A kutya ökológiai lábnyoma

Abba lehet hagyni a mezőgazdaságra mutogatást a klímaváltozás miatt. Aki környezetterhelési okokból nem eszik marhát, vagy számonkéri a talajműveléssel járó szén-dioxid-kibocsátást, az gondolkozzon el a kutyatartás ökológiai lábnyomán is – mutat rá egy új kutatás.

A környezeti tanulmányok jellemző indító mondata: „Az antropogén eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásért elsősorban az energia-előállítás, az ipar, az intenzív mezőgazdaság és erdőgazdálkodás felelős.” Az agráriumból élőket nyilvánvalóan bosszantja, hogy az éghajlatváltozást jórészt az ő nyakukba akarja varrni a társadalom. Egy berlini kutatás azonban felveti a kérdést: talán kutyázni is van olyan luxus, mint marhahúst enni.

 

Vajon mennyire munkakutya még a nagytestű kuvasz? (forrás: thedog.hu)

 

A kis kedvencek nagy lábnyoma

Miközben a környezetvédők a széntakarékos művelés, a nitrát- és metántakarékos állattartás kérdéseivel nyaggatják a gazdákat, addig a Berlini Műszaki Egyetem megmérte, mibe kerül a bolygónak a házikedvencek tartása. Megdöbbentő, de egy 15 kilós kutya 13 éves korára 8,2 tonna szén-dioxidot bocsát ki, annyit, mint egy oda-vissza repülőút Berlin és Barcelona között, vagy amennyi egy Mercedes autó gyártása során a légkörbe jut – kommentálta az eredményt Matthias Finkbeiner professzor, a kutatás vezetője. Azonkívül egy ekkora kutya egy tonnányi ürüléket és 2000 liternyi vizeletet hagy hátra a természetben. A kutyatartás ökológiai lábnyomába az állateledelgyártás, a csomagolás és a szállítmányozás „környezeti költségeit” is beleszámították, de még azt is, hogy a kutyapiszkot nejlonzacskókban gyűjti össze a legtöbb tulajdonos.

Az ebek száma Németországban 20 év alatt megduplázódott, most 10,1 milliót tesz ki a becslések szerint. Minden második családban van egy kutya. Egy 15 kilós állat évente 630 kg szén-dioxidot bocsát ki. A klímakutatók szerint az ember éves CO2-kibocsátását 2 tonnán kell tartani ahhoz, hogy ez a bolygó számára még elviselhető teherrel járjon. A gazdiknak tehát nem árt tudniuk, hogy éves CO2-keretük harmadát máris a kutyájukra „áldozták”. Nem lenne meglepő, ha már méret szerinti kutyaadókban is gondolkoznának a zöldebb érzelmű honatyák. (Magyarországon jelenleg az őshonosság, a munkakutya, az ivartalanított és a menhelyről örökbefogadott státusz élvez adómentességet.)

 

Az ember legjobb barátja

Kifejezett munkakutya státuszban ma már csak kevés eb „dolgozik”, már azt sem igen várjuk el tőlük, hogy ugassanak. Elsősorban a szociális szerepük miatt tartjuk őket: az öregedő társadalomban gyakran a kutya az utolsó társ a hátrahagyott özvegy mellett. A fenti kutatás azonban rámutatott: aki a haszonállat-tartást kifogásolja, az a hobbiállat-tartás környezeti terhével is ideje hogy szembesüljön. A kutyatartás éppúgy luxus, ahogy a marhahúsevés. És akkor csak egyet emeltünk ki a házikedvencek közül. Mit lehet tenni kutyásként? Ne vádoljuk azt, aki élelmet termel, és fogjuk vissza a saját fogyasztásukat, hogy helyet szoríthassunk maguk mellett a „legjobb barát” számára ezen a bolygón.

 

Ez is érdekelheti a témában: Hogyan tanítsuk ebünket őrzésre-védésre?