A takarmány ízesítés szerepe

 

 

A természetes környezetükben ez nagyon fontos készség volt, mert a színek és ízek segítségével az állat elkerülhette a mérgező anyagokat, és előnyben részesíthette a számára fontos tápanyagokban gazdag élelmet. Ez a tudás részben örökölt, részben tanult viselkedés.

A háziasítás, majd az egyre intenzívebb tartási körülmények miatt jelentősége csökkent, a takarmányok kialakításánál sokáig nem fordítottak rá figyelmet.

Pedig az étvágy, – nem az éhség! – kiváló segédeszközünk lehet a modern állattartásban.

Az étvágy egy olyan tulajdonság, amelyet az állat öröklött alapjaira építve tanulással szerez.

Megtanulja és összekapcsolja a takarmány ízét, illatát az elfogyasztását követő jóllakottság érzéssel, emlékezni fog, hogy maradt-e hiányérzete vagy igényei szerint kiegyensúlyozott volt-e a takarmány, megjegyzi, hogy milyen gyorsan lakott jól (energiatartalom).

Tehát egy adott íz és illat előrejelzés is az állatnak a takarmányról, vagy felkeltheti a kíváncsiságát az új dolgok kipróbálása iránt.

Ez az a pont, ahol hozzáadott takarmány ízesítőkkel befolyásolhatjuk ezt a természetes folyamatot.

 

Miért kell ízesítőket adni a takarmányokhoz?

Mert az intenzív tartás mellett

• az állatoknak természetes táplálékuktól nagyon eltérő, nagy mennyiségű tápot kellene elfogyasztaniuk, amire nem kényszeríthetjük őket erőszakkal.
• a modern takarmányozás olyan állati- vagy ipari melléktermékeket is felhasznál, amelyek nem javítják annak ízletességét.
• egyes összetevők, mint például az ásványi kiegészítők kifejezetten ronthatják az ízhatást.
• különböző stressz hatások (környezet, hőmérséklet változás, oltás) miatt felléphet az étvágytalansági depresszió, ez komoly probléma.
• a kellemes aroma elfedi az ízproblémákat és így biztosítja a megfelelő táplálóanyag bevitelt.
• a fiatal korban a jó étvágyhoz kapcsolt ízek megkönnyítik az olcsóbb hizlaló-takarmányra áttérést.

A jó étvágy biztosítja az ideális tápanyagfelvétel mellett a jó közérzetet, a jóllakott állat kevésbé érzékeny a stresszre, ezáltal a betegségekre .

 

 

 

Miért van illata is a takarmányízesítőknek?

Nem véletlen, hogy sokszor az aroma szóval helyettesítjük az ízesítőket.

Az illat kiegészíti az ízeket éppúgy az embernél, mint az állatoknál.

Ráadásul az állatok szaglása sokkal kifinomultabb, mint a miénk.

Az illat vagy szag már a kóstolás előtt információkat ad az eledelről, lehet jó emlék, mint a tejpótló illatának emléke, vagy lehet figyelmeztetés, mint az avas zsír vagy a penész szaga.

Az ízekhez hasonlóan a hozzáadott illatok feladata, hogy kellemes érzetet biztosítsanak, elfedjék a nem természetszerű vagy kellemetlen szagú komponenseket.

Ezek többnyire illó vegyületek egy lassan párolgó formája.

Ez a tény, hogy párolognak, azt is jelenti, hogy oda kell figyelni a felhasználási és szavatossági időre, mert lassan, de folyamatosan veszítenek az illat-intenzitásukból.

 

Befolyásolja-e a hozzáadott aroma a megtermelt tej, tojás, hús illatát, ízét?

Ezek az adalékanyagok olyan természetes, vagy kémiai úton előállított „természetközeli” anyagok, mint a vanília esszencia és a helyettesítő vanilin, amelyek mind humán, mind pedig állati felhasználását kísérletek sokasága előzte meg.

Ezekben, 0,1-1%-os bekeverési arány mellett nem tapasztalták, hogy befolyásolták volna az állati termékek ízét vagy illatát.

Bár elég gyakori aroma a vanília, még nem találkoztunk ilyen illatú tejjel vagy sajttal.

 

Mérgezőek-e az aromaanyagok?

Az ízesítők nem toxikus anyagok.

Sokat fűszer vagy gyógynövények olajaiból készítenek, másokat a természetes formákat utánozva, lemásolva készítenek, mert túl ritka vagy elérhetetlenül drága a természetes változat.

Mivel ezek egyformán használatosak az emberi és az állati táplálékok gazdagítására, ezért megfelelnek a legszigorúbb szabályoknak és előírásoknak.

 

Drágább-e az ízesítőkkel készített takarmány?

Igen, mint minden összetevőnek, az aromaanyagoknak is ára van.

A költséget befolyásolja, hogy melyik gyártó termékét választjuk, hogy mi a bekeverési arány és melyik fázisban adjuk a takarmányhoz (a premixekbe 500-1000 g/tonna vagy a kész-takarmányba, kb. 300 g/tonnát kell keverni).

De a befektetett költségek megtérülnek a javuló hozamok által.

A jó étvágyú állatok teljesítménye is jobb.

Minden komoly gyártó cég rendelkezik saját kísérletekkel, ezekben a költség egy egységére 2-5-szörös megtérülést mutatnak ki.

Mindezzel nincs értelme vitatkozni, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezekben a vizsgálatokban mindig ízesített, és aroma-mentes tápokat hasonlítanak össze.

A gyakorlatban a jelenleg használt aroma megtartása vagy lecserélése a kérdés.

 

 

 

 

Miért kell lecserélni az eddig használt ízesítőt?

• mert csökken az állatok étvágya,
• nem növekszik vagy csökken a napi takarmányfelvétel, egészséges állomány esetén is
• alapanyagváltás történt, melléktermékek kerültek a receptúrába,
• erős környezeti stressz befolyásolja az állatok termelését (hőség, nagy telepítési sűrűség, elhúzódó tél, vagy kánikula)

Az új íz és illat felrázza, kíváncsivá teszi az állatokat, előhozza belőlük az táplálékkeresés ösztönét.

Ha van újdonság, amire koncentrálniuk kell, csökken a környezeti stressz, élénkebbek lesznek és a jó minőségű ízesítő megteszi a feladatát, harmonikus takarmány érzetét nyújtja, ami újra feléleszti az állatok étvágyát.

 

Miért kell megtartani az eddig használt aromát?

Azzal kezdtük, hogy az étvágy nagyrészt tanult dolog.

Például a malacok érzik a szoptatókoca-táp illatát, esetleg meg is kóstolják azt, ha az első takarmányukban ugyan azt az illatot, ízt fedezik fel, sokkal könnyebb rávenni őket, hogy fogyasszanak belőle, és így hamarabb térnek át a szilárd táplálékra.

A borjútáp kellemes zamatának emléke, megkönnyíti, hogy az üsző vagy tehén megfelelő mennyiségű tejelőtápot fogyasszon el.

Minden falkásítás óriási stressz az állatoknak, de a régi illat és íz felidézi a kellemes emlékeket és az evés pozitív megerősítést ad az állatnak a stresszes környezetben.

Hamarabb megnyugszik, könnyebben alkalmazkodik

Összegezve, a takarmányozásért felelős szakember nagyon fontos feladata megállapítani, hogy az adott életszakaszban mi a célravezetőbb lépés.

Ismerni kell a jelenleg használt aromát, tudnia kell, hogy a takarmány vagy premix beszállítójának milyen egyéb ízesítői vannak, és azokat a saját döntése alapján tudnia kell kombinálni.

 

Milyen ízűek az ízesítők?

Az aromák legjava a humán élelmiszerekben is használatos, tehát óriási meglepetésekre nem számíthatunk.

Kivéve talán a hobbiállat-tápokban megtalálható ízeket, mint a májas hurka aroma, evvel nem találkoztam még az áruházak polcain, legalábbis ebben a formában még nem.

Az ízlelő szemölcsök biológiai hasonlósága miatt, nagy valószínűséggel az állatok is a négy alap ízt érzékelik, mint mi, de hogy melyiket mennyire szeretik, azt nehéz lenne pontosan meghatározni.

Ezért inkább kedvelt és került ízekről beszélünk.

A malacok például kedvelik az édes ízt, a hízók pedig vonzódnak a savanykás ízekhez, de általában kerülik a keserűt.

Az aromák megalkotásánál igyekeznek, a természetes táplálékok között keresni, például a gyümölcs-aromák, fűszernövények kivonatai.

• alma, citrom, eper, zöldalma,
• vanília, fahéj, ánizs, mentol, édeskömény
• és a két alap: cukor vagy egyéb édesítők és tej-aromák

Más esetekben természetes, de mégis meghökkentő ízek aratnak nagy sikert

• fűszeres marhasült, bacon vagyis pirított szalonna és kevés fokhagyma is
• tejsavó, tejkaramella, vaj, sajt, karamell

 

Milyen hatása van az állatok viselkedésére az ízesítőknek?

A megnövekedett étvágy, a zökkenőmentes takarmányváltás az elsődleges cél, de vannak másodlagos hatások, amik szintén javíthatják az eredményeket.

• Vizsgálatok szerint a zárt istállóban a teheneket zavarja a másik állat szaga, idegesek és kedvtelenek lesznek, ami végső soron a tejtermelés visszaeséséhez vezet. Amerikai kísérletben ánizs aromát etetve 3 nap után lecsökkent a lökdösődés, rugdosódás, az állatok megkönnyebbültek.
• A kannibalizmusuk miatt problémás brojler és sertés állományok érdeklődését 500 g/tonna füstölt hús aroma visszafordította a takarmány fogyasztásához, egymás csipkedése, rágása helyett.
• Ugyan ezt a hatást érték el csincsilláknál alma aromával, több figyelmet fordítottak a tápra és nem rágták magukat, károsítva így az értékes szőrmét
• Tojótyúkoknál és brojler csirkéknél az édes kömény-citrus aroma, az eszenciális olajok mintájára az emésztőnedvek, a gyomor és bél stimulálásán keresztül javították a termelési paramétereket, ugyanakkor a vizsgált íz eredményei nem különböztek a többi azonos kategóriába tartozó aromáétól, mint pl. a rozmaring, kakukkfű stb.

Összegezve a kérdésekre adott válaszokat, megállapíthatjuk, hogy az intenzív takarmányozás elengedhetetlen kelléke az ízfokozó, íz javító aroma.

Mivel ez az adalékanyag is komoly tudománnyá nőtte ki magát, érdemes időt fordítanunk arra, hogy a saját takarmány összeállításaink, milyen aromákat tartalmaznak.

Az a kérdés, hogy az adott higiéniai, állategészségügyi állapotok és a takarmány táplálóanyag szintje mellett a jelenlegi termelési szint, az a maximális érték, amire az állataink genetikailag képesek, vagy fokozható, esetleg javítható lenne még.

Minden kísérlet azt bizonyította, hogy az ízesítők javítják a termelést az étvágy vagy a viselkedés befolyásolásával.

Hogy pontosan melyik termékre van szüksége? Remélem a cikk elolvasása után könnyebb lesz eldönteni.