A mikro- és mezoelemek szerepe a növénytermesztésben

Élettani szerepük

A mikroelemek pótlása

A mikroelemek pótlása elsősorban a kelátokra épül, mert ezek általában hatékonyabbak és biztonságosabbak a sóformáknál, és jól felvehető formában tartalmazzák a tápelemeket gyengén lúgos vagy lúgos kémhatástartományban.

Réz

A hiányos rézellátásra legérzékenyebben a zab, az árpa és a búza reagál. A rézhiány a gabonaféléknél a levélcsúcsok fehéredésével kezdődik: keskeny, összesodródott levelek képződnek. A rosszul ellátott növényeknél hiányos buga- vagy kalászképződés, illetve csökkent szemképződés figyelhető meg. Egyes esetekben a kalászok üresek. A szem nélküli kalászok aránya a réztartalom növekedésével csökken. A rézhiány estén a sejtfal lignifikálódása csökken, a szállítónyalábok rendellenesen fejlődnek, így a növények hamar megdőlnek, és ebből jelentős betakarítási veszteségek adódhatnak.

Az őszi búza rézfelvételi dinamikáját alapvetően két intenzív felvételi fázis jellemzi. Az első a bokrosodás időszaka, amikor a búza élete során felvett réz mennyiségének jelentős része felvevődik, a második a virágzás időszaka, amely ugyancsak jelentős mennyiségű réz felvételével és beépítésével jár.

Kén

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise. A hiánytünetek – mivel a növényben felhalmozódó kén nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható – a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a nitrogénhiányéval, attól abban térnek el lényegesen, hogy a hajtásokon jelennek meg először (a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak). A levéllemez kisárgul, és először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld.

Lombon keresztüli pótlásra a kén tekintetében is lehetőség van, de tudnunk kell, hogy a lombon keresztüli kijuttatással nem tudjuk a növény igényét teljes mértékben kielégíteni. A biztonságos és hatékony lombtrágyázás – hasonlóan a növényvédelmi munkákhoz – ráadásul csak megfelelő környezeti feltételek esetén alkalmazható. A lombtrágyázás hatékonyságát és biztonságát a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, valamint a keverhetőség is nagymértékben befolyásolja.

Bór

A bórhiány tipikus tünetei legelőször mindig a legfiatalabb növényi részeken jelentkeznek. A levelek aprók maradnak, idővel deformálódnak, és a szélük fonák irányba pödrődik. Súlyos hiány esetén barnára színeződnek, elszáradnak és elhalnak. Később a tünetek az öregebb növényi részeken is jelentkeznek. A tenyészőcsúcsok elhalnak, a hajtások növekedése leáll. A bórhiányos növény rosszul köt, és gyakori a virágelrúgás. Bórhiány elsősorban a savanyú kémhatású, a laza vagy igen kötött, tehát szélsőséges talajadottságok között lép fel. A bórt a növények borátion formájában veszik fel. A bór mozgékonysága a növényben korlátozott. A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás.

Magnézium

Magnéziumhiány esetén a zöld színtestek képződése lelassul, ezért a növény szövetei, leggyakrabban a levélerek között sárgulnak, kivilágosodnak. Csökken a fotoszintézis aktivitása, és az asszimiláták hiánya miatt lassul a növekedés. Az általában érközi szövetek sárgulásával induló tünetek súlyosabb hiány esetén akár a lemezszáradásig is erősödhetnek. A magnézium esetében is előnyösebb a hiány kialakulásának megelőzése.

Cink

A cinkhiány jellegzetes tünete a levelek érközi klorózisa, sőt, szélsőséges esetben a levéllemez teljes kifehéredése tapasztalható. Mivel a cink az egyik legfontosabb növekedési hormon, az auxin szintéziséhez is rendkívül fontos, hiányában torzulás, rozettásodás, törpeszártagúság is kialakul. A hiánytünetek megjelenésekor már igen jelentős termésveszteséggel kell számolni, de ez a veszteség abban az esetben sem elhanyagolható mennyiségű, amikor a hiány ugyan látható tünetet nem okoz, de bizonyos élettani folyamatok már zavart szenvednek. Érzékenyen reagál a cinkhiányra a kukorica, a komló, a len és a bab.

Okos Szilveszter növényorvos

Tánczos István talajtani szakmérnök

bor cink fehérje kén lombtrágyázás magnézium mikroelem mikroelemek nitrogén réz szántóföld trágya trágyázás