A tápanyagbőség még nem garancia

A tápanyagbőség még nem garancia a jó termésre, a nagy zöldtömegre. Ahhoz, hogy a növényzet a tápanyagokat jól hasznosítsa, megfelelő háttérsugárzásokat is biztosítani kell.

Mindegy, hogy a tápanyagbőséget mivel hozzuk létre, milyen tápanyag bevitelt alkalmazunk, az eredmény meglesz, de nem úgy, mint egy jó háttérsugárzású környezetben. Olyan háttérsugárzást kell megteremteni, amely a növényzetben (mag, gyökér, levél, fatörzs) lévő vizet „módosítja”, életbaráttá teszi.

Nézzünk egy valós példát!

A két ültetvényt nagyjából azonos időszakban vetették, egymáshoz közeli területen vannak, így az időjárási viszonyok is azonosnak tekinthetők (napsütés, csapadék, hőmérséklet). Az első kép egy szokványos mákültetvényt mutat. A mák vetése során „hagyományos” nagyüzemi technológiát alkalmaztak. A második kép egy szép, egészséges, nagy hozamú mákültetvény képe. Egyedi technológiával kezelt vetőmagból származik. A mákszemek víztartalma „módosítva” energetizálva lett. A bevitt sugárzás megtette hatását. A mákszemek a gondoskodást bő terméssel, gyors növekedéssel hálálták meg a Békéssámsonban gazdálkodó Jó Lászlónak. Kísérletező munkáját, egyéniségét tisztelet illeti meg. Aki keres, az talál lehetőségeket, ha van eredeti ötlet, még egy kis gazdaság is mutathat országosan is követendő példát. A második képen látható vetéshez használt mák (vetőmag) energetizáló rendszert a szerző tervezte.

A fagyógyítással, kiskerti zöldségtermeléssel éveken keresztül folytatott személyes kísérleteim is mind eredményesek voltak. Most jött el az ideje egy új gondolkozásmód és egy új technológia elterjesztésének, mely a növények tápanyag felvételét és hasznosítását javítja. A kiskerti vagy a nagyüzemi gazdálkodásban egyaránt alkalmazható, alapjában véve modulszerűen fejleszthető technológia nem csak a termelésben fontos, de egyéb, környezetkímélő eljárások kiegészítésénél is érdemes lenne alkalmazni. Hazánkban ugyanis a természetközeli kommunális szennyvíztisztítók gyökérzónás szikkasztásra telepített területei sorra mennek tönkre. Nyírfás, nádas területek pusztulnak el, pedig az ilyen szennyvíz tisztítási technológia során tápanyagokban dús a környezet. Ez a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a tápanyag biztosítás önmagában nem mindig elégséges. A legnagyobb ilyen szennyvíztisztító Gyulán üzemelt, de sok ilyen felhagyott technológia (elveszett pénz) van az országban.

Mindegyiknél közös probléma a megfelelő háttérsugárzás, pontosabban a megfelelő technológia ismeretének hiánya. Ez nem csoda, ezen ismereteket sehol nem oktatják, ez a cikk is csak ízelítőt ad belőle. De hadd mutassak erre is egy élő példát. Egy gyermeküdülő kisközösségi szennyvíz tisztítójának rehabilitációját végeztük el lappiramis technológiával. Igen rövid idő alatt a szikkasztó zónára telepített nádas, addig sosem látott fejlődésnek indult.

Van tehát egy technológia, amely akár kis lépésenként – kisebb befektetések sorával – alkalmazható, kevés kockázattal, és jó eséllyel. Amire szükség lenne, az a nagyszámú tapasztalat megszerzése, összegyűjtése. Ehhez keresek partnereket. A fenti példák mellett, meggyőződésem szerint, vannak mások is, de elszigetelten, egymásról mit sem tudva. Remélem, hamarosan országszerte megismerhetünk hasonló történeteket.

Kérdéseiket szívesen megválaszolom, és ha most szeretnék kipróbálni a lappiramis technológiát, keressenek, hívjanak!

Oláh Gábor

Piramis Energia Kft