Hatékonyság? Megbízható tények nélkül nem megy

Az Agrofil kísérletei és az AgroFIELD Termelői Club garancia a biztonságos termesztésre

Nem a marketing és a kereskedelmi érdek vezet el az eredményes, hatékony termesztéshez, hanem a megbízható vizsgálati eredmények és a tapasztalatok, ismeretek megosztása. Ennek érdekében szervezte az AgroFIELDshow rendezvénysorozatot az ország három pontján az Agrofil-SZMI Kft.

 

Az augusztus 31-én Püskin, szeptember 2-án Dalmandon és szeptember 3-án Bátyán megtartott találkozón Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte a résztvevő gazdákat. Az AgroFIELD Termelői Club (ATC) újdonságnak számít hazánkban. A rendezvény célja elsősorban az új tagok toborzása. A programot úgy alakítják, hogy a gazdálkodók betekintést nyerhessenek a klubtagok által hozzáférhető valós adatokba, és megtapasztalják, hogy nemcsak a hangzatos reklámok és szlogenek alapján, hanem az itt közvetített őszinte, hasznos és tiszta információkat figyelembe véve is lehet döntéseket hozni. A klub egy évvel ezelőtti megalakulásával létrejött egy kivételes csapat, s lassú és egyensúlyi növekedéssel alakulhat ki az egymás iránti bizalom. Ez a fajta fejlődés sokkal jobb és állékonyabb építményt ad, mint egy-egy általában gyorsan épülő marketinglégvár – zárta köszöntőjét az ügyvezető.

Az első helyszínen, 2020. augusztus 31-én, Püskin Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár megnyitóbeszédében áttekintést adott a támogatási rendszerek és az agrármodernizáció hazai helyzetéről, a klímaváltozás szeszélyes időjárásának hatásairól a búza- és kukorica-terméseredményekre. Az államtitkár kitért a vidékfejlesztési programban hozzáférhető nyitott, a frissen megjelent, a megjelenés előtt álló és a tervezett pályázati felhívásokra, illetve beszélt a Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) szabályozási lehetőségéről, működéséről és előnyeiről.

Dalmandon, szeptember 2-án Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke adott tájékoztatást a 2,5 millió hektárt és 3 millió polgárt érintő osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének menetéről. Az elnök asszony szerint az egyszerűsített eljárások a jövő év elején indulhatnak el, ezért fontos, hogy időben megkezdődjön a szabályozás, a feltételek és a tudnivalók ismertetése.

 

 

Izgalmas piaci áttekintést nyújtott a főbb szántóföldi kultúrák kilátásairól Várady-Szabó Zoltán, az AGRIMPEX Kft. ügyvezetője. A szakember szerint az EU-ban feszes készlethelyzet jellemző a terményre. A hazai, bő 5 milliós búzatermésből 2-2,2 millió tonna kerül exportra, csaknem felében a hullámzó árszintet mutató olasz piacokra, amelyek most a malmok szakadozott termelése miatt is bizonytalanságokat rejtenek, s várhatóan nem vásárolnak fel annyi búzát, mint a korábbi években. Ugyanakkor a párizsi árutőzsdei ár alapján készült modell szeptembertől a búzaárak drágulását sejteti. Ugyancsak izgalmas a másik főnövényünk, a kukorica piaci előmenetele. Várady-Szabó Zoltán rámutatott: új helyzetet teremtett idén, hogy a 2019-es magyar termés gyakorlatilag már augusztusra elfogyott, ami elkezdte felhajtani az árakat.

 

Az Agrofil szakmai és partnernapjának második részében a kísérleti parcellákat mutatták be az érdeklődő gazdáknak. Az összetett, többtényezős kisparcellás kísérlet különböző nemesítőházak 20 hibridjének 4 tőszámra és 3 nitrogéndózisra adott reakcióját vizsgálja. Előnye, hogy sokszorosan megéri, hiszen a kísérlet eredményei a megfelelő hibrid kiválasztásán túl segítik a termelőket a helyes termesztési stratégia kialakításában is. Boda Zoltán, az Agrofil-SZMI munkatársa Püskin egy Magyarországon egyedülálló, második éve beállított, hibridkarakterisztikára irányuló kísérletet mutatott be. Hazai időjárási viszonyok – főként a csapadékmennyiség – mellett a sikeres termesztést leginkább befolyásoló tényező a termőhely sajátosságainak megfelelő hibrid kiválasztása, ezért fontos a termőhelyre szabott megbízható információ és adat. A dalmandi és a bátyai kísérletek helyszínén Boda Zoltán arról beszélt, hogy itt ugyanannak a 20 hibridnek zajlik a kisparcellás tőszámreakció-vizsgálata, mint Püskin, de a tápanyag-reakció vizsgálata nélkül. Ebben a vizsgálattípusban azokat a hibrid-tőszám kombinációkat keresik, amelyek szélsőséges, kedvezőtlen körülmények között is biztonságos termést nyújtanak.

 

A kísérleti parcellák megtekintése után Lajos Mihály – bevallottan bizonyos mítoszok és hiedelmek eloszlatásának céljával – a növénytermesztők körében fel-felbukkanó elméletekről, tényekről és adatokról tartott elemző előadást. Mint mondta, több őszinteség jót tenne a szakmában. Ez a szellemiség hívta életre az AgroFIELD Termelői Clubot, ahol nem kereskedelmi érdekből, hanem a valóban hatékony és ellenőrzött tények megosztásával igyekeznek szolgálni a partneri kör eredményességét. Lajos Mihály elsőként a tápanyagtőkével, tápanyag-felhalmozódással kapcsolatban kiemelte: szükséges lenne a takarónövény-technológia fejlesztése. Számszerűsíteni kell a különböző keverékek nitrogénfixációs kapacitását, ami nem könnyű, mert a vélt kapacitások és a rengeteg eltérő körülmény (talaj, évjárat, időjárás, elővetemény, talajművelés) számos variációt képez. A kalászosok trágyázásáról szólva rámutatott: a luxus- vagy túltáplálás helyett célszerű a sokéves műtrágya-kijuttatás folyamatát egy-egy évben megszakítva előmozdítani a feltáródást. Fontos, hogy a kalászosok termesztéstechnológiája és fajtahasználata, a tápanyag-utánpótlás gyakorlata is kövesse az utóbbi évek változásait.

A kukoricakísérletekről szólva ki is emelte: a 2019-es évben betakarított 20 kísérleti hibrid közül az első és az utolsó helyezett között átlag 3 t/ha (!) a különbség. Érdemes tehát odafigyelni a kísérleti eredményeikre, mert ebből a viszonylag egyszerű rangsorból is látszik, milyen nagy jelentőségű a megfelelő hibridválasztás. Lajos Mihály mindemellett kitért a vizsgált kukoricahibridek dőlés- és drótféreg-ellenállóságára, a hidegtűrésre; ismertette a hibridek terméshozam szerinti rangsorát tőszámokra bontva, illetve elemezte az Agrofil méltán ismert hibridterméshozam adatait tőszám és karakterisztika alapján (Workhorse vs. Racehorse – ’Igásló’ és ’Versenyló’ kísérletek).

 

Lajos Mihály hangsúlyozta: fontos, hogy mindig számszerűsíthető információkra építsünk, amikor döntéseket hozunk. A különböző genotípusok nitrogén- és tőszámreakciói eltérőek: akkor legalacsonyabb a kockázat, ha olyan hibridet használunk, ami 60 ezres tőszámnál és 60 kg nitrogén hatóanyagnál (természetesen ha-onként) megfelelő hozamot biztosít. Az ilyen hibridek alacsony kockázattal termeszthetők a Kárpát-medencében, kontinentális klíma alatt. Ugyanakkor fontos mérni a talaj tápanyagtőkéjét, mert még az agrárdigitalizáció sem hatékony valós, tudományos alapokon nyugvó adatok nélkül.

A szakmai napok zárásaként az AgroFIELD Termelői Clubot (ATC) mutatták be az érdeklődőknek. A klubot életre hívó Agrofil-SZMI bő egy évtizede végez saját erőforrású szántóföldi kísérleteket a főbb növénykultúrákban, változó talaj- és agroökológiai viszonyok közt. A fejlesztési eredmények egyrészről a szántóföldi növénytermesztés területén szolgáltatnak hasznos, néha meglepő információkat az agronómiai döntéshozatal megalapozásához, másrészt további vizsgálatokat indítanak el újabb felvetődő kérdések megválaszolására.

Az ATC ennek a munkának a kiterjesztését jelenti a változásokat figyelemmel kísérő termelők irányába. A klub fejlesztési programja interaktív, a klubtagok nem passzív szemlélői az eredmények megszületésének, hanem aktív résztvevői is. Az ügyvezető kiemelte: minden gazdálkodónak fontos, hogy minőségi és független, termeléshez kötődő szakmai információkat gyűjtsön, tájékozódjon az új technológiai elemekről, azok hatékonyságáról, eredményességéről, és szem előtt tartsa a hagyományos technológiai elemek alkalmazásának finomítását


adat agrárium AgroFIELD Agrofil hibrid kísérlet mezőgazdaság növénytermesztés technológia termőhely tőszám