A tavaszi magágykészítés eszközei és eszközrendszere

1.ábra Omikron OMKS-8,4 magágykészítő szállítási helyzetben
 
A megfelelő magágy készítése – ez valamennyi kultúrnövény magvainak elvetése előtt is igaz – az egyik legfontosabb növénytermesztési talajművelési munkaművelet. Ezen túlmenően a magágykészítés a talajművelés legigényesebb művelete! A tavaszi vetésű növények esetében ez még jelentősebb, mivel aránylag rövid idő alatt (áprilistól május közepéig) több növény vetőmagjai „elé” kell megfelelő minőségű magágyat kialakítani, illetve a vetőágykészítést elvégezni. A tavaszi vetésű kalászosok és kapásnövények vetőágyának kialakítására elsősorban a kombinált (lazító+aprító+keverő+egyengető+simító+tömörítő, lezáró) művelőszerszám-összeállítású („variációjú”) talajművelő gépek a legalkalmasabbak. A kombinált magágykészítő gépek – a szakzsargonban: kombinátorok – művelőszerszám-összetételének választéka a következő:
2.ábra Farmet Kompaktomat K-600 művelőszerszámainak szerkezeti elhelyezése
 
  • 3-5 sorban elhelyezett, lazítást-porhanyítást-keverést végző merev v. rugós szárú fogasboronák, rugós fogú kultivátorok, kapatagok;
  • simítást és egyengetést végző, rugóterhelésű simító lemezek – sima v. fogazott éllel –, fésűs simítók a talajfelszín mikrodomborzatának elmunkálására;
  • a különböző alakú, porhanyító-, tömörítőszerszámokból álló hengerboronák v. hengerek a magágy lezárására.
3.ábra Az alapművelési hibák elmunkálásának hatékonyságát növelő mellső kapasor (Frakomb 6000)
 
Agrotechnikai követelmények és szempontok

A tavaszi talaj-előkészítés célja az aprómorzsás, jól megérett, kellőképpen ülepedett vetőágy létrehozása, ami a vetőmagvaknak gyors- és egyenletes kélést biztosít, illetve a bedolgozott vegyszerek és műtrágyák hatásukat teljes mértékben kifejthetik. Az optimálisan elvégzett őszi talajművelés – mélyszántás, elmunkálás, esetleg egyengetés – után a talaj tavaszi előkészítése már aránylag könnyen megoldható feladat. A tavaszi talaj-előkészítési munkák közé a talajegyengetést, vegyszerbemunkálást és vetőágykészítést sorolhatjuk. Mindezen műveletek egy célt, a vetőmagvak számára optimális kelési feltételek biztosítását szolgálják. E feltételek kielégítésére tervezett gépeknek a következő követelményeket kell teljesíteniük: a talajt a vetési mélységnek megfelelően lazítsák, porhanyítsák; alkalmazkodjanak a talajfelszín egyenetlenségeihez; egyenletes mélységű aprómorzsás réteggel borított, tömör alapú magágyat hozzanak létre; irtsák a kelőfélben lévő és még meg nem erősödött gyomnövényeket; végezzenek megfelelő keverő munkát az indító műtrágyák és más vegyszerek talajba munkálásához; a munkavégző egységek cseréjével biztosítsák a különböző növények igényeit kielégítő mélységű, jól porhanyított magágy létrehozását; a munkavégző szerszámaik ne legyenek hajlamosak eltömődésre.

4.ábra Fogasboronatagok összekapcsolása magágykészítő gépen
 
A különböző módszerű vetőágykészítések során az alábbi főbb szempontokra kell tekintettel lennünk: csapadékmegőrzés; gyors(abb) felmelegedést biztosító vetőágy-kialakítás; a vetés előtt (presowing) kijuttatott kémiai szerek hatékony talajba dolgozása. Igen fontos szempont továbbá, hogy a műveletek számát a feltétlen szükségszerűre csökkentsük, azaz a talajt csak okszerűen műveljük. A munkamenetek száma többnyire a felső réteg kiszáradását és nem kívánatos méretű rögösödését okozhatja, nem is szólva a káros talajtömörödés növekedéséről. Ez utóbbival együtt a zömében túlzottan nedves talajállapot melletti magágykészítések esetén a talajszerkezet rombolása is felléphet.
5.ábra Rugós szárú -egyenes művelőszerszámú- kultivátorkapás szekció felépítése
 
A tavaszi magágykészítő munkák eredményessége nagymértékben függ az előző évi nyárvégi, illetve őszi talaj-előkészítések színvonalától. A közvetlen vetés előtti munkák tehát csak akkor lehetnek sikeresek, ha az azok során végzendő feladatoknál fokozott figyelemmel vagyunk az alapozó művelés hatásosságára is, melyek nem ritkán szélsőségesen eltérő színvonalúak. Ezen felismerés arra kényszerítette a kutatókat és fejlesztőket, hogy ma már a gépgyártásban nemcsak a különböző talajfizikai jellemzők, hanem az alapművelés minőségének (rögméret, felszín egyenletesség stb.) kihatásai is „munkagép-szerkesztési” tényezőként szerepelnek.
6.ábra Rugós szárú kultivátorkapák elhelyezése 5 sorban, 56 mm-es kapaosztással
 
Lényeges a magágykészítés időpontjának helyes megválasztása, amikor is nem csak a legfelsőbb talajréteg nedvességi állapotára kell tekintettel lennünk, hanem az alsóbb 10-15 cm-es talajréteg teherbíró képességére is. A vetőágykészítés optimális időpontja természetesen üzemen belül is változhat. Mind a korai, mind a megkésett beavatkozás rontja a vetőágy minőségét. A túlságosan nyirkos talajon nem érvényesül kellően a magágykészítő porhanyító hatása, továbbá egyes herbicidek alkalmazása esetén, a herbicid párolgási vesztesége nagyobb, ugyanis a víz jelenléte a talajkolloidokon akadályozza a herbicidmolekulák megkötődését. A jól beállított és optimális időben alkalmazott kombinátorokkal, 8-14 km/h haladási sebesség mellett kedvező minőségű vetőágy készíthető.
7.ábra Felszín elsimítók és Cambridge hengerek a gép hátsó szekciójában elhelyezve
 
A magágykészítő eszközök szerkezeti elemei

A többségükben keretes kialakítású magágykészítő gépek – munkaszélességüktől függően – egy vagy több részegységből állnak, és felépítésük, valamint tömegük alapján a könnyű-, nehéz- és precíziós (finom) magágykészítő gépek különböztethetők meg.

A magágykészítők eszközválasztéka közel azonos, lényeges eltérés építési módjukban és munkaszélességükben található meg. A gépeket függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelekben gyártják. A lazító elemek fogasborona tagok vagy rugós szárú kultivátor kapák lehetnek. A merev borona tagok különböző rácsszerkezetű vázra oldható kötéssel rögzített művelő elemek. A rugós szárú kultivátor kapák különböző geometriájú és rezgés frekvenciájú lazító elemek lehetnek. A lazító testformák tüske/lándzsa alakúak, míg a kultivátor kapák szárnyas vagy lúdtalp kialakításúak. A lazító testformák geometriai kiképzése minden esetben a lazító elemek kereszt- és hosszirányú osztás távolságához igazodik. Az elsődleges simítók és egyengetők a talajfelszín mikrodomborzatának elmunkálására alkalmasak. A simító-egyengető profilok között egyenes vagy fogazott élű simítólapok és állítható tüskékkel ellátott simítólapok találhatók meg. Vannak olyan megoldások is, amelyeknél merev-szárú kapasor végzi az egyengetést, az alapművelés elmunkálását. Ezeknél a megfelelő munkamélységet csap-furatállítással lehet biztosítani. A lezáró hengerborona elemek a talajállapothoz igazodó profilúak, a rögaprítási-tömörítési és egyengetési prioritások figyelembevételével. Így például a Crosskill hengerek rögtörő hatása, a Cambrigde hengerek aprító-tömörítő munkája a hatékonyabb. Szélesebb körben alkalmazzák – a különböző acélszerkezeti idomú – huzalos, léces-pálcás és fűrészfogas hengerborona tagokat is. A spirális és egyedi profilú hengerborona elemeknél a folyamatos talajérintkezés és a hatékony felszínképzés az elsődleges cél. A lezáró elemek terhelése mechanikus (tagonkénti nyomórugós terhelés), vagy hidraulikus (hidraulikus nyomás-kiegyenlítés a teljes munkaszélességben) megoldású. A magágykészítő gépek többsége az ún. precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer egyrészt a traktor hátsó függesztő-berendezésének és a magágykészítő gép lezáró elemeinek összehangolásával valósítható meg, másrészt függetlenül a traktor koordinációtól, minden esetben a mellső-hátsó tömörítő hengerekre, illetve a szintező elemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélység tartást. A magágykészítők egyéb szerkezeti elemei közül kiemelhetők még a traktornyom lazítók, amelyek merev v. rugós szárú kapákból (kapacsoportokból) állnak, és azok merev (fix) rögzítésűek, rugóval vagy hidraulikusan állíthatók be.
8.ábra Taréjos felületű kompakt hengertag a magágy lezárására
 
Gépbeállítási/-beszabályozási lehetőségek

A magágykészítő eszközök sokféle kialakítása, a gépek különbözősége, egységes gépbeállítási szabályok megadására nem nyújt lehetőséget, viszont a különböző gépbeállításoknál és -beszabályozásoknál mindig az adott gépkezelési utasításában – a gépkönyvében – leírtak szerint kell eljárni!

 
A tavaszi magágykészítő gépek helyes beszabályozásához szükséges állítószerkezetek szinte minden gépcsaládnál megtalálhatók. Egyes típusoknál például a keresztirányú mélységegyenletességet hidraulikus rendszerrel biztosították, míg a legegyszerűbb, és olcsóbb gépárképzésre törekvő, illetve teljes alternatívát kínáló gépcsaládoknál a merev, a tekercsrugós és hidraulikus rendszer egyaránt megtalálható. Hazai alkalmazást tekintve a két utóbbi módszer igények szerinti párhuzamos gyártása célszerű azért, hogy a felhasználók anyagi lehetőségeik és üzemeltetési körülményeik függvényében választhassanak.
9.ábra A precíziós mélységtartás elve ( Kongskilde Germinator)
 
Jól megfigyelhető, hogy a sekély-, illetve mély-vetőágyú növények talaj-előkészítésére kialakított kombinált gépek tendenciájukban különváltak, szakosodtak: míg korábban egy gépvázon belül cserélhetők voltak a művelőegységek (betétek), addig ma már a két feladatra szívesebben vásárolnak a gazdálkodók ún. célgépeket; elég, ha csak a cukorrépa és a kukorica (napraforgó) vonatkozásaiban megismert legújabb típusokra gondolunk. Az eltérő szereltségű gépek művelőelemeinek geometriai kialakítása és különböző rugókarakterisztikájuk is igazolja, hogy adott feladatra és az adott termesztési (talaj) körülményekhez igazodóan kell a gazdálkodónak új gépet/szerszámot vásárolnia. Szintén fontos üzemeltetési előírás, hogy agrotechnikai szempontból megfelelő munka – elsősorban a sekély magágykészítéshez – csak traktornyomlazítóval felszerelt gépekkel végezhető. Sok helyen gondot okoz – a növényi maradványok kezelési és az alapművelés pontossági kihatásainak köszönhetően – a szerves anyagok felszíni/felszínközeli jelenléte, amely a kultivátor jellegű szerszámmal felszerelt magágykészítő gépek üzemeltetésénél technológiai problémákat (eltömődés, berakódás) jelent. Ilyen körülmények között a talajhajtású, általában ívelt fogakkal ellátott csillagkerekek nagy kerületi sebességű kései képesek gyomnövények gyökereit is elmetszeni, és az erősebb szármaradványokon átgördülve csökkentik az eltömődés veszélyét. A jelenlegi – általában – „vizes tavasz” magágykészítő munkálatait az ilyen forgómozgású művelőelemekkel korábban is el lehet kezdeni, mivel azok olyan talajnedvesség állapot mellett is megfelelően dolgoznak, ahol a hagyományos (passzív) elemek már eltömődhetnek.
10.ábra Multiva Optima T 900 könnyű magágykészítő gép
 
A gépkiválasztás néhány szempontja, az eszközök alkalmazási területei

A gépek kiválasztásánál természetesen több járulékos tényezőt (az ismertebbek: ár, eladási konstrukció, alkatrészellátás, referenciák) kell figyelembe vennünk, amelyek mellett a következőket is tudnunk kell:

  • az agrotechnikai sebességtartomány 8-14 km/h között ajánlott, ezt sajnos nem minden esetben lehet betartani (gépkapcsolási, ergonómiai problémák); ugyanakkor feltétlen ügyelni kell a talajfrakciók kedvezőtlen rétegeződésének elkerülésére is;
  • a rendelkezésre álló erőgép behatárolja nemcsak a gépkapcsolatot (ami alapvetően munkaszélesség függvényű), hanem a fent említett sebességhatárokat is; az ún. kistraktorok (pl. MTZ-k) 6-8 km/h, míg a nehéz univerzális, valamint a „szántó” nagytraktorok (ikerabroncsozású John Deere, Case IH, New Holland stb.) a 8-12 km/h sebességtartományban adják le kedvező hatásfokkal motorteljesítményüket;
  • az említett két szempont figyelembevételével kell dönteni a szerszámösszeállításról, és olyan művelőelemeket választani, amelyek sebességérzékenysége jól igazodik az üzemeltető traktor által megvalósítható munkasebesség tartományhoz.
11.ábra Valamennyi nagy munkaszélességű gép szélső oldaltagjai szállításkor hidraulikusan felhajthatók
 
Az általánosan ismert magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességű változatokkal, de szinte egységesen, ún. precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ma már olyan kultivátor/kombinátor kapák is bővítik a szerszámválasztékot, amelyek rugókarakterisztikája – a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is – kiválónak minősíthető. A különböző talajokon való alkalmazhatóságuk műszaki jellegű kritériumai – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban foglalhatók össze:
 
  • igen kötött, nehezen elmunkálható kötött talajokon: nagy fajlagos művelőelem terhelés, intenzív aprítás, nagy átömlési keresztmetszetű magágykészítő gépek;
  • kötött, nehezen elmunkálható/tömörödött középkötött talajokon: közepes fajlagos művelőelem terhelés, jó aprítás-lezárás, cserélhető kapatagok, az alapművelési hibák hatékony kiküszöbölésére is alkalmas szerszám összeállítás (az ún. kompaktor-kialakítású gépeken);
  • jó szerkezetű, középkötött és könnyű talajokon: alacsony fajlagos művelőelem terhelés, könnyű szerkezeti kialakítás – kezelhetőség, szerszámkombinációk, jól szabályozható felszínformálás a könnyű magágykészítő gépekkel.
 
Magágykészítő gépek főbb műszaki jellemzői

Gyártó és géptípus(ok)

Gyártó ország

Munka-szélesség

(m)

Teljesítmény-igény

(kW)

Típus

változatok száma

(db)

Accord-Trade  Terra Kons TK

H

3,6-6,6

66-132

5

Akpil  Rylec (XL)

PL

2,1-6,0

37-117

10

Busa  FKM

H

2,7-8,4

55-184

16

Dal-Bo  Culti Lift; Culti Trail; …

DK

5,0-10,0

81-206

10

Einböck  VibroStar (F)

A

3,5-12,0

77-264

15

Farmet  Kompaktomat K

CZ

2,5-15,7

55-316

13

Framest  Frakomb FK, M 3100

H

2,0-8,0

37-161

8

Franquet  Combigerm, Synchrogerm

F

3,0-8,0

59-161

10

Güttler  LK Földmester, SuperMaxx

H

2,5-6,0

59-132

6

Hatzenbichler  GFK

A

2,4-8,0

33-110

11

HE-VA  Euro-Dan (Tiller), Kulti-Dan

DK

2,2-10,0

37-167

17

Knoche  KH; Kombimax; Promax

D

2,9-8,4

29-150

11

Kongskilde  Germinator, Vibro-Master

DK

2,5-8,3

37-161

17

Köckerling  Allrounder (Classic)

D

3,0-12,0

59-184

8

Kühne  Kompaktor  KMG

H

3,0-6,0

62-205

4

Kverneland  TLC; TLD; TLG

N

4,0-9,1

65-161

9

Lemken  Korund; Kompaktor; Gigant

D

3,0-12,0

70-205

19

Maschio  Granchio, Grator

I

2,5-12,0

51-250

7

Metalwolf  GMW KP, MW TKV,MW K

H

2,2-8,4

37-155

20

Multiva  Optima, TopLine (S)

FIN

5,0-10,0

59-176

16

Omikron  OÁB; OMKS

H

2,2-8,4

37-155

21

Opall-Agri  Neptun, Saturn III.

CZ

3,0-10,0

66-220

9

Regent  Terrastar (Exakta)

A

4,2-8,0

75-206

14

Sasform  Kombi-Mix, SÁBA;SA; …

H

1,6-8,4

37-184

16

Seed-Imex  ABK; Puma; PRM; SKN; …

H

2,9-9,0

37-147

18

SMS  AP, Kompatomaten K

CZ

3,0-8,0

59-140

8

Strom  Swifter SM; SN; SO

CZ

3,0-18,0

55-330

16

Unia  Atlas; Kombi; Max; Viking

PL

3,0-10,0

59-176

17

Väderstad  NZ Aggressive (Mini)

S

5,0-10,0

74-176

6

Vadkert  VKK, SVA

H

1,6-8,4

25-176

22

Vertikum  AK; AKF; AKS; NK;VRM …

H

2,8-7,2

37-155

31

Vogel & Noot  VibroCult M; L; S

A

3,7-8,0

74-162

17

Megjegyzés: Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2013., és internet gyártmányismertetők

Gyártók és típusok, műszaki adatok

A magágykészítés (vetőágykészítés) eszközei, munkagépei – hasonlóan az alapművelés gépeihez – a rendkívül széles gépváltozatokkal jellemezhetők. Ez a különböző (? 2,0 – 15 méter) munkaszélességek mellett a művelőszerszámok (fogasboronák, simítólapok, rugóskapák, tömörítő hengerek, stb.) sokféle felszereltségben is megmutatkozik, illetve a kombinált magágykészítő gépek üzemeltetésére a teljes (? 30 – 300 kW) traktor-lépcsőben lehetőség nyílik. A korszerűbb gépkapcsolásokkal már, a vetőágykészítés mellett – egymenetben – a teljes felületű talajfertőtlenítés, tápanyag-visszapótlás vagy pl. a gabonavetés munkaműveletei is elvégezhetők.

A „Gépkatalógus”-ban (a Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisában) a magágykészítő gépek több mint 100 féle alaptípusának 2.000-nél is több típusváltozata található meg. A gyártmányok 50-nél is több gyártótól származnak, és örvendetes, hogy közöttük sok hazai gyártó különböző felszereltségű és kivitelű magágykészítő gépei is megtalálható. Néhány ismertebb gyártó/márka magágykészítő gépeinek főbb műszaki jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
forgóborona kultivátor magágykészítő technika traktor