A növénytermesztés perspektívái 2014-2020 között

"Innováció nélkül elsüllyed a hajónk" – gyakorlatilag ebbe a tőmondatba is összefoglalhatnánk a Gödöllői Gazdanapok lényegét. Minden erről szólt, és erről is kell szólnia jövőben, ha eredményesen és versenyképesen kívánunk gazdálkodni.

A növénytermesztés perspektívái 2014-2020 között

Gyakorlat közeli kutatás és oktatás

A gödöllői Gazdanapok már 17. alkalommal ad helyszínt a szakma találkozásának, a mezőgazdaság sokszínűségéből és a környezeti feltételek változatosságából adódóan mindig más és más a rendezvény. A cél viszont változatlanul az ismeretátadás és a figyelemfelkeltés a hallgatóinknak és a szakma iránt elkötelezett gazdászok számára – köszöntötte a vendégeket Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi karának dékánja. A mostani rendezvényen pedig a mindig aktuális innovációt választotta minden résztvevő központi témájának. Azt az innovációt, amit mindenki másképp fogalmaz meg, mégis ez az, ami előre viszi a mezőgazdaságot.

Tudnunk kell, merre járunk

Az innováció példáiból és ellenpéldáiból kaptunk ízelítőt Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős alelnök (NAK) előadásában. A versenyképes gazdálkodás és ezzel együtt az innovatív szemlélet része a vetőmag-kiválasztás, a talajszerkezet-megőrzés, a vízgazdálkodási feladatok elvégzése, és amiről ritkábban esik szó, a szervezeti változások nyomon követése is. Ugyanis a túltermelés levezetése, az egységes árualap megteremtése, a termelési és piaci folyamatok értelmezése és követése is elengedhetetlen.

A közeljövőben a víz lesz a szűk keresztmetszete a mezőgazdasági termelésünknek, így az a gazda, akinek göröngyös, lezáratlan talaját hetekig, akár hónapokig szárítja a szél, le fog maradni. Ezt talán a legjobban a következő adat igazolja: a jelenlegi öntözéssel kijuttatott vízmennyiség kétszeresét tudnánk még megfelelő lezárással talajainkban tartani.

Senki nem jön helyettünk sárga rozsdát nézni

A versenyképességünk elemzésekor viszont tudnunk kell, hogy mikor pl. egy holland gazdával próbálunk versenyezni, ő közel ugyanakkora költségek mellett állítja elő a 8 t/ha-os gabonáját, mint mi a 3 tonnát. magunknak kell megtapasztalnunk és megtanulnunk a fajtamegválasztást, a költséghatékony termesztéstechnológiát, a mindent taroló sárgarozsdát és a mezei pockot is. Ezt nem várhatjuk mástól. – erre már Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hívta fel a figyelmünket.

Közgazdász szemlélettel közel ötezer hektáron

Szigorúan gyakorlati példákkal illusztrálta a Gödöllői Tangazdaság Zrt. termékpálya orientált fejlesztéseit Nagy Ádám vezérigazgató. Az oktatásnak és kutatásnak is helyt ad a Tangazdaság, mégis nemcsak a termék- hanem profitorientált munka folyik minden ágazatában. A 4.200 hektáros szántóföldi gazdálkodását az agronómusok csak "online vetéstervként" emlegetik, hiszen minden növénykultúránál a nyereséget állítják előtérbe. Mivel tömegterméket állítanak elő, annak átvételi árát nem tudják befolyásolni (lekötésekkel max. 10% különbség realizálható), a nyereség alapján határozzák meg a termesztett kultúrák arányát.

Konkrét példákkal:

  • miután csökken a repce átvételi ára (költsége viszont nem), a vetésterületet közel 200 hektárral csökkentették,
  • árpatermesztésre alkalmas a terület, az éghajlat is, ezért a jobb minőségű sörárpa termesztését kb. 200 hektárral megnövelték,
  • búzatermesztésük is sikeres, ezért ma már nem a malmi minőségre törekednek, hanem a nagyobb hozzáadott értéket képviselő vetőmag előállítás lett a cél.

A tangazdaság területén kultivátoros főleg lazításos talajművelést folytatnak, új vetőgép beruházásukkal a vetéssel egymenetben juttatják ki a műtrágyát (már nem karbamidot, hanem MAS-t vagy pétisót), ezzel min. 5-10.000 Ft költséget megtakarítva ekkora területen évente.

És ezzel még nincs vége, jelenleg 50 hektáron végeznek sávműveléses kísérletet, több hazai és nyugat-európai tapasztalat alapján.

Kísérletek öt növénykultúrában

A 6-13 AK-s, eróziónak, deflációnak kitett földek nem a legoptimálisabbak kimagasló terméseredményt váró fajtakísérletek bemutatásához. De a magyar termelők többsége sem 30 AK-s talajokon termel, nekik is a "van"-ból kell gazdálkodni – mutatta be Balla István termelési igazgató az összesen 66 fajtát felsorakoztató bemutató hátterét. Összesen 6 nemesítőház 21 repcéjét és 45 kalászosát (26 őszi búza, 1 durum, 12 őszi árpa, 3 tritikálé, 2 rozs, 1 őszi zab) hasonlíthattuk össze, valamint a DuPont növényvédelmi kísérleteinek és a GENEZIS őszi búza tápanyaggazdálkodási kísérletének eredményeit láthattuk, hallhattuk.

Közel 350, az innovációval remélhetőleg megfertőzött gazda távozott a XVII. Gödöllői Gazdanapokról, tapasztalatokkal és inspirációval gazdagabban.

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek IDE kattintva.

mezőgazdaság NAK növénytermesztés