A távfelügyeletről a legtöbb embernek a biztonságtechnikai cégek jutnak az eszébe, akik riasztóközpontunk jelzéseit fogadva gondoskodnak biztonságunkról. Pedig a távfelügyelet ennél sokkal szélesebb spektrumú, sokkal több lehetőséget rejt magában.
A szolgáltatások technológiai és telekommunikációs rendszerek innovációival párhuzamosan fejlődtek, így ma már egy központból nagy távolságokra található objektumok, rendszerek felügyelete, irányítása is megoldható.
Hogy ez mire jó?
A piacok elmúlt években tapasztalható szűkülése következtében fellépő profit csökkenését a költségek optimalizálása illetve a hatékonyság növelése révén próbálják a cégek ellensúlyozni. A létesítmények automatizálása, a felügyelet központosítása és az emberi tényező csökkentése jelentős előrelépés a fenti cél felé. Ezen kívül nem szabad elfeledkezni a minőség-irányítási oldalról sem, ahol az események dokumentálása és archiválása elengedhetetlen. A modern távfelügyeleti alkalmazások ezekre a problémákra nyújtanak kielégítő megoldásokat, egyre elfogadhatóbb áron, így már kis és középvállalkozások részére is elérhetővé váltak.
A rendszerek működése, felépítése
A rendszer működéséhez az adatokat a szenzorokból kapja, melyek egy kommunikátor segítségével továbbítják az adatokat a központi számítógép felé. Az adatátvitel történhet hagyományos számítógép-hálózaton, vezeték nélküli hálózaton vagy mobilhálózaton is. A szerver archiválja és értékeli a jeleket, és a meghatározott kritériumokon kívüli jelek esetén riasztja a kezelőszemélyzetet, amely szükség esetén beavatkozhat.
A szenzorok
Az érzékelők a legkülönfélébb események figyelésére alkalmazhatók, működésük lényege, hogy a környezet változásait elektromos impulzusokká alakítsák át. Alkalmazható többek közt hőmérséklet mérés, füstmérés, nedvesség/páratartalom mérése, mozgás érzékelés, súly mérés, nyitás-zárás figyelés, CO és egyéb gázok koncentrációjának mérésére, de a határoknak csak a fantázia szabhat korlátot. A szenzorok folyamatosan figyelik és a kommunikátor felé továbbítják a mért adatokat, olyan formátumban, amelyet a kommunikátor részére értelmezhető.
A kommunikátor
A kommunikátor felel az adatok továbbításáért a rendszerben. Az egységbe beérkező jeleket átkonvertálja a feldolgozó program részére értelmezhető jelekké, és azokat továbbítja a kívánt csatornán. A fejlettebb kommunikátorok nem csak a jelzések továbbítására alkalmasak, hanem távolról vezérelhető kimenetekkel is rendelkeznek, amelyek révén a felügyelt folyamatba aktívan be tudnak avatkozni, így irányítási, szabályozási feladatok ellátására is alkalmazhatóak.
Az egyik fajta kommunikátoroknak az adatátvitel mellett hangkapcsolat létrehozására is alkalmasak, így akár segélyhívóként, akár távolról történő utasítások adására történő használatra is alkalmasak. Ezeket többnyire liftfelügyeleti illetve segélyhívó rendszerekhez alkalmazzák, de például gépjárművezetőkkel vagy darukezelőkkel történő hangkapcsolat kialakítására is alkalmasak.
Költséghatékonyság tekintetében a számítógép-hálózaton forgalmazó eszközök a legideálisabbak, de biztonságos rendszereket a mobilhálózatok adatcsatornáira (GPRS) szokták rákötni, amelynél a rendelkezésre állási idő 99,9% feletti, független a helyi erőforrásoktól és beavatkozásoktól, így egy egész üzemterületet érintő zavar esetén (pl. áramszünet, vagy helyi számítógép-hálózat leállása) is üzembiztosan használhatóak. Kritikus üzemek, mint például hűtőházak estén történő hőmérsékletmérés esetén ez elengedhetetlen.
A felügyeleti központ
A felügyeleti központ térben bárhol elhelyezkedhet, köszönhetően a fejlett telekommunikációs eszközöknek. Így például egy több raktárbázissal és sok teherjárművel rendelkező regionális vagy nemzetközi cég egy központ fenntartásával el tudja látni a teljes felügyeletet, ami szervezésileg, információ-áramlásilag is nagy előnyt jelent. A központ lelke a távfelügyeleti programot futtató számítógép, amely a beérkezett jelzéseket gyűjti, tárolja, és értékeli. A felügyelet személyzete számára csak akkor küld értesítést, ha valamely jelzés értéke a programban beállított értékeken kívül esik, vagyis üzemzavar lép fel. Ez persze nem zárja ki az egyes jelzések megtekintését, követését, de nagyban segíti a fellépő zavarok azonnali és hatékony kezelését.
A folyamatos dokumentálásnak köszönhetően akár évekre visszamenőleg visszakereshetőek az értékek, amelyek elemzéséből hasznos információk nyerhetők, amely révén akár jelentős megtakarítás érhető el mind energia-hatékonyság, mind szervezés területén.
A távfelügyeleti programok jelentős részében lehetőség van az egyes eseményekhez utasítások rögzítésére, amely révén az esemény bekövetkezésekor a felügyelő személyzet (operátorok) részére a szoftver megjeleníti az utasításokat, melyeket – természetesen a körülmények mérlegelése után – végrehajtanak.
Mint a fenti ismertetésből is látható, a távfelügyeleti rendszerek két csoportját különböztetjük meg: az egyik az adatgyűjtő, a másik a gyűjtő és irányító. Az adatgyűjtő rendszerek a beérkező jelzések alapján értesítenek a nem kívánt eseményekről, de a beavatkozást csak a helyszínen lehet végrehajtani, míg az irányító rendszerek esetén ez a távvezérlésnek köszönhetően akár jelentős távolságban lévő központból is végrehajtható. (pl. szellőzés bekapcsolása, ajtók zárása, megvilágítás vezérlése)
De hogyan is működik ez?
Nézzünk egy példát egy több raktárral és tehergépjárművel rendelkező cégen keresztül. A Minta Kft. 4 telephellyel rendelkezik, az egyiken 4 hűtőházat üzemeltet, egy másik telepen élő állatok tárolását végzi, a maradék két helyszínen pedig raklapokon tárolja az árukat. Ezen kívül egy hűtőkocsival, egy állatszállító teherautóval, és hat darab kamionnal rendelkezik, a központi irodája pedig minden telephelytől távol egy város központjában található. Egy fejlesztés során beruháztak távfelügyeleti alkalmazásokra. A telephelyeken elektronikus beléptető-rendszer és védelmi rendszer épült ki, amely révén a központban folyamatosan tudható, kik tartózkodnak a gyár területén, valamint az illegális belépők, és a zárt területekre belépők azonnal jelzésre kerülnek a központban, így az őrszemélyzet száma jelentősen csökkenthető. A hűtőházak kamráinak a hőmérsékletét is a rendszer figyeli, így a mellett, hogy egy üzemzavar azonnal jelentkezik az operátoroknál, akik, késedelem nélkül meg tudják kezdeni a hiba elhárítását, arra is jó, hogy a hatóságok, vagy ügyfelek részére bizonyíthassák, hogy a rendszerük megfelelően működött, a hőmérséklet mindig a megadott intervallumon belül tartózkodott. Ezen kívül a nyitás-érzékelőknek köszönhetően a hűtőkamrák nyitott illetve zárt állapota szintén jelzésre kerül, így az emberi esetleges mulasztás szintén kiiktatható a kockázatok közül. Az élő állatokat, és egyéb árukat tároló raktárak mozgás, füst, hőmérséklet és páratartalom, valamint vízérzékelőkkel kerültek felszerelésre, így zárt területen történő mozgásról, tűzről, vízkárról még a kialakulás stádiumában értesül a központ, amely révén a szükséges beavatkozások a kárenyhítés érdekében haladéktalanul elvégezhetőek. A hőmérséklet és páraérzékelők a megfelelő tárolási körülmények felügyeletére alkalmasak. A kiszolgáló épületekben található liftek rendszerbe kötésével a telephelyenkénti liftügyelet ellátása takarítható meg.
A teherjárművekbe szerelt felügyeleti eszközök a járművek pillanatnyi helyének megállapításán kívül értékes adatokat szolgáltatnak a tengelyterhelésről, a motor által elfogyasztott üzemanyagról, és a raktér hőmérsékletéről. Az útvonalak optimalizálásán túl így maximális kihasználtság is elérhető, valamint elkerülhetőek a céges eszközök magáncélú felhasználásai.
A Minta Kft. a fenti beruházással jelentősen csökkenteni tudta az őr- és telephelyi ügyeletes személyzet számát és az erre fordított költségeket, párhuzamosan az ismeretlen eredetű veszteségek mértékének csökkentésével. Az üzemekben, a gyűjtött és elemzett adatoknak köszönhetően az energia-felhasználás hatékonysága nőtt, valamint a problémás ügyfelek kezelése is egyszerűsödött. A gépjárműpark tekintetében az optimális kihasználás okán csökkent az üzemanyag felhasználása, valamint a gépjárművek az előre megtervezett útvonalak használatával kisebb futásteljesítménnyel voltak képesek ugyanazt a volument elérni.
A cég az így keletkező profitot beruházásba történő visszaforgatásával újabb telephelyeket tudott létesíteni új munkahelyek teremtésével.
Bár a fenti példa csak egy fikció, Magyarországon ma már több cég is a fejlődés eme útjára lépett, nem csak a válság túlélése, hanem a növekedés illetve a környezettudatosság fejlesztése okán.
Távfelügyeleti megoldásokat ma már sok cég szállít országunkban, és szerencsésen elmondhatjuk, hogy ebben az iparágban a vezetők vagyunk a térségben. Több, tisztán hazai tulajdonú, a régiós piacra kilépett innovatív cég létezik, amelyek elfogadható áron, magas minőségű szolgáltatásokat nyújtanak megrendelőik részére.
Farkas György
