Lehetőségek a vízhasználatban

AzAgrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) írásban kérte véleményünket a "Vízhasználatés öntözésfejlesztés a mezőgazdaságban" témában. Véleményünkben írásbanjeleztük, hogy tudományos elágazást (bifurkáció az eddig követett hidrológusielvárástól) végeztünk 1970-ben a MÉLYÉPTERV-vel a csapadékgazdálkodással(hidromeliorációval), ami komplex meliorációként ment át a köztudatba. Ennekmegfelelően az energiamérleg elven alapuló öntözést és a vízelvezetésen alapulóbelvízgazdálkodást vízpótló(ökohidrológiai) öntözéssé és csapadékgazdálkodássá kezdtük átalakítani,normalizálni, takarékoskodni, fenntarthatóvá tenni a talaj vízgazdálkodásitulajdonságai, tényezői alapján. Ez az elv és a gyakorlat összhangban vanaz Európai Unió Víz Keretirányelvben (VKI) rögzített ökológiaikövetelményekkel. Így ebből az ökohidrológiai elvből és gyakorlatbólismertetünk néhány adatot, mivel ezeket az Európai Uniós pénzek felvételénél éselszámolásánál is alkalmazni célszerű, sőt ajánlott is, ha az EU támogatásokatnem akarjuk visszafizetni az utólagos elszámolásnál és ökológiai ellenőrzésnél.Az 1. sz. ábra az ökológiai Európai Uniós elvek szerint elvégeztük a hazaigyakorlat értékelését, mely szerint a magyar mezőgazdasági termés 98%-bankizárólag a csapadékgazdálkodástól függ és hazánk 100%-án folyikcsapadékgazdálkodás és a vízpótló öntözés a mezőgazdasági termőterület 2%-ánvan (lásd 1. sz. ábra) az Európai Unió statisztikája szerint. De ebből a 2%-bólis jelentős a halastó statisztikai aránya. A vízkészlet szempontjából iselvégeztük az ökohidrológiai értékelést, mely szerint a csapadékgazdálkodás,mint természeti erőforrás 13,5 km3/év nagyságrendű hazánkban aVITUKI 1970-2000 évek tényleges adatai alapján (VITUKI 2010). Acsapadékgazdálkodás éves tömegét a csapadék éves adataiból levonva a ténylegesevapotranspirációt kapjuk meg. Ebből az értékből lehet kiszámítani az EUökológiai elvei szerint a csapadékgazdálkodás víz lábnyomát (13,5 km3/10millió fő), mely érték a Földön használt általános mutatószám. A víz lábnyomszámítása kizárólag ökológiailag értelmezhető tényszámokból ad helyes értéket,így szivattyú- teljesítményből számított érték ökológiailag hibás. (Eztharmadfajú hibának nevezi az ökológia). Így, ez az érték 1350 m3/év/fő,ami azt jelenti, hogy az EU ökológiai követelménye szerint is acsapadékgazdálkodás a meghatározó hazánkban. Tehát nem a belvíz ellen kellharcolni, hanem a csapadékgazdálkodás feltételeinek biztosítása a feladat, acél. A közös vízgazdálkodási és mezőgazdasági győzelem a belvíz felett elérhetőa csapadékgazdálkodással, mivel a drénviszonyok szabályozásával a többletcsapadék a növénytermesztésben hasznosulhat, mint ingyen öntözés. Így kevesebbbelvíz és több termés keletkezik. A gépekkel való mesterséges öntözést isértékeltük ökológiailag. Értékeléseink szerint a talaj vízgazdálkodási tényezőiszerint a leggazdaságosabb az öntözés és a drénviszonyok szabályozásával a talajlevegőis bejut a gyökérágyba, ami szintén élénkíti a talaj és növény biológiaiéletét. Az öntözés kizárólag mikro és csepegtető formában gazdaságos. AMÉLYÉPTERV-ben 1970-ben (a mezőgazdasági terület 1,3%-án öntöztek!) értékeltükaz energiamérleg szerinti öntözés gazdaságosságát, és megvalósítottuk acsapadékgazdálkodási megoldásokat a meliorációt: (ami a talaj fizikai-,kémiai-, és biológiai talajjavítását együttesét jelenti és/vagy atalajcsövezést is. Tőkehiány esetén kötött talajoknál a vakonddrén is megoldáslehet 4-5 évenként ismételve). A csapadékgazdálkodás alapösszefüggésre ahidromeliorációs gyökérágy létrehozása, vagyis a felszíni szivárgás előállítása(lásd 2. sz. ábra). Külön felhívjuk a figyelmet a kémiai talajszerkezet javító anyagok szükségességére a víz hatásáraa talajban előállítható negatív hatások mérséklésére: duzzadás, deflokkuláció,hidratáció fokozódása, peptizáció, diszpergálódás. Ha nem alkalmazzuk a kémiaiaggregátum képező anyagokat, akkor a fizikai talajjavítás (mélylazítás), sőtesetleg a szántás is negatív hatású is lehet! (Az eszközök elkenik a talajt).Ezzel elérhető, hogy a csapadék mellett a talaj és a növény ökológiaiszükségleteinek (és többlettermésnek) megfelelően a talajlevegő is bejusson atalaj mélyebb rétegeibe, a gyökérágyba és elősegítse a talaj és növénybiológiai életét (és többlet termést). Két napnál további gyökérágy vízzel valótelítettségét nevezzük ökológiailag káros víznek a talajbiológiai életre. Ez avizet vakonddrénnel és/vagy talajcsővel lehet/kell eltávolítani, hatöbblettermést szeretnénk előállítani a csapadékgazdálkodással, meliorációval.Az öntözés feltétele minden esetben előszöra gyökérágy létrehozása, és ha szükséges a vízpótló: mikro vagy csepegtetőöntözést is kell/lehet alkalmazni, ha ez a termék piacán megtérül.

Dr.Szinay Miklós

mezőgazdaság