A Portugieser „újraértelmezve”

A 90-es évek a magyar borászat nagy korszaka volt, amikor a semmitmondó nagyüzemi borászatok világából (tisztelet a kivételnek) hirtelen előbukkantak azok a pincészetek, akik a minőségi borkészítésben látták a jövőjüket.

A 90-es évek a villányi borászok különösen nagy korszaka volt. 91-ben, egy villányi borász – Tiffán Ede – lett az Év Bortermelője. A következő 6 évben annyiszor ment Villányba ez a rangos elismerés, mint az ország összes borvidékére összesen. A villányi borászok soha sehol nem látott módon tudtak egyenként is hatalmasat alkotni, miközben meglepő összetartással húzták egyre feljebb egymást és a borvidéket. Mintha ösztönösen megérezték volna, hogy mi az, amit úgy hívnak, hogy „közösségi bormarketing”.

Bock József

A Portugieser Villány talán legjellegzetesebb szőlőfajtája, amit a 18. században oda költöző svábok honosítottak meg. Ha megnézzük a Portugieser Du Monde borverseny aranyérmeseit, akkor teljesen egyértelmű, hogy más borvidék megközelíteni sem tudja Villányt a Portugieser kiválóságának a vonatkozásában. Nem látszik a címke azon része, ezért megemlítem, hogy a képen látható bor – Bock József PortaGéza bora – elnyerte a Portugieser Du Monde aranyérmét.

Amikor a gólyák jönnek visszafelé tavasszal, a még fakadás előtt álló villányi szőlők az elsők, amelyeket magyar földön észrevesznek. Nyáron viszont a villányi tőkék fürtjei látják a legtöbbet a napot. Magyarul Villány a legdélebbi és a legnaposabb borvidékünk, ahol mind a Portugieser, mind a többi ott termesztett fajta kiválóan érzi magát, hiszen abszolút optimális éghajlati és talajadottságok vannak a szép, bár néhol meglehetősen nehezen művelhető lejtőkön.

Hogyan lett a Portugieser a Bock pincében PortaGéza?

Bock József úr elmesélte, hogy a fajtát meghonosító sváboknak természetes volt a Portugieser név, viszont a magyar anyanyelvűeknek meglehetősen idegen volt a hangzás, és nem is igazán tetszett. Ezért alakult ki az Oportó név, hiszen Porto spanyolul Oportó, és mivel a fürt markáns kék színű, ezért a Kékoportó is elfogadottá vált. 2004-ben az EU csatlakozás után szóltak Brüsszelből, hogy nem kellene egy fajtát különböző neveken hívni, és a Portugieser név visszaállítását javasolták. Villányban viszont a helyiek kreatívan magyarosították a Portugiesert és elnevezték PortaGézának, volt aki PortaGizinek. A borászatok címkéin természetesen a Portugieser szerepelt, viszont Bock József ragyogó érzékkel és némi kurucos bátorsággal felcímkézte, és bevezette a PortaGéza nevet.

Bock József úr – szerintem – nem csak kiváló szőlőtermelő, borász és menedzser a szó legjobb értelmében, hanem kiváló érzékű, kreatív, leleményes és bátor bormarketinges is egyben.

A PortaGéza név bevezetésével markánsan megkülönböztette a borát minden más Portugiesertől. A PortaGéza Villány legjobb dűlőinek a terméséből (Jammertál és az Ördögárok) készül, fél évet tölt fahordóban a palackozás előtt, és olyan élményt ad a fogyasztójának, amit kevés bor kínál. Nem szeretem a szirupos borértékeléseket. Kicsit kivagyok a távolból felrémlő cseresznyés, mandulás, csokoládés meg egyéb illatoktól és zamatoktól. Szerintem ez a bor 100% komplex vörösborélmény, aminek a nagyon kellemes íze sokáig megmarad a szájban és még sokkal tovább az ember fejében a legjobb ízek között.

A képen Bock József látható. A villányi pincéjében mintegy 1.500 hasonló, illetve még sokkal nagyobb fahordó található, ahonnan évente közel 800.000 palack bort értékesítenek. Amúgy ő Villány legnagyobb munkaadója, hiszen közel 100 embernek ad munkát és a családjaiknak megélhetést.

Bock József igazi életteli ültetvényeken termeszti a csúcsborok alapanyagát. Nem sózza a földet – nem műtrágyáz, hiszen a műtrágya az kémiai só, a legtöbbnek a nevében is benne van. Kémiai vegyszereket sem használ, hiszen áttért az ökológiai gazdálkodásra. A megfelelő takarónövényekkel zölden tartott sorokban és a nem pusztított talajban megfelelő élet van, amiben a szőlő is jól érzi magát, és képes megvédeni magát a kórokozók támadásától. A masszív, zömök, ellenálló tőkék bora így nem csak kivételesen finom, de bizonyosan nem tartalmaz vegyszermaradékot.

Sárospataki György