A nyers tej szomatikus sejtszámát befolyásoló tényezők

Az elmúlt évek újabb kutatási eredményei és a divatos diéták kapcsán a tehéntej emberi táplálkozásbeli jelentősége vitatottá vált. Arról, hogy a tej valóban az „élet, erő, egészség” záloga-e, az orvosok és táplálkozáskutatók véleménye megoszlik. Azon szakemberek szerint, akik a tej pozitív hatásai mellett teszik le a voksukat, a tehéntej tápláló és rendkívül egészséges élelmiszer. Az emberek jó része a tejet, a tejtermékeket szívesen fogyasztja. Jelen írásnak nem célja, hogy a tehéntej emberi egészségre gyakorolt hatásában állást foglaljon. Azt viszont mindenképpen le kell szögezni, hogy csak egészséges állat által termelt, megfelelő minőségű tejtől várhatunk pozitív élettani hatást.

Új kategória

A tej minőségét beltartalma és mikrobiológiai tisztasága határozza meg. A tej fogyaszthatóságát és ipari feldolgozhatóságát meghatározó legfontosabb higiéniai, mikrobiológia jellemzői, az összcsíraszám és a szomatikus sejtszám. A nyers tejjel további lényeges paramétere az erjedést gátló tejidegen anyagok jelenléte és a fizikai tisztaság is.

A jobb minőségű, emberi fogyasztás és a feldolgozás számára jobban megfelelő tej termelésével kapcsolatos törekvések az 1980-as évek elején indultak el. Az új szabályok nagy változást hoztak a termelők életében, akik korábban nem voltak érdekeltek a csíraszegény tej előállításában. Az 1984-es év fordulópontnak számított a hazai gazdaságok számára, amikor bevezetésre került a mikrobiológiai minőség szerinti árkonzekvens tejátvételi rendszer. 1991 január 1-től új mikrobiológiai kategória, a tej szomatikus sejtszáma is bekerült a szabványba. (A szomatikus sejtszám, mint minőségi kategória ugyan már az 1984-es követelmények között is megjelent, azonban 1991-től került be az árkonzekvens kritériumok közé.) A nyers tejjel szemben támasztott követelményrendszer folyamatosan szigorodott és az 90-es évektől egyre inkább érvényesült az európai előírásoknak való megfelelés igénye.

1. ábra A nyers tehéntej higiéniai követelményei

Az előírásoknak, valamint azok folyamatos szigorodásának köszönhetően a nyers tej mikróbaszáma és szomatikus sejtszáma az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent hazánkban. Így a megtermelt árutejen belül az ún. extra tej aránya folyamatosan nőtt. A nyers tej minősítési rendszere, a minőség függvényében változó felvásárlási ár ösztönző hatásának köszönhetően, kedvezően befolyásolta a megtermelt tej minőségét. A termelőket érdekelté tette a minőség folyamatos javításban és a magas színvonal megtartásában.

2. ábra A nyers tej mikrobaszámának változása Magyarországon 1984-2012 között (Forrás: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet)

3. ábra: A nyers tej szomatikus sejtszámának változása Magyarországon 1984-2012 között
(Forrás: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet)

Mit mutat meg?

A nyers tej összcsíraszáma (mikrobaszáma) a fejés, valamint a tejkezelés tisztaságára, higiéniájára utal. A tej köbcentiméterenkénti baktériumtartalma nagyban befolyásolja a tejtermékek minőségét. A tej csíratartalmáért felelős mikrobák többsége nem a tőgyből, hanem a tőgy, vagy a tőgybimbó felületéről, továbbá a környezetből, pontosabban a tejjel érintkező felületekről (pl. fejőgép, tejvezeték, tartályok) származik. A megnövekedett csízaszám okai lehet még a tejbe került szennyezőanyagok (alom, bélsár, por), vagy akár a rovarok is. A fejés és a tejkezelés során, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk annak higiéniájára, a tejjel érintkező felületek megfelelő tisztítására és fertőtlenítésére. A megnövekedett csíraszámért felelős mikrobák kisebb hányada tőgyeredetű. Az állományban előforduló klinikai és szubklinikai tőgygyulladások is hatással vannak az elegytej csíraszámára.

Az összcsíraszám mellett, a nyers tej szomatikus sejtszáma a tej másik mikrobiológiai minőségi jellemzője. Nagyüzemi tejelő tehenészeteink számára ennek a paraméternek történő megfelelés sokszor kihívásokat okoz. Gyakran nehéz a jogszabály által meghatározott határértéken belül maradni. A nyers tej szomatikus sejtszáma az egyed és/ vagy az állomány tőgyegészségi állapotáról jó tájékoztatást nyújt. A túlságosan magas sejtszám tőgygyulladásra utal, amely az állat, a tehenészet és a tejfeldolgozás számára egyaránt kedvezőtlen. A tehenészetek számára a legnagyobb gazdasági veszteséget a csökkent tejtermelés, a meg nem termelt tej okozza.

A tőgygyulladás a termelt tej összetételére is hatással van, ami a feldolgozás során okozhat technológia problémákat. A tej beltartalma és mikrobiológiai állapota jelentősen befolyásolja feldolgozásának gazdaságosságát és a belőle készült termékek minőségét. A tőgygyulladás miatt megváltozott összetételű tejben a kazein mennyisége csökken, míg az ún. savófehérjéké megnő. A megtermelt tej felborult só egyensúlya (pl. a megnövekedett nátrium és a kloridion mennyiség) ízelváltozást eredményezhet. A tőgygyulladásos tejet nagyobb hőérzékenység, gyengébb alvadási képesség, kedvezőtlen érzékszervi tulajdonságok, valamint megváltozott pH jellemezhetik. A tőgygyulladásban szenvedő tehén teje emberi fogyasztásra és élelmiszeripari felhasználásra alkalmatlan, veszélyes hulladék.

Az egészség paraméterei

A tejben található szomatikus sejteket a tőgy belső felületéről leváló mirigyhámsejtek, valamint a vérből származó sejtes elemek összessége alkotja. Szomatikus sejteket az egészséges állatok által termelt tejben is találunk. Egészséges tejben ezeknek több, mint kétharmadát tőgyszöveti eredetű sejtek, henger-, köb-, vagy laphámsejtek alkotják. Az egészséges tejben található további egyharmadot a vérből származó sejtes elemek adják. Ezek fehérvérsejtek, amelyek a tőgy helyi védekező rendszerének kialakításában vesznek részt. A kórokozók behatolásakor felismerik azokat, körbeveszik és megpróbálják elpusztítani. Amennyiben ez nem sikerül, beindítják a szervezet általános védekező rendszerét, ami további fehérvérsejtek és egyéb anyagok tejbe áramlásával jár. Ilyenkor a szomatikus sejtek száma megnő, arányuk eltolódik, a fehérvérsejtek mennyisége elérheti akár a 95%-ot is. A tejminősítés során ezeknek a szomatikus sejteknek a számát vizsgálják. Kutatók és szakértők véleménye eltérő, hogy milyen tartományban mozog az egészséges tőgy által termelt nyers tej szomatikus sejtszáma. Az irodalmi adatokat összesítve az mondhatjuk, hogy az egészséges tej cm³-enként 20.000-150.000 szomatikus sejtet tartalmaz, míg a gyulladásos tőgyből fejt tej sejttartalma ennél nagyobb.

4. Ábra: Tőgyepithel sejtek, neutrofil granulociták és monociták alkotta szomatikus sejtek egy mikroszkóp látóterében
(Forrás: http://nexusacademicpublishers.com/table_contents_detail/4/672/html)

A tőgy egészségét, így a tej szomatikus sejttartalmát számos tényező befolyásolja. Ezek lehetnek külső környezeti, genetikai, vagy biológiai/fiziológiai tényezők.

Biológiai és genetikai hatások

A szomatikus sejtszámot befolyásoló biológiai hatások között szerepel az állat életkora és a laktáció stádiuma, hiszen a tej szomatikus sejttartalma a laktáció folyamán és a tehén életkorának előrehaladásával is változik. A laktáció legelején (a föcstejtermelést követően, az ellés után néhány napig) a szomatikus sejtszám kissé magasabb. Emelkedés figyelhető meg a laktáció vége felé is, amikor a tőgy mirigyhámja fokozatosan leépül, az egészséges tőgyű tehén tejének sejtképe eltolódik a hámsejtek irányába. Az enyhén megemelkedett szomatikus sejtszám hátterében, ebben az időszakban a leváló mirigyhámsejtek állnak. A laktációk számával összefüggő fiziológiás emelkedés hátterében a tőgyet ért mikro-traumák szerepét feltételezik.

A szomatikus sejtszám a napszakok változásával összefüggésben is fiziológiás ingadozást mutat. A reggeli fejés során fejt tejben valamivel alacsonyabb sejtszámot mérhetünk, mint az estiben.

További sejtszámot növelő hatás lehet még a tej visszatartása, fejés kimaradása, vagy részleges kifejés esetén. Az ilyen eseteket követő szakaszban fejt tej sejtszáma lényegesen nagyobb lehet. Fontos biológiai befolyásoló tényezők még a tehén általános egészségi állapota, immunológiai státusza, a tejtermelésének nagysága.

Szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a nagy teljesítményű, sok tejet termelő tehén fajtától, illetve genotípustól függetlenül hajlamosabb a tőgygyulladásra.

A genetikai tényezők közül szükséges megemlíteni az öröklött tőgyrezisztenciát, a tőgy morfológiai jellemzői közül a földtől mért távolságát, a tőgybimbó méretét, alakját és tőgybimbó csatornájának (ductus papillaris) hosszát.

Környezeti hatások

A környezeti tényezőkre általánosságban jellemző, hogy halmozottan jelentkeznek, hosszan hatnak és nagy arányban terhelik a tőgyet. Ilyen hatások lehetnek a klimatikus tényezők, a tartási körülmények (pl. az álláshossz, állásszélesség, kitrágyázás-bealmozás gyakorisága, a padozat minősége, az istálló hőmérséklete, páratartalma, szellőzése).

Fontos faktor az állomány nagysága, összetétele és sűrűsége. Környezeti befolyásoló tényező még az istállóhigiénia, a fejőberendezés és annak állapota (rendszeres karbantartás, a gyári értékek szerinti beállítás), a fejési technológia, a fejési higiénia, a fejési idő.

A nem megfelelően karbantartott és/vagy beállított fejőgép komoly szomatikus sejtszám emelkedést eredményezhet. Környezeti hatások között említhetjük még az összes olyan munkafolyamatot, amelynek során kapcsolatba kerülünk a tehénnel (fejés, takarmányozás, istállótakarítás, válogatás, stb.).

Fontos tényező az adott tehenészet és állomány mikrobiológiai állapota, kórokozókkal való terheltsége. A takarmánynak és a takarmányozásnak is jelentős szerepe van a sejtszám alakulásában. Összességében elmondhatjuk, hogy minden olyan környezeti hatás, amely a tehén számára stressz hatást jelent, a szomatikus sejtszám emelkedését eredményezheti.

A telepi dolgozóknak fontos szerepük van a jó minőségű tej előállításában. Ezért érdemes figyelmet fordítani a fizikai állomány szakmai képzettségére, fejési jártasságára. Kulcsfontosságú kérdés a tőgygyulladások szakszerű és időben történő megállapítása.

5. Ábra: A telepi dolgozóknak fontos szerepük van a jó minőségű tej előállításában

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy egy-egy tehenészetnek az alacsony szomatikus sejtszám és a jó tőgyegészségügyi státusz eléréséhez az állategészségügyi kérdések mellett számos egyéb tényezőre is oda szükséges figyelnie. A jó minőségű tej termelésében a telepi élet minden részvevőjének szerepe van. És az ördög, mint mindig, itt is a részletekben rejlik.

dr. Berkes Ágnes, állatorvos
Hypred Hungária Kft.

Felhasznált irodalom:
Császár G.: Korszerű nyerstej minősítési rendszere és a tej minősége Magyarországon. 2013.
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/e/f6/80000/Cs%C3%A1sz%C3%A1r%20G%C3%A1bor%20el%C5%91ad%C3%A1sa.pdf

Gulyás L.: A nyers tej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Nyugat-Magyarorrszági Egyetem, Mosonmagyaróvár. 2002.

Markus G.: Tejminőség és fejőházi higiénia. 2016.
http://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2016/05/allattenyesztes/tejminoseg-es-fejohazi-higienia
Peles F.: A tartás- és fejéstechnológia hatása a nyers tehéntej mikrobiológiai minőségére. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. 2008.