A szőlő növényvédelme

A szőlőt számos kártevő és kórokozó támadhatja meg. Néhány károsító(lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, tőkepusztulást okozó mikrobák, szőlőmolyok,atkák) majdnem minden évben jelentős gazdasági kártétellel fenyeget. Szerencsére a legtöbb károsító évjáratonként, termőhelyenként változó jelentőségű (pl. szőlőorbánc, cserebogarak, filoxera, pajzstetvek stb.).

A 2010-es szélsőségesen csapadékos év nem a szőlő, hanem a gombabetegségek éve volt. A peronoszpórajárvány szokatlan tüneteket produkált. A fertőzés leveleken keresztül a hajtásokba is áthúzódott, a nóduszok és körülötte a hajtások elhaltak (1. ábra:Etyek, Cserszegi fűszeres). A sok csapadék miatt peronoszpóra és botritisz járvánnyal szemben az átlagosnál többszöri fungicides kezelések sem biztosították minden esetben a megfelelő védelmet.

Szürkepenész

A szürkepenész ellen csak a rothadásra kevésbé fogékony fajták esetében lehetett hatékonyan védekezni. A kedvezőtlen időjárás miatt a termés mennyisége és minősége is elmaradt az átlagostól.

Az előző évi peronoszpóra járvány következtében nagy mennyiségű fertőzőanyaggal számolhatunk, amely csapadékos időjárás esetén – beleértve a jelentősebb helyi esőket is – május közepétől fertőzéseket indíthat el. Aprimer fertőzésekre akkor számíthatunk, ha az átlaghőmérséklet eléri a 10^°C-ot és 1-2 nap alatt legalább 10 mm vagy azt meghaladó mennyiségű csapadék hull az ültetvényre. A további fertőzések a hőmérséklet és a levélnedvesség időtartamától függ. A peronoszpórafertőzés rövid távú előrejelzése megoldott. Az ismert előrejelzési rendszerek az Istvánffi-Pálinkás féle modell alapján működnek.

Szőlőperonoszpóra

szőlőperonoszpóra ellen preventíven védekezzünk. A permetezés során ügyelni kell a jó fedettségre a levél fonáki részén is, mert a légzőnyílások – amelyeken keresztül a gombafertőz – zömmel ott találhatók. Kontakt hatóanyagú készítményeket virágzás előtt és fürtzáródás után alkalmazzuk 5-7 naponként. A felszívódó (szisztemikus) fungicidekkel az intenzív hajtásnövekedés időszakában permetezünk,a fertőzési nyomástól függően 8-14 naponként.

Lisztharmat fertőzés

A lisztharmat fertőzésre száraz években is számíthatunk. A kórokozó a rügyekben micéliumokkal, a tőke fás részein termőtestekkel (kleisztotécium) telel. Az aszkospórák szóródásához 10^°C feletti hőmérséklet, 2,5-10 mm csapadék és 13-15 órás levélnedvesség szükséges. A primer tünetek megjelenése 4-6 leveles kortól várható.

A lisztharmat ellen az első kezeléseket kontakt gombaölő szerekkel (kén, metildinokap) végezzük.Virágzástól fürtzáródásig szisztemikus készítményekkel védekezzünk. Fürt záródásután, ismét a kontakt készítményeket használjuk.

A széles hatásspektrumú strobilurin származékokat blokkszerűen, vagy önmagukban kijuttatva ne használjuk, mert már Magyarországon is megjelentek a Qol fungicidekkel szemben rezisztens peronoszpóra és lisztharmat populációk.

A szürkepenész sokgazdás gomba,amely meleg, csapadékos időben károsít. A fertőzés kialakulásához kedvez asűrű, zárt lombozat, a mélyfekvés, túlzott nitrogén ellátás. Elsődlegesen virágzáskor, illetve sebzéseken keresztül (jégverés, vihar, lisztharmat,molyrágás, fiziológiás bogyórepedés) fertőz. A zsendülés, érés időszakára a kórokozó nagy mennyiségű fertőző anyagot termel. Ha ekkor tartósan csapadékosra fordul az időjárás, a felrepedő bogyókon megtelepedik a gomba és rövid időn belül járványt okozhat. Az erős fertőzés mennyiségi és minőségi kárt okoz.

Védekezni preventíven, a kritikus időszakokban – virágzás, fürtzáródás, zsendülés, érés – kell.

Virágzáskor olyan fungicidet válasszunk, amely a peronoszpóra és a botritisz, illetve a lisztharmat és a szürkepenész ellen is hatékony.

Fürtzáródás előtt kontakt vagy speciális botriticid készítményeket használhatunk.

Az érés időszakában a speciális szürkepenész elleni fungicidekkel védekezzünk. Az éréskor végzett kezeléseknél az élelmezés-egészségügyi várakozási idő mellett ügyelni kell a szer erjedésre gyakorolt hatására is. Csapadékos időben a fehér szőlők fajtákon a botritisz mellett a peniciliumos rothadás is felléphet, ami a borban maradandó íz hibát okoz. A botriticid készítmények közül a Cantus biztosít megfelelő védelmet a kórokozóval szemben.

Atkák

A szőlő gyakori kártevői a különböző atkafajok. Leggyakrabban a szőlő levélatka és a szőlő gubacsatka okoz jelentős károkat, a takácsatkák kártétele szórványosan fordul elő.

Az atkák tömeges felszaporodásához kedvez a meleg, száraz időjárás. Az ültetvényben rendszeresen használt széles hatásspektrumú piretroid vagy foszforsav észter típusú inszekticidek pusztítják az atkák predátor rovarfaunáját, ezzel elősegítik az atkák tömegszaporodását.

A szőlő levélatkák és a gubacsatkák egy vegetációban 6-7 nemzedéket képeznek. A parányi kártevők szabad szemmel nem láthatók, de kárképük alapján könnyen felismerhetők.

Jellegzetes tünetük a vontatott fakadás, rövid szártagúság, hajtásvastagodás, levelek kanalasodása és a klorofil mentes szívásnyomok.

A szőlő gubacsatka alapfaja és két rassza károsít. Az alapfaj szívogatásának hatására levélszíne felé dudorok,azok fonáki részén nemezes bevonat képződik. A fürtkezdeményeket is károsítják.A faj levélsodró rassza hasonló tüneteket okoz, mint a levélatka. A rügyatka egész évben a rügyekben él. Tavasszal a rügyek nem hajtanak ki, a vékony, kishajtások pusztulnak.

Az atkák ellen a rügy gyapotos állapotában végrehajtott lemosó permetezés jó hatású. Fakadás után, ha szükséges speciális atkaölő szerekkel eredményesen védekezhetünk. Ha a molyok ellen környezetkímélő inszekticideket használunk a ragadozóatkák és egyéb predátor szervezetek nem engedik felszaporodni a fitofág atkákat.

Az ökotermesztésben Typhlodromuspyri ragadozó atka használható a kártevők ellen.

Szőlőmoly

A szőlőmolyok két faja ismert Magyarországon. A domináns faj a 3 nemzedékes tarka szőlőmoly. A hűvösebb klímájú borvidékeken a 2 nemzedékes nyerges szőlőmoly is jelentős.

A tavaszi nemzedékek a fürt megnyúlástól a terméskötődésig károsítják a fürtöket. A későbbi nemzedék(ek)a bogyókba furakodva károsítanak. A molyok rajzása szexferomon csapdákkal jól nyomon követhető.

Védekezni az első két nemzedék ellen összesen 2-3 alkalommal. A molyok ellen a szintetikus piretroid származékokkal,a foszforsav-észterekkel, illetve az integrált és ökotermesztésben használatos készítményekkel eredményesen védekezhetünk.

Az ökotermesztésben bővültek a lehetőségek a szőlőmolyok elleni védekezésre. A 3 hektárnál nagyobb ültetvényekben a feromonos légtérterítéses módszer (Isonet L Plus) terjedőben van. Az ültetvény permetezésére a spinozad hatóanyagú inszekticidek (Laser,Spin Tor), illetve a Bacillus thuringiensis var. kurstaki hatóanyagú Dipel ES használható.

A szőlő gyomirtása

A szőlő gyomosodását négy szakaszra oszthatjuk. A telepítésre és körülbelül 3-4 éves korig, főként az egyévesgyomok jellemzőek. Ebben az időszakban kora ősszel a T1-es (pl. tyúkhúr,veronika, árvacsalán, pásztortáska), késő ősszel, kora tavasszal a T2-es (pl.pipacs, galaj, rozsnok, eb szikfű), tavasszal a T3-as (pl. vadrepce, viola),kapáskultúrákra jellemző gyomok T4-es (pl. betyárkóró, libatop-félék,disznóparéj-félék, vadkender, parlagfű, kakaslábfű, köles, mohar-félék)növények előfordulása jellemző.

Az ültetvény 3-4 éves korától fokozatosan megjelennek az évelő gyomok is. Elsőként a talajban áttelelők (gyöktörzzsel, pl. nagy csalán,gyermekláncfű, vadrezeda, csorbóka-félék, keszeg saláta), majd a földben is szaporító szervekkel rendelkező növények (folyondár szulák, fenyér cirok, mezei acat).

Az idős ültetvényekben, a hanyatló időszakban már megjelenhet a siska nádtippan, a bodza, a vadrózsa,akác, valamint egyéb cserje és fél cserje félék.

A gyomirtási technológiakidolgozásakor figyelembe kell venni a fent említett gyomosodási folyamatokat.

A sikeres szőlő termesztés fontos feltétele a hatékony gyomosodás elleni védekezés. A gyomirtásban mechanikai és vegyszeres eljárásokat együttesen kell alkalmazni. A sorközök művelését mindenképpen mechanika módon kell megoldani, mely kaszálással,kultivátorozással, tárcsázással valósítható meg. A vegyszeres védekezést csak a szőlősorokban végezzünk. Alkalmazott szerek használhatósága az ültetvénykorától függ.

Kádár et. al.