Adalékok a napraforgó trágyázásához

A napraforgót a köztudatban élelmes növényként tartják számon, azonban a fejlődés kezdeti időszakára ez a megállapítás nem igaz. A szántóföldi haszonnövények közül a napraforgó fajlagos tápanyag felhasználása a legnagyobbak közé tartozik. Méréseink szerint 3,5 t/ha termés esetén 1 tonna kaszat előállításához a teljeséréskori állapotban mért adatok szerint 40-45 kg nitrogén, 22-30 kg foszfor-pentoxid és 50-60 kg kálium-oxid szükséges. Citroméréskor mérve ugyanezen fajlagos értékek 55-65 kg nitrogén, 30-35 kg foszfor-pentoxid és 80-90 kg kálium-oxid szükséges. Összehasonlítva a két időpontban mért értékeket(lásd 1. táblázat) megállapítható, hogy a napraforgó élettani folyamataihoz a tenyészidőszakban lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyag szükséges, mint amit a teljeséréskor mérünk. Tehát a korábban felvett tápanyagokat a növény éréskor leadja.

Napraforgó fajlagos tápanyag-felhasználása a különböző fenológiai állapotokban

Fajlagos

tápanyag-felhasználás

N

P2O5

K2O

kg/t

%

kg/t

%

kg/t

%

Citromérés

60,0

300,0

32,5

203,0

85,0

303,0

Teljesérés

42,5

212,5

26,0

162,5

55,0

196,0

Fajlagos műtrágya

20,0

100,0

16,0

100,0

28,0

100,0

 

Kijelenthető, hogy a hatékony trágyázás egyik legfontosabb eleme a víztakarékos talajművelés, és az, hogy a lehullott csapadékból mennyi vizet tudunk talajainkban megfelelően gyorsan a mélybe vezetni és ott raktározni. Erre az altalaj és a lazításos talajművelés alkalmas. A víznek a talajszelvényben történő mozgását kisebb-nagyobb mértékben követik a tápanyagok is (1. ábra).

Összefoglalóan az előzőekben írtakat tartsuk mindig szem előtt. Amit már Arisztotelész is mondott, hogy„a talaj a növény gyomra”, azaz nem a növényt, hanem a talajt trágyázzuk. A talaj emészti meg a beléje juttatott szerves és ásványi anyagokat, amelyek elbomolva és átalakulva új növényi anyagok felépülését szolgálják. Szervesen illeszkednek ebbe a folyamatba a levél-, a starter- és a mikróbatrágyák, amelyek segítik a talajban lezajló „emésztési” folyamatokat. Végezetül rá kell mutatni arra, hogy a talaj ásványi elem tartalma, kedvező tápanyag-szolgáltató képessége a talaj és a növény tápanyagforgalmának ismeretében, a meghatározott trágyaadagok együttesen sem garanciák arra, hogy a tervezett termésmennyiség teljes biztonsággal megterem. Ezen az állapoton egyoldalúan – a talaj tápanyag-szolgáltató képességeinek javításával – változtatni nem lehet, csak ha a talaj hasznosítható vízgazdálkodási, vízraktározási képességét is növeljük.