Magyar szabadalom
„Kísérleteim eredményeként 1972-ben új tőke művelésmód (1. ábra) született.
(Babó magyar szabadalom 171.857). Az új magaskordon tőkeforma ágaskordon elnevezést kapott.
Az eljárás lényege, hogy a kordonkarról szabadon leívelődő hajtásrendszert a föld felett gép megrövidíti.
A szabadalmat számos szőlőtermesztő országra kiterjesztették: pl. Franciaország, Ausztrália, stb.
Munkahelyemen a Hosszúhegyi ÁG.-ban kialakított bemutató ültetvény mintájára még több nagyüzemben, például Baján, Kunszálláson, Nagykőrösön, stb. kipróbálták.
A találmány értékesítésével a „Licencia” vállalatot bíztam meg.
Számos szőlőtermesztő országot felkerestünk, kiállításokon, videó bemutatókon előadásokat tartottunk (Stuttgart, Intervitis Kiállítás, Ausztrália, CSIRO kutatóközpont.
Az új eljárást elsőként Ausztráliában vezették be.
Minta ültetvényük alapján a módszer gyorsan elterjedt a déli szőlőtermesztő országokban (Pl: USA, Dél-Afrika).
Napjainkban a módszert „ausztrál” illetve „minimál pruning” néven ismerik.
Ma már termő felületük több tízezer hektár, tőkénként sok száz fürttel.
Az első vállalkozók hatalmas profittal zártak.
Hazai próbálkozások
Lényegében a tőkeforma sikerét a terméshozam szabályozás kidolgozatlansága gátolta meg.
A fürt- és a vesszőhozamot ugyanis csak egyidejűleg lehetett vele csökkenteni.
A kiugróan nagy terméshozam beérését pedig Európában, a „rövid” tenyészidő meggátolta.
A terméshozam csökkentése viszont, az ültetvények elsűrűsödésével járt.
A gyakran 30 tonnát meghaladó terméshozam pedig a borászat számára „éretlennek” bizonyult.
A terméshozam szabályozás elmaradásával a hazai ültetvények önszabályozott állapotba kerültek.
A termés cukortartalmát kezdetben megkísérelték a virágzatok egyenkénti leszedegetésével majd vegyszerrel csökkenteni.
A feladatot az MTA aspiránsaként a Hosszúhegyi ÁG.-ban 1976-1980 években végeztük.
Üzemi felületen a kézi fürtritkítást munkaigényes volta ellehetetlenítette, a virágok ritkítására pedig nem találtunk vegyszerkészítményt.
Saját kísérleti ültetvény
A soproni ültetvényt 1998-ban kora tavaszi fagykár sújtotta.
Az önszabályozásra beállt ágaskordon tőkék „tetején” a duzzadó világos rügyek (és a bennük lévő fürtkezdemények) elfagytak. A helyükön fakadó mellékrügyekből „rövid”, meddő hajtások fakadtak.
Megjelenésükkel a lombfal leárnyékoltsága csökkent. A „természeti csapás” ez esetben tehát kiutat mutatott a hajtásszám megtartása mellett a fürtszám csökkentésére.
Ez évtől tehát a terméshozamot már az ágrendszer felső sávján megduzzadó rügyek ledörzsölésével szabályoztuk.
Ezzel a „hosszú” hajtásképzés elkerülhetővé vált.
További innováció
A fürtszám csökkentésére a duzzadó rügyek ledörzsölésének gépesítése a megoldás.
Kaliforniában három farmon 1998-ban üzemi ágaskordon bemutató ültetvény kialakítása indult.
2003-ban a bemutató ültetvények értékelhető állapotba kerültek.
Kísérleti gépünk traktorral szerelhető hidraulikus úton állítható, hidromotor meghajtású kefeszerkezet volt (2. ábra).
Sopronban közben a 0,3 hektáros Leányka ültetvényemben a termésminőség növelése érdekében önszabályozásra képes „vékony, áttetsző”, függőleges lombfalú tőkéken alakítottunk ki.
A hajtásrendszer távolodását a termőgally tengelyétől az ágrendszer oldalán megduzzadó rügyek ledörzsölésével gátoltuk.
A „vékony” lombfalnak köszönhetően a terméshozam géppel szabályozható volt.
A vesszőhozam rovására sikerült végre minőségi borszőlő alapanyaghoz jutni, a szántóföldi termesztésre kevésbé alkalmas területeken nagy terméshozam, alacsony önköltség és nagy termesztési biztonság mellett.”
Az „Ágas kordon” termesztési módszer az alábbi előnyöket nyújtja:
- A terméshozam kiemelkedően magas. A hozam három-ötszöröse lehet a hagyományos módon termesztett szőlő hozamának, mivel a növény a „felesleges” vessző helyett is fürtöt hoz.
- A tőkekialakítást követően az „Ágas kordon” ültetvény kézi munkaerő igénye elhanyagolhatóan csekély. Az „Ágas kordon” termesztésnek köszönhetően a szőlő növény immunrendszere, betegségekkel szembeni ellenálló képessége sokkal erősebb.
- A szőlő ellenállása megnő a szélsőséges időjárás okozta károkkal szemben.
- Az Ágas kordon művelés csökkenti a téli, kora tavaszi fagykárok hatását.
- Az előbbi a hajtásnövekedés korai lezárulásának, az utóbbi a rügy szám kései csökkentésének következménye. A fentiek miatt a termesztési biztonság lényegesen megnő.
A hazai megvalósítás lehetősége
A külföldi eredmények már igazolták az ágaskordon szőlőművelés eredményességét és értékét.
Dr. Babó Tivadar még mindig nem mondott le találmányának hazai megvalósításáról.
Meggyőződése szerint soproni szőlője mindenkit meggyőzhet arról, hogy itt a jövő szőlőtermesztését látja.
A feltaláló ma is szívesen megmutatja az érdeklődőknek ültetvényét és vállalkozna annak szakmai megvitatására is.
Eiler Olga
![01_106[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/01_1061-375x218.jpg)
