A szőlő növényvédelme

A szőlőt számos kártevő és kórokozó támadhatja meg. Néhány károsító(lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, tőkepusztulást okozó mikrobák, szőlőmolyok,atkák) majdnem mindenévben jelentős gazdasági kártétellel fenyeget. Szerencsérea legtöbb károsító évjáratonként, termőhelyenként változó jelentőségű (pl.szőlőorbánc, cserebogarak, filoxera, pajzstetvek stb.).

A 2010-es szélsőségesen csapadékos év nem a szőlő, hanem a gombabetegségek éve volt. A peronoszpórajárvány szokatlan tüneteket produkált. A fertőzés leveleken keresztül a hajtásokba is áthúzódott, a nóduszok és körülötte a hajtások elhaltak (1. ábra:Etyek, Cserszegi fűszeres). A sok csapadék miatt peronoszpóra és botritisz járvánnyal szemben az átlagosnál többszöri fungicides kezelések sem biztosították minden esetben a megfelelő védelmet.

Szürkepenész

A szürkepenész ellen csak a rothadásra kevésbé fogékony fajták esetében lehetett hatékonyan védekezni. A kedvezőtlen időjárás miatt a termés mennyisége és minősége is elmaradt az átlagostól.

Az előző évi peronoszpóra járványkövetkeztében nagy mennyiségű fertőzőanyaggal számolhatunk, amely csapadékos időjárás esetén – beleértve a jelentősebb helyi esőket is – május közepétől fertőzéseket indíthat el. Aprimer fertőzésekre akkor számíthatunk, ha az átlaghőmérséklet eléri a 10°C-otés 1-2 nap alatt legalább 10 mm vagy azt meghaladó mennyiségű csapadék hull az ültetvényre. A további fertőzések a hőmérséklet és a levélnedvesség időtartamától függ. A peronoszpórafertőzés rövid távú előrejelzése megoldott. Az ismert előrejelzési rendszerek az Istvánffi-Pálinkás féle modell alapján működnek.

Szőlőperonoszpóra

szőlőperonoszpóra ellen preventíven védekezzünk. A permetezés során ügyelni kell a jó fedettségre a levél fonáki részén is, mert a légzőnyílások – amelyeken keresztül a gombafertőz – zömmel ott találhatók. Kontakt hatóanyagú készítményeket virágzás előtt és fürtzáródás után alkalmazzuk 5-7 naponként. A felszívódó (szisztemikus) fungicidekkel az intenzív hajtásnövekedés időszakában permetezünk,a fertőzési nyomástól függően 8-14 naponként.

Lisztharmatfertőzés

A lisztharmatfertőzésre száraz években is számíthatunk. A kórokozó a rügyekben micéliumokkal, a tőke fás részein termőtestekkel (kleisztotécium) telel. Az aszkospórák szóródásához 10°C feletti hőmérséklet, 2,5-10 mm csapadék és 13-15 órás levélnedvesség szükséges. A primer tünetek megjelenése4-6 leveles kortól várható.

A lisztharmat ellen az első kezeléseket kontakt gombaölő szerekkel (kén, metildinokap) végezzük.Virágzástól fürtzáródásig szisztemikus készítményekkel védekezzünk. Fürt záródásután, ismét a kontakt készítményeket használjuk.

A széles hatásspektrumú strobilurin származékokat blokkszerűen, vagy önmagukban kijuttatva ne használjuk, mert már Magyarországon is megjelentek a Qol fungicidekkel szemben rezisztens peronoszpóra és lisztharmat populációk.

A szürkepenész sokgazdás gomba,amely meleg, csapadékos időben károsít. A fertőzés kialakulásához kedvez asűrű, zárt lombozat, a mélyfekvés, túlzott nitrogén ellátás. Elsődlegesen virágzáskor, illetve sebzéseken keresztül (jégverés, vihar, lisztharmat,molyrágás, fiziológiás bogyórepedés) fertőz. A zsendülés, érés időszakára a kórokozó nagy mennyiségű fertőző anyagot termel. Ha ekkor tartósan csapadékosra fordul az időjárás, a felrepedő bogyókon megtelepedik a gomba és rövid időn belül járványt okozhat. Az erős fertőzés mennyiségi és minőségi kárt okoz.

Védekezni preventíven, a kritikusidőszakokban – virágzás, fürtzáródás, zsendülés, érés – kell.

Virágzáskor olyan fungicidet válasszunk, amely a peronoszpóra és a botritisz, illetve a lisztharmat és a szürkepenész ellen is hatékony.

Fürtzáródás előtt kontakt vagy speciális botriticid készítményeket használhatunk.

Az érés időszakában a speciális szürkepenész elleni fungicidekkel védekezzünk. Az éréskor végzett kezeléseknél az élelmezés-egészségügyi várakozási idő mellett ügyelni kell a szer erjedésre gyakorolt hatására is. Csapadékos időben a fehér szőlők fajtákon a botritisz mellett a peniciliumos rothadás is felléphet, ami a borban maradandó íz hibát okoz. A botriticid készítmények közül a Cantus biztosít megfelelő védelmet a kórokozóval szemben.

Atkák

A szőlő gyakori kártevői a különböző atkafajok. Leggyakrabban a szőlő levélatka és a szőlő gubacsatka okoz jelentős károkat, a takácsatkák kártétele szórványosan fordul elő.

Az atkák tömeges felszaporodásához kedvez a meleg, száraz időjárás. Az ültetvényben rendszeresen használt széles hatásspektrumú piretroid vagy foszforsav észter típusú inszekticidek pusztítják az atkák predátor rovarfaunáját, ezzel elősegítik az atkák tömegszaporodását.

A szőlő levélatkák és a gubacsatkák egy vegetációban 6-7 nemzedéket képeznek. A parányi kártevők szabad szemmel nem láthatók, de kárképük alapján könnyen felismerhetők.

Jellegzetes tünetük a vontatott fakadás, rövid szártagúság, hajtásvastagodás, levelek kanalasodása és a klorofil mentes szívásnyomok.

A szőlő gubacsatka alapfaja és két rassza károsít. Az alapfaj szívogatásának hatására levélszíne felé dudorok,azok fonáki részén nemezes bevonat képződik. A fürtkezdeményeket is károsítják.A faj levélsodró rassza hasonló tüneteket okoz, mint a levélatka. A rügyatka egész évben a rügyekben él. Tavasszal a rügyek nem hajtanak ki, a vékony, kishajtások pusztulnak.

Az atkák ellen a rügy gyapotos állapotában végrehajtott lemosó permetezés jó hatású. Fakadás után, ha szükséges speciális atkaölő szerekkel eredményesen védekezhetünk. Ha a molyok ellen környezetkímélő inszekticideket használunk a ragadozóatkák és egyéb predátor szervezetek nem engedik felszaporodni a fitofág atkákat.

Az ökotermesztésben Typhlodromuspyri ragadozó atka használható a kártevők ellen.

Szőlőmoly

A szőlőmolyok két faja ismert Magyarországon. A domináns faj a 3 nemzedékes tarka szőlőmoly. A hűvösebb klímájú borvidékeken a 2 nemzedékes nyerges szőlőmoly is jelentős.

A tavaszi nemzedékek a fürt megnyúlástól a terméskötődésig károsítják a fürtöket. A későbbi nemzedék(ek)a bogyókba furakodva károsítanak. A molyok rajzása szexferomon csapdákkal jól nyomon követhető.

Védekezni az első két nemzedék ellen összesen 2-3 alkalommal. A molyok ellen a szintetikus piretroid származékokkal,a foszforsav-észterekkel, illetve az integrált és ökotermesztésben használatos készítményekkel eredményesen védekezhetünk.

Az ökotermesztésben bővültek a lehetőségek a szőlőmolyok elleni védekezésre. A 3 hektárnál nagyobb ültetvényekben a feromonos légtérterítéses módszer (Isonet L Plus) terjedőben van. Az ültetvény permetezésére a spinozad hatóanyagú inszekticidek (Laser,Spin Tor), illetve a Bacillus thuringiensis var. kurstaki hatóanyagú Dipel ES használható.

A szőlő gyomirtása

A szőlő gyomosodását négy szakaszra oszthatjuk. A telepítésre és körülbelül 3-4 éves korig, főként az egyévesgyomok jellemzőek. Ebben az időszakban kora ősszel a T1-es (pl. tyúkhúr,veronika, árvacsalán, pásztortáska), késő ősszel, kora tavasszal a T2-es (pl.pipacs, galaj, rozsnok, eb szikfű), tavasszal a T3-as (pl. vadrepce, viola),kapáskultúrákra jellemző gyomok T4-es (pl. betyárkóró, libatop-félék,disznóparéj-félék, vadkender, parlagfű, kakaslábfű, köles, mohar-félék)növények előfordulása jellemző.

Az ültetvény 3-4 éves korától fokozatosan megjelennek az évelő gyomok is. Elsőként a talajban áttelelők (gyöktörzzsel, pl. nagy csalán,gyermekláncfű, vadrezeda, csorbóka-félék, keszeg saláta), majd a földben is szaporító szervekkel rendelkező növények (folyondár szulák, fenyér cirok, mezei acat).

Az idős ültetvényekben, a hanyatló időszakban már megjelenhet a siska nádtippan, a bodza, a vadrózsa,akác, valamint egyéb cserje és fél cserje félék.

A gyomirtási technológiakidolgozásakor figyelembe kell venni a fent említett gyomosodási folyamatokat.

A sikeres szőlő termesztés fontos feltétele a hatékony gyomosodás elleni védekezés. A gyomirtásban mechanikai és vegyszeres eljárásokat együttesen kell alkalmazni. A sorközök művelését mindenképpen mechanika módon kell megoldani, mely kaszálással,kultivátorozással, tárcsázással valósítható meg. A vegyszeres védekezést csak a szőlősorokban végezzünk. Alkalmazott szerek használhatósága az ültetvénykorától függ.

Vegyszeres védekezésre felhasználható gyomirtó szer hatóanyagok fiatal ültetvényben
(1-2 éves)

Gyommentes talajfelület
(kora tavasszal, illetve talajművelés után)

Gyomos talajfelület

Irányított
(szőlőre ne kerüljön)

Nem irányított

napropamid

diquat-dibromid

Speciális egyszikű irtók:

fluazifop-P-butil

propaquizafop

quizalofop-P-etil

quizalofop-P-tefuril

pendimetalin

glufozinát-ammónium

propizolkór

 

s-metalaklór

 

Vegyszeres védekezésre felhasználható gyomirtó szer hatóanyagok
2-3 éves ültetvényekben

Gyommentes talajfelület
(kora tavasszal, illetve talajművelés után)

Gyomos talajfelület

Irányított
(szőlőre ne kerüljön)

Nem irányított

napropamid

diquat-dibromid

Speciális egyszikű irtók:

fluazifop-P-butil

propaquizafop

quizalofop-P-etil

quizalofop-P-tefuril

pendimetalin

glufozinát-ammónium

propizolkór

glifozát

s-metalaklór

flazaszulfuron+ glifozát

flumioxazin

 

linuron

  

oxifluorfen

  

Vegyszeres védekezésre felhasználható gyomirtó szer hatóanyagok
4 évesnél idősebb ültetvényekben

Gyommentes talajfelület
(kora tavasszal, illetve talajművelés után)

Gyomos talajfelület

Irányított
(szőlőre ne kerüljön)

Nem irányított

napropamid

diquat-dibromid

Speciális egyszikű irtók:

fluazifop-P-butil

propaquizafop

quizalofop-P-etil

quizalofop-P-tefuril

pendimetalin

glufozinát-ammónium

propizolkór

glifozát

s-metalaklór

flazaszulfuron+ glifozát

flumioxazin

 

linuron

  

oxifluorfen

  

terbutilazin

  

Kádár et. al.

atka lisztharmat szürkepenész