A társasági adóalanyok 2010. adóévi adókötelezettségének megállapításának új szabályai

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2010. augusztus 16-tól hatályos módosítása alapján 2010. július 1-től megváltozott a társasági adó mértéke, ezáltal a 2010. adóévi adókötelezettség meghatározására.

A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely sávos adószámításhoz semmilyen feltétel nem kötődik.

Az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön előírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára, azaz az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kell osztani.

Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia.

Az arányos adóalap-megosztás tehát csak a naptári évvel azonos adóév esetén merülhet fel – függetlenül annak időtartamától –, kivéve a végelszámolás alatti adóéveket.

Ez utóbbi üzleti/adóévek időtartama – mérlegforduló napja – ugyanis nem az adózó döntése szerint választható, hanem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásaira figyelemmel alakul.

Az adóalap-megosztást a naptári év szerint működő adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell az év első és második félévére eső naptári napok arányában megosztani.

 

Ennek megfelelően, egész évi – 365 napos – működés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint:

• a 2010. január 1. – 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és
• a 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység.

 

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év első és második felében – például jelentős bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az első, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegéből – teljes évi működés esetén – mindkét időszakra „jut” közel fele-fele hányad.

 

Amennyiben az adózó év közben alakul és így az adóéve 2010. június 1. – 2010. december 31. közötti, adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történő megosztás szerint:

• a 2010. június 1. – 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és
• a 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység.

 

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két időszak szerint megosztott adóalapra a következők szerint kell megállapítani:

• az első félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen időszakra előírt öt feltétel egyidejű teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni; vagy
• az első félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételű – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót.

A választás lehetősége tehát csak az első félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás.

 

Példa

 

Az egész naptári évben működő adózó 2010. évi társasági adófizetési kötelezettsége, ha az éves adóalapja 600.000 ezer forint és adókedvezmény igénybevételére nem jogosult.

 

• 2010. évi adóalap: 600.000 Ft
• 2010. I. félévi adóalap: 297.534 Ft (600.000/365 x 181)
• 2010. II. félévi adóalap: 302 466 Ft (600.000/365 x 184)
• 1. változat – az adó számítása I. félévre, ha 50 millió adóalapig a kedvezményes 10%-os adókulcs alkalmazására jogosult:
  • adó összege I. félévre: 52.031 Ft (50.000 x 0,10 + 247.534 x 0,19)
  • adó összege II. félévre: 34.969 Ft (250.000 x 0,10 + 52.466 x 0,19)
  • fizetendő éves adó: 87.000 Ft (52.031+34.969)
• 2. változat – az adó számítása I. félévre 19%-os mértékkel, mert a kedvezményes adókulcs alkalmazására nem jogosult:
  • az adó összege I. félévre: 56.531 Ft (297.534 x 0,19)
  • az adó összege II. félévre: 34.969 Ft (250.000 x 0,10 + 52.466 x 0,19)
  • fizetendő éves adó: 91.500 Ft (56.531+34.969)