Adófizetés a földtulajdon után: hol és mekkora a földadó?

Néhány éve az önkormányzatok helyi rendeletben adóztathatnak gyakorlatilag bármit, amire nem vonatkozik állami adó. A lehetőséget több település is használja, többségük a földtulajdonosokat adóztatja meg, de más érdekes adónemeket is találhatunk az országban. A rendeletek jórészt a nagyobb területtel bíró gazdákat és cégeket célozzák meg. Megvizsgáltuk, hogy mit tartalmaznak ezek a rendeletek, mekkora adót és hol fizetnek a gazdák.

Adódó adók

Két éve, 2015-ben nyílt lehetősége bármelyik magyarországi településnek arra, hogy úgynevezett települési adót vezessen be. Ezt saját illetékességi területükön helyi rendelet útján tehetik meg azóta is az önkormányzatok, és sok helyen ez a földtulajdonosokat érinti leginkább – a kivetett adó az esetek többségében ugyanis a földterületekre vagy azok művelésére vonatkozik. Kitétel a törvényben, hogy a helyi adó nem vonatkozhat olyan tulajdonra, amely után már kell állami adót fizetni. Az 1992-es földtörvény sokáig védte a gazdákat: központi elvonásként határozta meg a föld adóját, de nulla százalékos kulccsal. Azaz: papíron kellett csak adót fizetni a földek után, érvényben volt az állami adó, nullás adókulccsal.

Ezt azonban 2012-ben eltörölték – sok más jogszabállyal együtt –, mint értelmetlen törvényt, így 2015 után ez már nem adott védelmet. Az utóbbi években pedig egyre több település vezeti be a saját területén a föld után fizetendő adót, ezt jellemzően hektár vagy aranykorona-alapon számolják. Ugyanakkor érdemes megjegyezni: a települések jellemzően a nagyobb, nem helyben élő földtulajdonosokat adóztatják, általában a helyi lakosok és földművesek mentességet kapnak, vagy az adóköteles földek mérete a helyi viszonyokhoz van igazítva.

Az Államkincstár nyilvános adatbázisát böngészve (lásd keretes anyagunkat!) érdekes adatokat találunk arról, az országban mely települések milyen adókat vezettek be.

Mennyit fizetnek a gazdák?

Területre vetítve, hektárra és négyzetméterre egyaránt számítják (fél vagy egy forint/m2 a mérték ilyenkor) az adót, jellemzően 5-10 ezer Ft/hektáros átlagról van szó. Aranykoronára vetítve is találunk néhány helyen adót, ezeken a településeken az adó mértéke 200 és 400 Ft között mozog aranykoronánként, a mentesség itt is bizonyos méretű területek alatt érvényes. Ebből is látható, hogy kifejezetten a nagyobb gazdálkodókat célozzák meg a települések ezekkel a követelményekkel.

– A földadó bevezetése minden önkormányzat saját hatáskörébe tartozik, valószínűleg mielőtt kiszabják, felmérik a területükön lévő gazdák, vállalkozások helyzetét – mondta Sáhó Ákos, az agrotax.hu vezetője, amikor a témáról kérdeztük. – Ugyanakkor azt is látni kell, hogy például az aranykorona után adózóknak vagy a kisebb, pár hektáron gazdálkodóknak ez az indokoltnál is nagyobb teher lehet, ha nem jön átlag feletti hozam egy évben.

– Akinek viszonylag kisebb az aranykorona-érték a földjén, de okos és tudatos gazdálkodással a várhatónál magasabb eredményekkel gazdálkodik, számára előnyös is lehet az aranykorona-alapú díjszabás – mutat rá a föld-értékbecsléssel foglalkozó szakoldal vezetője.

– Egy adásvétel megkötésekor ez is lehet az árat befolyásoló tényező: vonatkozik-e az adott földre ilyen föld-adó. Az átlagos mértéke 7 ezer forint/hektár körül van jelenleg, ez a hektáronként kérhető EU-támogatás kb. 10 százaléka, így kijelenthetjük, hogy jelentős összegről van szó – foglalta össze Sáhó Ákos.

A föld-adó ugyanakkor valószínűleg nem lesz általános jelenség az országban. Az adóztatást lehetővé tévő rendelkezés elfogadása után tucatnyi település vezetett be földadót, majd a számuk négyszeresére duzzadt a múlt év elejére, azonban megállni látszik a terjedése, alig féltucatnyi önkormányzat vezetett be ilyen új adóformát a 2017-es évben. Jelenleg 84 településen van települési adó hazánkban, ebből 58 helyen valamilyen formában a földtulajdonosokat adóztatják.

Mire fizetnek adót a gazdák?

A Pest megyei Törtelen egyedülálló adó van: mezőőri járulékot fizetnek a földtulajok, 500 forintot évente, hektáronként. Mentességet csak az kap, aki igazolni tudja, hogy valamilyen vis maior ok miatt nem tudott termelni a földjén. Az adóból a két fős mezőőri állományt tartják fent, aki nem fizet, annak 200 ezer forintos büntetést szabnak ki.

– A rendeletet a gazdákkal egyeztetve vezettük be, igény mutatkozott arra, hogy a földekre külön is felügyeljen valaki. Ugyanakkor a földtulajdonosok véleménye továbbra is fontos, a visszajelzéseik alapján végzik a mezőőrök a munkájukat, és ha szükséges, újabb egyeztetések után felülvizsgáljuk a rendeletet is – foglalta össze Dr. Tóth Ágnes, Törtel jegyzője a tudnivalókat a mezőőri járulékkal kapcsolatban.

Zala megyében, Pacsán a gépjármű-törvény hatálya alá nem tartozó egyéb járműadót vetettek ki, azaz: megadóztatták a traktorokat, kilowattonként 300 forintot a 30 évnél fiatalabb járművekre, a 30 év felettiekre 200 forintot kilowattonként. Ha a teljesítmény nem ismert, akkor minden 100 kilónyi súly után 50 forint az adó. A mentesség azokra a járművekre vonatkozik, amelyek 5 tonnánál kisebb tömegűek. Magyarlakon hasonló adót vezettek be, ott a mentesség a pótkocsikra vonatkozik csak, ha nem nehezebbek 10 tonnánál.

Balatonfüreden mentesül az adó alól, akinek igazolja a jegyző, hogy a termőföld teljes területét műveli, Balatonhenyén pedig a beépítetlen zártkerti ingatlanokat adóztatják, de a gondozott, gyomnövénymentes zártkertek mentesek ez alól. Paloznakon szintén a megművelt termőföld élvez adómentességet, de a rendelet itt külön kiemeli: nem számít megművelésnek, ha csak a gyomnövények ellen védekeznek, csak a művelési ágnak megfelelő növény termesztése mentesít az adó alól. Somogytúron az ott élők 20 hektár egybefüggő ingatlanig élvezik az adómentességet, ez az egyik legnagyobb kedvezmény a vizsgált települések között.

Területileg érdekesen oszlik el az országban, hol van települési adó. Bács-Kiskun megyében 13 ilyen települést találunk, míg Pest megyében és Budapesten (azaz a fővárosi kerületekben) 16-ot. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben viszont nincs települési adó egy helyen sem, pedig mezőgazdaságilag aktív megyékről van szó: az Agrotax™ Iránytű 2016-os évre vonatkozó adatai alapján mindkét megyében az átlagos vagy annál magasabb volt a termőföld ára és haszonbérleti díja is.

Több érintett település polgármesterével, jegyzőjével beszélve kirajzolódik: az esetek egy részében a föld-adó az önkormányzatok fenntarthatóságát segíti, az elmúlt évek összevonásai és feladatkör-változásai során sok új munkát kaptak a helyi hivatalok, azonban forrást ezek elvégzéséhez már nem. Jellemzően olyan településeken, ahol van egy-egy nagyobb mezőgazdasági cég, ott a föld után beszedett adóból a település más területeit is fejlesztik, akad arra is példa azonban, ahol kifejezetten az önkormányzati mezőgazdasági utakat tartják karban a pénzből.

Érdekesség, hogy a termőföld mellett mire adóztatják még egyes kreatívabb települések az ott élőket vagy dolgozókat. A sorban találunk magas építményre vonatkozó adót – ez jellemzően az adótornyokat jelenti, ugyanis az egyházi és civil magas épületek mentességet élveznek ezeken a településeken. Létezik még „csúnyaépület-adó” (településkép-védelmi szempontból nem megfelelő épületekre kirótt adó), de van olyan vidéki település és fővárosi kerület is, amely az illetékességi területén tárolt vízi járművek után szed be adót.

X-agro.hu

Nyilvános adatbázis a helyi adókról
A Magyar Államkincstár szolgáltatásai közé tartozik a helyi adók nyilvános adatbázisa, melyet a https://hakka.allamkincstar.gov.hu/ weboldalon keresztül érhetnek el. Cikkünk megírásához az itt található ingyenes és nyilvános adatbázisokat használtuk fel. Az adatok az Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe beérkező jegyzői adatszolgáltatások alapján készülnek. Az itt található adófajtákról az illetékes önkormányzati adóhatóság képviselője – jegyzője – tud bővebb tájékoztatást adni. Sajnos sok településnél még mindig nincs saját honlap közvetlen linkkel a rendeletekhez, ilyenkor a Nemzeti Jogszabálytárban (www.njt.hu) kell keresnünk az Önkormányzati rendeletek között.