73%-nál 3,5 millió tonna kukoricánk van, ez nem lesz elég…

…legalábbis a lélektani 5 millió tonnához, a NAK által közölt táblázat alapján. Miután nem kevés toxinos tétel, kezdhetünk aggódni, lesz-e elég a feldolgozóknak, az exportőröknek.

Nem 2022, de…

A MezőHír kiszúrta, hogy a MAGOSZ előbb jelentette le a kukorica-betakarítás jelenlegi állását (is), mint az Agrárminisztérium vagy az Agrárközgazdasági Kutatóintézet. Így már most sejthető, hogy kevés az esélye az 5 millió tonnás termésnek. Ez elsősorban amiatt aggályos, hogy kérdés, lesz-e elegendő és elegendő tiszta, egészséges termés a hazai feldolgozóiparnak. Másrészt nyilván vannak lekötött exportszerződések is, amelyek ugyancsak abból indultak ki, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es év, és lesz mit eladni külföldre. A két évvel ezelőttinél ugyan jóval több termett, de így is hajszálon táncolunk. Ráadásul eladni, feldolgozni, takarmányként feletetni csak egészséges terményt lehet, ám a jelenlegi becslések szerint jelentős, akár 30-40%-ra rúgó mennyiség is fertőzött lehet. Ezt lehet ugyan egy mértékig mentesíteni, de az növeli a végtermék – akár a tej, akár a takarmány – árát.

Baljós táblázat

A MAGOSZ által közölt adatok azt mutatják, hogy a 874 ezer hektáros kukorica-termőterület 73%-án, azaz 635 ezer hektáron végeztek a betakarítással (október 1-jén), és abból 3,55 millió tonna kukorica származik. Bár az aratás végén általában az „erősebb”, nagyobb hozamú táblák következnek, ez a forgatókönyv most kérdéses, miután szeptember második fele óta erős esőzések érik a lábon álló növényt, ami sem a munkának, sem a minőségnek nem használ. Ha nem nő az eddigi 5,6 tonnás hektáronkénti átlag, akkor – a matematikai alapon kalkuláló MezőHír szerint – nem lesz meg az 5 millió tonna sem, csupán 4,8, de ott még mindig kérdés, mennyi lesz ebből (akár tisztítás után) felhasználható, eladható.

Marad, de mennyi marad?

A kukorica iránti aggodalom nemcsak a MezőHírben és az Agrárágazatban vert hullámokat, a szakmát és az agrár-államigazgatást is élénken foglalkoztatja az egyik főnövény sorsa. A kukorica jövője igencsak kérdéses, a legtöbb elemző szerint bár tartósan marad a hazai főkultúrák sorában, termőterülete várhatóan jelentősebben is csökkenni fog – döntően a klímaváltozás és a globális túltermelésből eredő árverseny miatt. Az idei nyár szomorú kísérője az aflatoxin, aminek kedvezett a száraz forróság, kérdés, sikerül-e az ágazatnak behozatal nélkül zárnia a szezont.