A marketing stratégiák felértékelődése az agrárszektorban

A mai világban nincs olyan vállalkozás, amelyiknek a vezetője, ne örülne több megrendelőnek és nem szeretne további partnereket szerezni a piacról. Ez alól természetesen az agrárszektor szereplői sem jelentenek kivételt.

A piacon való megmaradásnak illetve az azon való terjeszkedésnek – a kiváló terméktől vagy szolgáltatástól a hatékony gazdálkodásig – számos feltétele van.

Oldalakat lehetne megtölteni azzal, ha valamennyit szeretnénk felsorolni.

Ebben a listában mindenképpen szerepelnie kell egy magas szintű marketing stratégiának is.

Ugyanis az a vállalkozás, amelyik elhanyagolja a marketinget az könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy megszűnik létezni a köztudatban és kikerül a potenciális megrendelők látóköréből.

Az alábbiakban – a terjedelmi korlátokat figyelembe véve – röviden igyekszünk áttekinteni milyen marketing lehetőségek vannak az agrárszektorban.

 

Miben tér el a klasszikus értelembe vett marketingtől az agrármarketing?

Ma már szinte az életünk minden területének megvan a speciális marketingje.

Naponta hallhatunk a személyes marketingről éppúgy, mint pl. a politikai vagy sport marketingről.

Témánk szempontjából most egyértelműen csak a gazdasági életre értelmezett marketingre fókuszálunk.

Ez esetben a egy olyan, tudatos tervszerű vezetői aktivitás, ami a társadalmi szükségletek teljes körű kielégítésére irányul a hatékony gazdálkodás feltételeinek megvalósításával.

Ehhez viszonyítva az agrármarketing – ökológiai sajátosságaiból fakadóan – annyiban más terület, hogy itt a marketingtevékenység során számos speciális dolgot is figyelembe kell venni. Ilyenek többek között:

• a környezetvédelem,
• a fenntartható fejlődés,
• az élelmiszer és takarmánybiztonság,
• a termék és termékminőség védelem,
• termék eredet védelem
• a vidékfejlesztés (a társadalom és a környezet harmóniájának megőrzése)

Az elmúlt egy évtized alatt számtalan ágra bomlott az addig többé-kevésbé egy „egységként” kezelt agrármarketing területe.

Jól mutatja ezt a tendenciát, hogy egyre másra jöttek létre az agrármarketing egy-egy szűkebb szegmensére szakosodott cégek.

Sok igazság rejlik abban a kijelentésben, hogy a jövő visszaveti árnyékát a jelenre.

Ezért nem mindegy, hogyan tervezzük a jövőt és kinek a kezébe adunk tervezői jogosultságot.

Jól átgondolt és nagy valószínűséggel megvalósítható jövőképet és hozzájuk vezető stratégiát kell vázolnunk a vállalkozásunk számára.

A saját technológiánkat illetően minden bizonnyal mi vagyunk a legnagyobb szakértők, de a marketingtervezést érdemes egy – az általunk művelt szegmensre szakosodott – cégre bízni.

 

Azonosítható trendek és hatások az agrárvilágban

Amíg a huszadik századot a tömegtermelés azon szemlélete jellemezte, hogy azonos terméket minél több fogyasztónak eladjanak, addig a századunk egészen más jellegű marketing gondolkodást igényel.

Az új jelmondat: „keresletet kelteni olyan szolgáltatás iránt, amelyeket a mi vállalkozásunk tud a legjobban kielégíteni (és meg tud védeni a konkurenciától)”.

Az új idők új szava szerint már nem a termelésről, vagyis az állatról vagy növényről van szó, de még csak nem is a termékről, hanem a komplex szolgáltatásról.

Szélsőségesen fogalmazva már nem a kereslet kielégítéséről van szó, hanem annak megteremtéséről.

Gondoljunk bele hol volt a kereslet a számítógépre a feltalálása előtt (ma már viszont szinte minden vállalkozásnál nélkülözhetetlen eszköz).

Kinek a fejében fordult meg, hogy Pink Lady almát egyen mielőtt meg nem kóstolta azt.

A nemesítők és a forgalmazók mégis sikeresen megszervezték a zárt klubszerű termesztését.

Hosszú oldalakat lehetne megtölteni további példákkal.

Ahogyan a gazdasági élet más területein így az agrárágazatban is jól azonosítható trendek vannak.

Aki ezeket figyelmen kívül hagyja – jelképesen fogalmazva – az gyorsan a „pálya szélén” találhatja magát.

Csupán a példa kedvéért nézzük meg röviden melyek az aktuális trendek egy szűkebb szegmensben, a gyümölcsfeldolgozó ágazatban:

• „100% természetesség”: A túltelített piac alaptrendje
• „Wellness & Egészség”: Természetes, és egyben funkcionális alapanyagok előkészítése. Mára a világban és Magyarországon is az étkezések egyik legfontosabb trendje az egészségességre törekvés
• „Élvezet”: Desszertek készítése, melyek egy pillanatnyi kikapcsolódást hozhatnak a rohanó mindennapokba. Vegyi terheléstől mentes, bioalapanyagok használata
• „Szociális- & Környezettudatosság”: Ellenőrzött, magas minőséget képviselő alapanyagok használata a Fair-Trade termékek gyártása során.
• „Funkcionális élelmiszer”: A megfelelő táplálkozás élettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre: az egészséget növeli, a közérzetet javítja, és/vagy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát. Gyártási eljárások, melyek plusz hasznot képviselnek.

A fenti felsorolás is jól szemlélteti, hogy mennyi trendvonalat találhatunk egyetlen ágazaton belül is.

Számos olyan cég van amelyik a mélyreható kutatásai eredményeként megbízható információkkal rendelkezik az uralkodó illetve a várható trend tekintetében is.

Érdemes nyomon követni a világhálón ezen cégek elemzéseit.

 

Milyen marketingstratégiát követel meg a piac a XXI. században egy agrárcégtől?

Nem kell különösebb jóstehetség annak a nagy biztonságú előrejelzéséhez, hogy a fenntarthatóságot fontos célként megjelölő, a genetikailag módosított élőlények, a biotechnológia térhódítását is feltételező világélelmezési eszme, az úgynevezett második zöld forradalom alapjaiban változtatja meg a világ élelmiszer termelését.

A hagyományos mezőgazdasági technológiákkal szemben egyre nagyobb teret nyer a környezetkímélő, integrált és ökogazdálkodás.

Az így előállított termékek speciális piacot igényelnek.

Gyökeresen átalakulnak a fogyasztói szokások is.

Mindezen tényezők arra kell, hogy ösztönözzék a termelőket és a kereskedőket, hogy újraértékeljék korábbi marketing nézeteiket.

Természetesen a marketing stratégia a jövőben is szigorúan piacvezérelt lesz.

Ami annyit jelent, hogy továbbra is a piaci alkalmazkodásról és a piacalakításról fog szólni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a helyi adottságokat nem kell figyelembe venni, de prioritás tekintetében csak a piac után következhetnek.

Napjaink speciális igényei hívták életre az úgynevezett precíziós marketinget.

Amelynek a lényege az ügyfél adatainak felhasználása annak érdekében, hogy ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtsanak a termékdisztribúciótól az árképzésen át a promóciókig.

A fő cél az, hogy a termelő azt nyújtsa, amit a fogyasztói elvárnak, ha vásárolni indulnak.

A precíziós marketinget a legtöbben a direkt marketinggel azonosítják.

Azaz biztosítani, hogy az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat lényeges, és a lehető leghatékonyabb legyen.

Azonban ez csak egy vékony szelete a precíziós marketing tortának.

Helyesebb megközelítés, ha a marketingre úgy tekintünk, mint annak az eszközére, hogy miként ismerjük fel a célcsoportok igényeit, és hogyan elégítsük ki azokat a versenytársainknál sokkal jobban, akkor a precíziós marketingre úgy kell tekintenünk, mint az ügyfelek ismereteinek felhasználására a jobb ajánlat érdekében, bármilyen módon is lépjen ő kapcsolatba a termelő és / vagy kereskedő céggel.

Egy dologról semmiképpen nem szabad megfeledkezni, mégpedig arról, hogy a precíziós marketing nem azonos a számítógépesítéssel.

A computerek csak eszközök a célok megvalósítása felé vezető úton.

A fenti – gondolatébresztőnek szánt – mondatokkal arra igyekeztünk ráirányítani a figyelmet, hogy a szűkebb vagy tágabb értelemben vett agrárszektoron belül is milyen nagy jelentőséggel bír ma már a marketing fogalma.

A jól megválasztott marketingstratégia és annak következetes végrehajtása elengedhetetlen feltétele a vállalkozásunk fennmaradásának.

 

Czékus Mihály