A talaj-biodiverzitás szerepe a változó klimatikus viszonyokhoz történő alkalmazkodásban
Egy mesterséges rendszer merev, törékeny, és nem képes alkalmazkodni. Az alkalmazkodásra az élő rendszerek képesek, és annál hatékonyabban, minél összetettebbek, minél több és eltérőbb fajból állnak.
A jelenlegi mezőgazdasági, intenzíven művelt rendszerek ilyen mesterséges, törékeny rendszerek, amelyek folyamatosan emberi beavatkozásra várnak, bármilyen váratlan negatív hatás mérséklésére, kiküszöbölésére.
A termelésbiztonság fogalma általában az olyan „sorscsapásokkal” kötődik össze, mint fertőzések, járványok, kártevő-inváziók, szélsőséges időjárás vagy éghajlatváltozások. Ezekkel mindig kellett számolni, azonban ezekre relatíve viszonylag kevés figyelem fordult, vagy kevés eszköz került a kezünkbe.
Termelésbiztonság és kihívásai
A termelés biztonságosságára ható tényezők, technológiák rövid távon nehezen tanulmányozhatók, még „terheléses” kísérletek is nehezen kivitelezhetők. Ezek a technológiai elemek önmagukban nem ritkán csekély hatást gyakorolnak a hozamokra, ezért figyelmet sem nagyon kapnak. Hatásuk viszonylag nehezen mérhető, mint pl. a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását csökkentő eszközöké, adalékanyagoké. A fogyasztást számos tényező befolyásolja, ami jelentős ingadozást okoz, és emiatt egy csökkentő hatás nehezen mutatható ki. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hosszú távú különböző tesztek átlagai is kevéssé adnak megbízható adatokat, talán még a szélsőséges kilengések csökkenésében, mértékében lehet tetten érni ilyen hatásokat.
A mezőgazdasági termelésben még a zárt rendszerekben sem lehet teljesen kontrollálni, kizárni a károsító tényezőket, különösen az éghajlatváltozással szemben kitett rendszerekben lehet egyre gyakrabban számolni ilyenekkel.
Rugalmasság és reziliencia a mezőgazdaságban
Az utóbbi években a figyelem a termelési rendszerek rugalmasságára (rezilienciájára) irányult szinte minden mezőgazdasági kultúrában. Ez főként olyan speciális helyzetekben jelenik meg, amikor egy rendszernek vagy egy kultúrának szélsőséges hatásokat kell kezelnie, és ilyenkor egy átlageredmény is már kiemelkedő teljesítménynek számíthat. A genetikai teljesítőképességnek egyoldalúan a hozamokra való fokozása magával hozza annak a készségnek a csökkenését, elvesztését, amivel az élő szervezet kezeli a káros hatásokat, és átmenetileg azok leküzdésére fordítja erőforrásait. Eljutottunk oda, hogy a szervezeteink olyan önfeláldozók lettek a termelés irányában, hogy a védekező- és alkalmazkodóképesség, rugalmasság csökkent. Ez oda vezetett, hogy mind a technológiáknak, mind a genetikai munkának fokozottan figyelnie kell arra, hogy ezt a szinte láthatatlan, csak kritikus helyzetekben megjelenő speciális teljesítményt javítsák, látványos hozamfokozás nélkül, de a termelésbiztonság erősítésével.
A talaj mikrobiális közössége és szerepe
A mikrobiológiai talajoltó anyagok és általában a növénytermesztésben használt mikrobiológiai termékek hatása legtöbb esetben nem mutatkozik meg azonnal a kijuttatásukat követően. „Nemcsak” egyes specifikus területekre fejtenek ki kedvező hatást, hanem bizonyos harmonizáló, integráló szereppel bírnak a talaj élő közösségének kedvező irányban való áthangolásával. Ebből a növény és környezetének komplex rendszere profitál, amelynek az elemei úgy kapnak pozitív támogatást, hogy az nem korlátozó vagy negatív más területeken. Ezek a hatások olykor nehezen kimutathatóak, azonban nem nehéz belátni és főleg megtapasztalni, hogy ha csak 2-3 funkciót el tudnak indítani, az egy egész rendszer működését képes akár részleteiben vagy egészében megváltoztatni.
A talajmikrobiom hatása a növénytermesztésre
A talajmikrobiom alapvető szerepet játszik a talaj egészségének fenntartásában és a mezőgazdasági rendszerek működésében, meglehetősen komplex módon. Részt vesz a szerves anyagok, növényi maradványok, trágyák lebontásában. Ez a folyamat hozzájárul a tápanyagok újrahasznosításához és a talaj humusztartalmának növekedéséhez. Biztosítja a tápanyag-szolgáltatást. Bizonyos mikroorganizmusok képesek átalakítani a talajban lévő anyagokat olyan formákba, amelyeket a növények könnyebben fel tudnak venni. Például a nitrifikáló baktériumok az ammóniumot nitráttá alakítják, növelve a növények számára elérhető nitrogén mennyiségét. Más baktériumok, mint például a rhizobaktériumok, képesek a légköri nitrogént megkötni, és a növények számára felhasználható formákba alakítani. Ez a folyamat különösen fontos a pillangós virágú növények számára.
A talajmikrobiom egyes tagjai természetes antimikrobiális anyagokat termelnek, amelyek segítenek szabályozni a talajban élő kórokozók és paraziták számát, így hozzájárulnak a növények egészségéhez. Részt vesznek a talajstruktúra javításában, mivel bizonyos mikroorganizmusok segítik a talajszemcsék összetartását, javítva ezzel a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét.
Bármilyen rendszer, de különösen egy biológiai rendszer – és a talajainkra így kell tekintenünk, nem csak mint egy szükséges tartóelem a kultúrnövények megtámasztására – akkor életképes, ellenálló és rugalmas, ha minél összetettebb, minél nagyobb a diverzitása. A jelen mezőgazdasági gyakorlat ezt nem igazán veszi figyelembe, vagy ez csak mostanában kerül felszínre, elsősorban a jelentkező problémák miatt. Az élő talaj egy külön ökoszisztéma, saját rendszerrel, élőlények milliárdjaival, saját szabályaival, kölcsönhatásokkal, az apró élőlények közötti kommunikációval, azaz egy külön világ. A mikrobiom, azaz a mikrobaközösség (baktériumok, gombák és algák) csak egy szelete az ott élő közösségnek. Mellettük ízeltlábúak, nematódák, protozoák és giliszták százai, ezrei, milliói élik életüket a talajban, és segítik a növények fejlődését, tápanyag-ellátottságát és ellenálló képességét, de csak egy élő talajban.
A talajélet helyreállítása és a fenntartható mezőgazdaság
Az intenzív mezőgazdaság által évtizedeken át művelt talajokban ez nem így van. Ott a rendszer törékeny, és a termésbiztonság jórészt külső emberi hatásoktól és beavatkozásoktól függ. A szegényes és stresszelt talajélet nem tud támogatást és biztonságot nyújtani a növényeknek. Ennek megváltoztatásához az első lépés a talajélet helyreállítása, és ennek módja a mikrobiális talajoltás, lehetőleg minél több fajjal, hiszen a cél a biodiverzitás helyreállítása, amellett, hogy egyes feladatokhoz egyes mikrobatörzsek külön-külön is meghatározhatóak és talajba juttathatóak. Természetesen megfelelő körülményeket kell biztosítani, azaz a szervesanyag-bevitelt és a megfelelő nedvességtartalmat. A mikrobiom kialakulása és aktivitásának felerősödése elősegíti más talajlakó élőlények megtelepedését. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes művelési rendszer átalakítása annak érdekében, hogy a folyamat ne szoruljon rendszeres újrakezdésre.
A jövő kihívásai és lehetőségei
Ahogy az életkörülményeink változnak, úgy a mezőgazdasági termelés is alkalmazkodásra kényszerül, hiszen modern társadalmi berendezkedésünk olyan erőforrásokra épül, amelyek nem állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre. Ezért a cél a minél fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés és a talajok megújulásának elősegítése. Így sem lesz könnyű dolgunk, mert a szélsőséges klimatikus viszonyok évről évre komoly kihívások elé állítanak minket, de elindítani a változást, változtatást mindig jobb, mint meg sem próbálni.
www.talajbakterium.hu
