy az összegnek szeptember 15-ig meg kell jelenni a Kincstár számláján. Határidőn túli teljesítés esetén a termelő elveszíti a kompenzációra vonatkozó jogosultságát, ezért mindenkit kérünk, hogy figyelje ezt a fontos határidőt. Lényeges változás továbbá, hogy a fizetési kötelezettségről szóló határozatokat – az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerint – a Kincstár elsődlegesen elektronikus úton közli az ügyfelekkel vagy hatályos meghatalmazás esetén a meghatalmazottjukkal, ezért kérjük az érintett gazdálkodókat, hogy fokozottan kísérjék figyelemmel az ügyfélkapus tárhelyükre érkező döntéseket, illetve szükség esetén érdeklődjenek meghatalmazottjuknál.

 

Sándor Ildikó

Kapcsolódó hírek