Problémák és megoldások a növényvédelemben egy csapadékos év után

A mezőgazdaság eredményességét legnagyobb mértékben az éghajlati adottságok és az emberi tevékenység határozza meg. Ez a tevékenység részben az időjárás káros hatásait igyekszik kizárni, illetve tompítani.

 

Az elmúlt évben a termesztést az éghajlaton belül a nagyon sok csapadék, illetve annak eloszlása határozta meg. A túl sok csapadéknak (országos átlag 1000 mm) káros hatásai is vannak.

A fölös víz kiszorítja a levegőt a talajból, gátolja a növény fejlődését, kedvezőtlen irányba tereli a talaj mikrobiális tevékenységét és káros redukciós folyamatok kiváltásával rontja néhány tápelem felvehetőségét, illetve a talaj minőségét.

Reduktív (oxigénmentes) körülmények között sokkal nehezebben veszi fel a növény a P2O5-t, a K2O-t és a pozitív töltéssel rendelkező elemeket (cink, réz, vas).

Néhány anion formában lévő mikroelem akár a növényben toxikus értéket is elérhet az ilyen reduktív körülmények között (pl. mangán).

 

Károk

 

A talaj tápanyag szolgáltatásán kívül talán még súlyosabb következménnyel járhat a sok, esetenként záporként leeső csapadék.

Dombos vidékeken nagyon jelentős eróziós károk léphetnek fel, a talajréteg a vízelvezető rendszerbe, vagy akár az úthálózatra is mosódhat.

Meg kell jegyeznünk, hogy az erózióval lemosódó termőréteg kialakulása egy nagyon hosszú folyamat, száz év alatt kb. egy centiméteres ilyen réteg tud kialakulni.

Sík területeken is okozhat problémát a túl sok víz, szemmel alig látható mélyedésekben, ún. pangó-vizes foltok alakulhatnak ki, melyeket rendeltetésszerűen a termelés nem tudja kihasználni.

Ezeken a foltokon az egész táblától eltérő gyomviszonyok alakulhatnak ki (pl. különböző keserűfűféle, kakaslábfű, sás-, és szittyófajok).

 

Mederszabályozás

 

A mederszabályozás főként gátak építésével történt, melyek rendkívüli esetben akár az ősi vízjárásos területeket is eláraszthatják.

Sajnos ezeken a területeken is szántóföldi termelést folytatnak, illetve települések alakultak ki.

E probléma megoldására az ún. Vásárhelyi Terv alkalmas lehet, mely víztározókat tervez a térségben, valamint energiatermő növénykultúrákat javasol.

Figyelembe az eltérő domborzati és talajtulajdonságokat, ez a probléma már korábban is jelentkezett nem csak a kirívóan csapadékos években.

A különböző talajfoltok művelhetősége, gyomirtása nagyon eltérő. A kiugróan magas csapadékú években ezek a különbségek sokkal jobban jelentkezhetnek.

Az iparszerű mezőgazdaság a termelés folytatására nagyon konkrét javaslatokat adott, ami a gazdálkodási körülményeket és az adottságokat nem vette figyelembe.

A növényvédelmére, illetve gyomirtására az időjárás nem optimális akkor mezőgazdaságunk meglehetősen kritikus helyzetbe kerülhet.

 

2010. év káros hatásai

 

Tápanyag-gazdálkodás

 

  1. A termőrétegből megnövekedett nitrát-kimosódás
  2. Reduktív viszonyok kialakulása a talajban
    • Nem megfelelő foszfát-, kálium-, magnézium-, vas-, réz-, cink-felvétel. Ezeket a tápelemeket a növények aktívan veszik fel, melyhez mindenképpen szükséges a talajban az oxigén jelenléte.
    • Toxikus elemek megjelenése a növényben. Az anion formában lévő manganát reduktív körülmények között MnO2-vé alakul, mely a kultúrnövényre toxikus, esetenként barna foltosodást, illetve mangán-dioxid zárványok képződését okozhatja.
  3. A talajban élő aerob (oxigénkedvelő) mikrobák visszaszorulása: ezek a mikrobák javíthatják a talaj morzsalékosságát, illetve a kultúrnövény gyökérzete körül a tápelemek felvehetőségét.

Természetesen a sok csapadék nem csak a tápelemek felvehetőségére, hanem kórokozók, kártevők, gyomok megjelenésére is hatást gyakorolnak.

 

Kórokozók

 

  1. Erősebb csírakori fertőzések.
  2. Jelentősebb gabonalevél elhalás, mely későbbiekben utólagos gyomosodást is okozhat.
  3. Állókultúrákban a kórokozók jelentősebb felszaporodása (tafrina, monília, varasodás, szőlő peronoszpóra, szőlőlisztharmat, szürkepenészes rothadás).
  4. Gabona fuzáriózis (lehűléskor a csökkent káliumfelvétel és a retardáns növényi hormonok együttes hatása).
  5. Kukorica betakarításkori fuzárium fertőzöttsége.

 

Kártevők

 

  1. A hűvös időjárás miatt lassú a kultúrnövény, ezért nagyobb kártételi lehetőséget ad a barkók számára.
  2. Elnyújtott idejű kártétel (repceszár ormányos).
  3. Hűvösebb időjárást kedvelő kártevők megjelenése (repcebecő szúnyog).
  4. Szőlőmolyok nagyobb kártétele.

 

Gyomok

 

  1. Gabonafélék elhúzódó gyomosodása.
  2. Vegyszerágy hiánya miatt napraforgó elgyomosodása. A hirtelen záporok miatt a talaj cserepesedett és közöttük erős gyomfertőzés jelentkezett.
  3. Egyes kukorica területek a nagy esőzések miatt eliszapolódtak, ezeken a helyeken a kultúrnövény kelése is esetenként foltszerű volt. A gyomok kelése vontatott volt, ebben az évben a posztemergens készítmények gyengébb hatékonyságúak voltak.
  4. A repce termesztésében gondot jelentett az, hogy 2009 ősze viszonylag száraz volt, ebből adódóan kora tavaszra az optimális tőszám nem alakult ki. Az alkalmazott gyomirtó szer ugyan jól hatottak, azonban a repce fenológiai állapota nem volt megfelelő. Az elágazások száma és a becőszám nem volt optimális. Ezt a hatást nem a gyomirtó szer gyom irtószerek váltották ki.

 

A 2011. termesztési évet meghatározó tényezők

 

A magyar mezőgazdaság meghatározó kultúrnövényei (kukorica, gabona, repce, napraforgó) betakarítása nem optimális időben történt. A betakarításokat nagy szemveszteséggel, esetenként nagyon nagy talajtaposással lehetett végrehajtani.

Sok esetben a kultúrnövényeket az optimális időpont után takarították be, sőt a kukorica egy része majd tavaszi aratásra vár.

Ezekből adódik, hogy mint elővetemények nem optimálisak, mivel taposott talaj maradt és nagy területeken az őszi talajmunkák is elmaradtak.

Meg kell jegyeznünk, hogy két talajművelési rendszert javasol a szakma, az egyik a lazításon alapuló víztakarékos művelés, a másik a szántáson alapuló forgatásos talajművelési rendszer.

Az ilyen csapadékos év után, elismerve, hogy az évjáratok 90 %-ában a víztakarékos talajművelés az optimális, de ebben az esetben a forgatásos műveléstől jobb eredményt érhetünk el, ugyanis a talaj vízkapacitása maximális, a fölösleges vízmennyiséget a talaj csak nagy felületen (forgatásos művelés) tudja csökkenteni.

Amennyiben a talaj víztartalmát nem tudjuk mérsékelni, akkor 2011. évben a tavasszal vetett növények nagyon vontatott kelését, a polifág kártevők nyújtott aktivitását, hosszabb ideig történő kártételét, és a gyomok ismétlődő több szakaszban történő kelését várhatjuk.

A probléma megoldás mindenképpen szükséges. A feladatok egy részét hosszútávon, más részét rövidtávon kell megoldani.

 

Hosszútávú megoldások

 

  1. Vízrendezés megoldása (pl. a Pó-alföldön alkalmazott eljárások vízrendezésre és öntözésre is alkalmazott csatornarendszer).
  2. Az 1980-as években bevezetett táblásítási módszer átgondolása (a táblaméretnél a talajtulajdonság, illetve domborzat és ne a gépkapacitás legyen az elsődleges).
  3. Vetésszerkezet bővítése (a kedvezőtlen hatások nem a teljes szántóterületen jelentkeznek).
  4. Tapasztalatokra épülő mezőgazdaság folytatása (a mezőgazdaság egy konzervatív tudományág).
  5. Oktatás.

 

Rövidtávú megoldások

 

  1. Vízelvezető árkok gyors kitisztítása.
  2. Pangó-vizes területekről történő vízelvezetés.
  3. 2011-ben a forgatásos talajművelés előtérbe helyezése.
  4. A lehető legjobb vegyszerágy készítése a tavaszi vetésűek alá.
  5. Vetéskor a megfelelő csatlakozósorok és az egyenes vetésirány betartása.
  6. Kultivátor, töltőkapa nagy területen történő használata.
  7. Lehetőleg rövid tenyészidejű fajták termesztése.
  8. Tápanyag visszapótlás (valószínű a nitrogén egy része mélyebbre mosódott, melyet kultúrnövény esetleg csak a tenyészidőszak végén ér el).
  9. Baktériumtrágyázás.
  10. A gyökérzónába kijuttatott könnyen felvehető tápelemek alkalmazása, mely elősegíti a kultúrnövény föld alatti részeinek gyors fejlődését.

 

Botta Edina környezetmérnök

Garamvölgyi Vilmos növényvédelmi felügyelő

Fejér Megyei MGSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence

Gyulai Balázs gyomirtási szakelőadó

Fejér Megyei MGSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence

csapadék időjárás növénytermesztés növényvédelem tápanyag-gazdálkodás