A szabadföldi zöldségtermesztés fő kártevői

Magyarország éghajlati, talajtani adottságai általánosságban alkalmasak a zöldségtermesztésre. A hazánkban termesztett fajok biológiai és környezeti igényei nagyon különbözőek. Ismerünk dinnyés, hagymás, káposztás, paradicsomos, paprikás stb. régiókat.

A termelés tervezésekor a klímaadottságokat feltétlenül figyelembe kell venni, főként a korai zöldségfélék termesztésekor. Az évekig egy helyen történő monokultúrás növénytermesztés hatására a kártevők is fel fognak szaporodni. Manapság egyre kevesebb növényvédő szer áll a termelők rendelkezésére. Ebben a helyzetben nagy elővigyázatossággal, gondos tervezéssel lehet a védelmet megoldani. Nagyon közkedvelt, és mára már a magyar konyha kihagyhatatlan zöldsége a paradicsom. Európában nem őshonos növény, Amerika trópusi részéből, Mexikóból vagy Peruból származik.

A paradicsom üzemi termesztésben és a házikertekben is megtalálható. A világ sok országában termesztik nem csak friss fogyasztásra, hanem konzervkészítmények előállítására is. Nagyon népszerű, szinte minden házikertben jelen van, miközben számos kártevője akad. A kártevőfajok egy része gyökér-, de vannak levélkártevő és a bogyót károsító fajok is. Ezek ellen mind-mind más módon és időpontban kell védekezni. Most a talajtól indulva a bogyóig haladunk a kártevők bemutatásával. A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne) (1. kép) szabadföldön kevésbé, zárt termesztőberendezésben már inkább problémát tud okozni. A károsított növények vontatottan fejlődnek, lankadnak, hervadnak. A fertőzött növény gyökerén gubacsokat találunk.

 

A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne) szabadföldön kevésbé, zárt termesztőberendezésben már inkább problémát tudnak okozni.
1. kép. A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne) szabadföldön kevésbé, zárt termesztőberendezésben már inkább problémát tudnak okozni. Fotó: internet

Az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) soktápnövényű, a melegigényes hajtatott zöldségfélék és dísznövények legjelentősebb levélkártevője.
2. kép. Az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) soktápnövényű, a melegigényes hajtatott zöldségfélék és dísznövények legjelentősebb levélkártevője. Fotó: internet

 

A gyökérgubacs-fonálférgek a zöldséghajtatás jelentős kártevői. Kártételük különösen a téli időszakban termesztett növényeken gyakori. Az előzőek alapján a gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés alapja, hogy a zöldségfélék szaporítása, palántanevelése, illetve termesztése gyökérgubacs-fonálféregtől mentes talajon történjen. A védekezésnek legjobb módszerei a kőzetgyapoton való termesztés, növényváltás toleráns és rezisztens fajtákra.

Az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) (2. kép) soktápnövényű, a melegigényes hajtatott zöldségfélék és dísznövények legjelentősebb levélkártevője. Tipikusan soktápnövényű állatfaj, de néhány tápnövényét, mint pl. az uborkát, a paradicsomot, kifejezetten szereti. A molytetű táplálkozó fejlődési formái a leveleket szívogatják, így a növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken. A felesleges tápanyag egy részét mézharmat formájában üríti a levelekre és a termésre, az ezen a mézharmaton megjelenő korompenész jelentősen rontja a termés minőségét, és csökkenti az asszimilációs felületet. Az üvegházi molytetű elleni Encarsia formosa fürkészdarázs kibocsátásával végzett biológiai védekezés jó eredményeket biztosít.

A paradicsom-aknázólégy (Liriomyza bryoniae) (3. kép) elsősorban hajtatott paradicsomon károsít. Előfordulása a télen is fűtött hajtatóházakban gyakoribb. Az imágók csapdázására a ragadós, sárga lapok eredményesen használhatók.

 

A paradicsom-aknázólégy (Liriomyza bryoniae) elsősorban hajtatott paradicsomon károsít.
3. kép. A paradicsom-aknázólégy (Liriomyza bryoniae) elsősorban hajtatott paradicsomon károsít. Fotó: internet

Fontos kártevő a burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani). A növényházban és szántóföldön termesztett paradicsom súlyos károkat okozó kártevői közé tartozik.
4. kép. Fontos kártevő a burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani). A növényházban és szántóföldön termesztett paradicsom súlyos károkat okozó kártevői közé tartozik. Fotó: internet

A dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta) hazánkban az elmúlt években jelent meg, és vált jelentős kártevővé.
5. kép. A dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta) hazánkban az elmúlt években jelent meg, és vált jelentős kártevővé. Fotó: internet

A paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) a burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növényeken fordul elő.
6. kép. A paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) a burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növényeken fordul elő. Fotó: internet

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) a gyapot, a dohány, a szója, a földimogyoró, a kukorica, a cirok, a borsó, a paradicsom és a len kártevőjeként ismert.
7. kép. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) a gyapot, a dohány, a szója, a földimogyoró, a kukorica, a cirok, a borsó, a paradicsom és a len kártevőjeként ismert. Fotó: Takács Attila

 

A valódi levéltetvek (Aphididae) közül fontos kártevő a burgonyalevéltetű (Aulacorthum solani) (4. kép). A növényházban és szántóföldön termesztett paradicsom súlyos károkat okozó kártevői közé tartozik. Közvetlen kártétele ritkán jelentős, ám annál nagyobb károkat okoz vírusos betegségek terjesztésével. Így mindenképp védekeznünk kell ellene, mert a vírusos paradicsomnövény termése eladhatatlanná válik, illetve a magja sem használható fel a továbbiakban. A dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta) (5. kép) hazánkban az elmúlt években jelent meg, és jelentős kártevővé vált. A hernyó tápnövényei jellemzően a Solanaceae családba tartozó növények, a paradicsom, a burgonya. Paradicsomnál akár 50–100%-os terméshozam-kiesést is okozhat. Gyorsan szaporodik, a nőstény a petéit a növények talaj fölötti részein helyezi el. A petéből kikelő hernyó a növények levelében, szárában vagy termésében található, de a bebábozódás a talajban vagy a levelek felszínén történik. Áttelelni tojás, báb vagy kifejlett állapotban is képes. A paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) (6. kép) a burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növényeken fordul elő. Magyarországon kártétele kizárólag az üvegházban termesztett paradicsomon jelentkezik.

Szabad szemmel nem látható, karcsú, 150 μm hosszúságú, a levélgubacsatkákra jellemzően csak négylábú állatok a paradicsom levelét, szárát és a termését szívogatják. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, a fonákon ezüstös elszíneződés figyelhető meg. A tünetek alulról felfelé terjednek. Megjelenése esetén a növényház páratartalmának növelésével eredményesen védekezhetünk.

A gyapottokbagolylepke (Helicoverpa armigera) (7-8. kép) a gyapot, a dohány, a szója, a földimogyoró, a kukorica, a cirok, a borsó, a paradicsom és a len kártevőjeként ismert. Hazánkban a dohányon, a kenderen, a kukoricán, a paprikán, a paradicsomon, a muskátlin és más dísznövényeken károsít a hernyója. Itthon sok más növény mellett a szabadföldi és a növényházi termesztett paradicsomot egyaránt károsítja. A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a paradicsom termését károsítja. A hernyó berágja magát már a kis zöld éretlen paradicsomba is, és ott a fejletlen magokkal táplálkozik. Amikor elfogyasztotta a magokat, átmegy másik paradicsomba. A fejlődése során 5-6 paradicsomot is károsíthat (9. kép). A megrágott paradicsomok penészednek, mivel a hernyó ürülékével szennyeződnek. Így mennyiségi és minőségi kárt is okoz. Védekezés: feromoncsapdás és fénycsapdás előrejelzéssel. A zárt termesztőberendezésben használjunk zsiliprendszert! Szabadföldön csak inszekticides védekezéslehetséges. Az utóbbi években jelentek meg hazánkban ázsiai származású poloskák, a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) (10. kép) és az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) (11. kép). Sajnos ezek a fajok is a paradicsom generatív hajtását károsítják. Mind a lárvák, mind az imágók szívogatásukkal kártevőként lépnek fel. A zárt termesztőberendezésben használjunk zsiliprendszert! Szabadföldön csak inszekticides védekezés lehetséges. Mivel mindkét faj július közepétől ősz legvégéig károsít, a paradicsom érésekor már nem tudunk eredményesen védekezni ellenük.

A paprika (Capsicum annuum) esetében már a palántaneveléskor a gyökérgubacs-fonálférgek, cserebogárpajorok, a bagolylepkelárvák, a drótférgek és a bársonylégylárvák károsítják a fiatal növényeket. A lótetű- és meztelencsiga-fajok rágják a palántát. A leveleken már ebben a fejlődési stádiumban megtelepszenek a vírusvektor levéltetvek, a takácsatkák, a molytetvek és a szélesatka.

 

A gyapottok-bagolylepke imágója (Helicoverpa armigera) sok száz kilométert képes repülni.
8. kép. A gyapottok-bagolylepke imágója (Helicoverpa armigera) sok száz kilométert képes repülni. Fotó: Takács Attila

A gyapottok-bagolylepke hernyója minőségi kárt okoz a paradicsomban is.
9. kép. A gyapottok-bagolylepke hernyója minőségi kárt okoz a paradicsomban is. Fotó: Takács Attila

Az utóbbi években jelent meg hazánkban a zöld vándorpoloska (Nezara viridula).
10. kép. Az utóbbi években jelent meg hazánkban a zöld vándorpoloska (Nezara viridula). Fotó: Takács Attila.

Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) is súlyos kártevővé vált.
11. kép. Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) is súlyos kártevővé vált. Fotó: Takács Attila

 

A paprika esetében a szívó kártevők okozzák a legnagyobb gondot. A paprika sokkal érzékenyebb, mint a paradicsom. A levéltetvek nem csak a szívogatásukkal és a mézharmaton megjelenő korompenésszel okoznak kárt; sokkal súlyosabb, hogy a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), a sárga burgonya-levéltetű (Aphis nasturtii), a zöld burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani), a fekete répalevéltetű (Aphis fabae) veszélyes vírusvektor is egyben. Az üvegházi molytetű nemcsak a paradicsomban, hanem a paprikában is problémát okoz. Az alulról kezdődő kopaszodás jelzi a takácsatkák kártételét. A lepkék közül a somkóró-bagolylepke, a gamma-bagolylepke, a gyapottok-bagolylepke, a kukoricamoly hernyója a virágot és a termést károsítja. A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) nemcsak a paradicsomot, hanem a paprikát is károsítja.

A káposztafélék termesztése is kedvelt hazánkban. A káposztafélék kártevői közel azonosak, és valamennyi káposztaféle esetében nagy jelentőségűek.

A tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae) (12. kép) lárvái a gyökereket károsítják, ezért már röviddel a kiültetés után a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatják. A kártételt túlélő növények a növekedésben és a fejlődésben visszamaradnak, kevesebb termést hoznak, fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A káposztaféléket a repceszárormányos (Ceutorhynchus quadridens) is károsítja, ami a káposztalégy kártételéhez hasonló tünetekkel jár.

A levelet károsítók közül már a növények szikleveles korában károsító keresztesvirágúak földibolhái (Phyllotreta spp.) a káposztaféléket károsítják. Ilyenkor, ha súlyos, mindkét sziklevelet érintő kártétel történik, akkor a fiatal növények pusztulása is bekövetkezik. Nagy kárt tud okozni káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae) (13. kép); a megtámadott növények erősen lemaradnak a növekedésben. Jelentős kártevő a káposztalepke (Pierisbrassicae) és a káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) hernyója, melyek a leveleket lyuggatják, hámozzák, és az ürülékükkel beszennyezik. A káposzta-bagolylepke lárvája berág a fej belsejébe is.

Az utóbbi években jelent meg, mint súlyos kártevő a fejeskáposzta-termesztésben a dohánytripsz (Thrips tabaci). A káposztafej belsejében szívogató dohánytripsz szívogatása nyomán képződő parás forradások olyan minőségi kárt okoznak, amivel eladhatatlanná válik a káposzta.

 

A tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae) lárvái a gyökereket károsítják, ezért már röviddel a kiültetés után a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatják.
12. kép. A tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae) lárvái a gyökereket károsítják, ezért már röviddel a kiültetés után a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatják. Fotó: internet

Nagy kárt tud okozni a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae). A megtámadott növények erősen lemaradnak a növekedésben.
13. kép. Nagy kárt tud okozni a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae). A megtámadott növények erősen lemaradnak a növekedésben. Fotó: internet

 

A vöröshagyma kártevői már a csíranövényt, a gyökérzetet károsítják. Polifág kártevői a drótférgek, az áldrótférgek és a pajorok. Speciális, csak a hagymafélékre jellemző kártevő a hagymalégy. A szárfonálféreg, a közönséges nárciszlégy, a fésűslábú viráglégy is súlyos károkat okoz. A már leveles növényen, a leveleken a dohánytripsz, a hagymabogár, a hagymaormányos, a hagymaaknázó légy okoz kárt.

Látható, hogy a zöldségfélék kártevői között vannak polifág, sok tápnövényű fajok, illetve specialisták is. A védekezés egyik csoport ellen sem könnyebb. A sok évtizedes monokultúrás termesztésnek, illetve a meggondolatlan szerhasználatnak köszönhetően sok faj rezisztens a legkönnyebben elérhető növényvédő szerekre.

Ezért nagyon fontos az okszerű növényvédelem, ami azt jelenti, hogy csak akkor vessünk be növényvédő szert, amikor már nincs más megoldás, és ilyenkor is vigyázni kell a hasznos élő szervezetekre.

 

Ajánlott hatóanyagok, a teljesség igénye nélkül:

– hajtatott paprikában dohánytripsz, molytetű, nyugati virágtripsz, takácsatka ellen: Biobest Monti;
– hajtatott paprikában, hajtatott paradicsomban, paradicsomban: dohánytripsz, molytetvek (liszteskék), nyugati virágtripsz, paradicsom-aknázómoly, takácsatka, uborka-levéltetű, üvegházi liszteske, üvegházi molytetű, zöld őszibarack-levéltetű ellen: Biocont élő szervezetek;
– színcsapda: aknázómolyok, hagymalégy, hangyák, levéltetű ellen;
– hajtatott paprikában, hajtatott paradicsomban: aknázólegyek, bagolylepkék, dohánytripsz, nyugati virágtripsz, paradicsom-aknázómoly, üvegházi liszteske ellen: acibenzolár-S-metil, ciántraniliprol;
– fejes káposzta, karalábé, karfiol, kelkáposzta, paprika (hajtatott), paradicsom (hajtatott): levéltetű, levéltetvek, takácsatka, tripszek, üvegházi liszteske ellen: spirotetramat;
– hajtatott paprikában, hajtatott paradicsomban, üvegházi molytetű ellen: Piriproxife;
– fejes káposzta, fejes saláta, görögdinnye (hajtatott), kínai kel, paprika (hajtatott), paradicsom (hajtatott) levéltetvek ellen: Sulfoxaflor.

 

Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő és a munkaegészségügyi várakozási idő betartása, illetve az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása.

 

Takács Attila
növényvédelmi entomológus

agrár aknázólégy bagolylepke fonálférgek hatóanyag káposztafélék káposztalégy kártevő levélatka mezőgazdaság molytetű ormányos paprika paradicsom poloska szabadföldi zöldségtermesztés tripsz vöröshagyma zöldségfélék