A vetőmagon továbbra sem érdemes spórolni

A pénzügyi válság hatása természetesen a vetőmagszektorban is tetten érhető. Annak ellenére, hogy az iparág nagy része pénzügyileg stabil, nem tudja magát függetleníteni a makrogazdasági folyamatoktól.

 

A vetőmagipar sikeressége a növénytermesztés helyzetétől függ elsődlegesen.

Ha a termelői réteg problémákkal küzd, az nyilvánvalóan negatív kihatással van a vetőmag előállításra és kereskedelemre is.

Már pedig a gazdáknak jelentős gondjaik vannak, hiszem a pénzintézetek finanszírozási hajlandósága lényegesen csökkent, ami nyomott árakkal és értékesítési problémákkal párosul.

A gazdák most ott spórolnak, ahol tudnak, és sajnos sok esetben a vetőmagon kezdik el a költségek lefaragását, noha tudva lévő ennek rendkívül káros következménye.

Az őszi kalászos vetőmag értékesítés, és a vetőmag forgalomról szóló jelentések elkeserítők.

A hazai vetésterületek alig negyedén került fémzárolt, minőségi vetőmag a talajba, ami a II. világháború utáni állapotokat idézi.

A 2004-es hasonló mélypontot követően már sikerült a felújítási arányt 35% körülire felvinni, de ezt a tudatos munkát a pénztelenség sajnos egy pillanat alatt felülírta.

 

Várhatóan a tavaszi kalászos vetőmag forgalom sem lesz másként.

A 2008 évi 8995 ha-al szemben 2009 évben mindösszesen 5259 ha-on, azaz 42 %-al kisebb területen történt tavaszi kalászos vetőmag előállítás.

A legnagyobb csökkenés az tavaszi búza esetben tapasztalható (53%) de jelentős a csökkenés tavaszi zab (49,5%) és tavaszi árpa (39%) esetében is.

A tavaszi zab kivételével termésátlagok is jelentősen elmaradtak is jelentősen elmaradtak az előző évitől így összességében a három növényfajnál 22.000 tonna nyers terméssel kevesebb áll rendelkezésre a tavaszi fémzárolásokhoz.

A vetőmag szaporítások visszaesésének következtében a tavalyival megegyező árugabona területekkel kalkulálva, a szaporító területek és a becsült nyers termések alapján tavaszi búzánál és a tavaszi zabnál esetlegesen térségi vetőmaghiányokra is lehet számítani, míg tavaszi árpánál a rendelkezésre álló ó készletekkel együtt kiegyensúlyozott ellátás prognosztizálható.

Az árak tekintetében az őszi szezonhoz hasonlóan az előző évekhez képest csökkenés várható.

Az ősszel ugyanis ismételten bebizonyosodott, hogy a vetőmagvásárlás jellemzően nem árkérdés, hanem sokkal inkább pénzkérdés.

A szinte minden mezőgazdasági termékre jellemző alacsony árak és lanyha kereslet, valamint a hitelszűke kedvezőtlen pénzügyi környezetet jelentett az ősz folyamán.

Ahogy a terménypiaci árak nem ismerték el az előállítás költségét, úgy a vetőmag szakma sem tudta várakozásait a vetőmag árában érvényesíteni.

Tavasszal sajnos ismételten előtérbe kerülhet, hogy az amúgy is nehezen értékesíthető takarmánygabonát sokan visszavetik.

Ezzel a lépéssel azonban egy olyan spirálba kerül a termelő, mely során állandósulnak a minőségi fajtatisztasági és növény egészségügyi problémák.

 

A hibrid vetőmag-értékesítés már megkezdődött.

Az elmúlt években elindult pozitív folyamat, mely szerint a termelők a termelés színvonalának emelése érdekében keresték a magasabb árkategóriájú vetőmagokat, várhatóan az idén megtorpan.

A korábbi jó terményárak arra ösztönözték a termelőket, hogy a legújabb nemesítésű, többszörösen rezisztens fajták, az elérhető leghatékonyabb csávázó szerrel kezelt vetőmagját használják.

Ennek következtében intenzíven növekedett a hibrid repcék aránya, és a herbicid toleráns napraforgók vetésterülete.

Böngészve a vetőmag cégek ajánlatai között könnyen megállapítható, hogy gazdag a kínálat és az árlistákra pillantva látni lehet, hogy önmérsékletet tanúsítottak a cégek és reálisan ítélik meg a kialakult helyzetet.

Előre nem tudhatjuk, hogy milyen időjárás lesz idén és a terményárakban is sok a bizonytalanság.

De már mint sokszor az idén is várhatóan beigazolódik az a számtalanszor ismételt – ám sokszor meg nem fogadott mondat miszerint „a vetőmagon nem érdemes spórolni”.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a gazdák nehéz helyzetét kihasználva, az idén is megjelentek már a vetőmag hamisítványok a piacon.

A zsákokban rendszerint nem vetőmag, hanem árukukorica található. Amennyiben az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, az jelentősen alul fogja múlni a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszintet.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica (F2 generáció) visszavetése leggyakrabban 16-30%-os terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az 50%-ot is!

A fenti adatok csupán a genetikai hátteret veszik figyelembe. Abban az esetben azonban, amikor F2 (azaz árukukorica) kerül a hamis vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika.

Hamis vetőmag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. A vetőmagos cégek legalább 93%-os csírázóképességű vetőmagot hoznak forgalomba, az árukukorica ennél jóval gyengébb csírázóképességű.

A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon. A kezdeti fejlődés idején a kukoricát számos betegség és kártevő tizedelheti, melyekkel csávázás nélkül nem lehet felvenni a versenyt.

Árukukorica visszavetésével a gazda több kárt okoz magának, mint amennyit megtakarít az „olcsóbb vetőmaggal”!

 

A hamisított hibrid kukorica vetőmag ismérvei:

 

 

• A hamisított vetőmagot általában mozgó járműből, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” árulják.
• A hamisított vetőmagot a vetőmag piaci áránál jóval olcsóbban kínálják.
• A cégjelzéssel ellátott zsákok hasonlíthatnak az eredetihez.
• A belföldi EU kék színű függőcímke kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történő leellenőrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létező, vagy más fajtájú tételazonosító került a címkére.
• A hamisított vetőmagok (az eredeti függőcímkéhez nagyon hasonló) címkéit egyszerű tépéspróbával lehet kiszűrni, az eredeti címke ugyanis téphetetlen anyagból készül.
• A hamisított címkén a vízjel képe csak fénymásolva van a hátoldalon, vagy hiányzik

Teendők, amennyiben hamis vetőmaggal találkozik:

• • Értesíteni az MgSzH megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályát (06-1/336-9000), vagy a Vetőmag Szövetséget (06-1/332-5755).
  • Az MgSzH a fajtanév, fémzárolási szám és címkesorszám megadása esetén telefonos megkeresésre is meg tudja állapítani, hogy hamisított vetőmagot forgalmaztak vagy sem.
  • Hatósági Jegyzőkönyv felvétele elengedhetetlen a bizonyításhoz!!!

Fontos kihangsúlyozni, hogy a minden esetben kérjen számlát a termelő a vetőmagvásárláskor!

 

Ruthner Szabolcs