fbpx
221959

Az agrárstartupok a jövő meghatározó fejlesztései

Írta: Agrárágazat-2023/11. lapszám cikke - 2023 december 02.

A kifejezés az angol start (= kezdet) és up (= fel) szavakból áll, ami a vállalkozás kezdeti növekedésében rejlő potenciálra utal. A divatos, trendi elnevezést a korai szakaszban óriási fejlődést elérni képes technológiai és befektetési cégekre alkalmazták elsősorban. A szó eredeti jelentését kiterjeszthetjük minden olyan ötletre vagy üzleti modellre, amely olyan terméket vagy szolgáltatást kínál, aminek fő célja az innováció.

Mi is a startup?

A startup ma már nemcsak vállalkozási formát, hanem egyfajta üzleti gondolkodást, logikát is jelent, ami köré komoly ökoszisztéma épült fel. A startupok pénzügyi támogatása az átlagosnál jóval magasabb kockázattal jár, ezért elsősorban kockázati tőkéből és „üzleti angyalok” befektetéseiből indulnak el, valósulnak meg a projektek. A mezőgazdaságban a pénzügyi befektetők mellett a nagy, piacvezető cégek forrásai biztosítják az indulótőkét, ha támogatásra érdemesnek találnak egy ötletet.

Startupok a mezőgazdaságban

Az elmúlt években a startupok egyre nagyobb mértékben fordultak a fenntarthatóság felé. Igazi trendfordulóról beszélhetünk, rengeteg új fejlesztés koncentrál az energetikára, a környezetbarát megoldásokra, a zöld és kék gazdasági vertikum megújítására. A másik központi fókuszterület továbbra is a precíziós gazdálkodással területével kapcsolatos, csak ma már a fő irányt az autonóm robotok, a robottechnológia és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazhatósága jelentik. A harmadik jól kivehető startupvonal a tudásmegosztásra és a kapcsolatépítés felgyorsítására összpontosít. A közös keresztmetszet az újdonság. A fő cél, hogy új kihívásokra új fejlesztésekkel válaszolhassunk. Az energiaválság, a túlnépesedés, a fejlett országokat sújtó munkaerőhiány, a klímaváltozás csupa olyan megoldásra váró probléma, amely alapjaiban érinti a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Az induló, korai fázisú, nagy növekedési potenciálú cégek ezekre a kihívásokra keresik a megoldást. Sokan az alternatív fehérjék előállításában látják a mezőgazdaság jövőjét.

A legsikeresebb startupországok (Amerikai Egyesült Államok, Izrael) ökoszisztémájának vizsgálatakor kiderült, hogy nagyon fontos az eredeti ötlet skálázhatósága. Ez a startupok esetében azt jelenti, hogy a prototípus vagy pilot modell kifejlesztéséig vezető út drága, de a termék sokszorosítása vagy az üzleti modell működtetése egyre kevesebb pénzbe kerül. Ehhez már a fejlesztések nagyon korai fázisában érdemes megvizsgálni, hogy a létrehozni kívánt termék piaca mennyire globális, mennyire nyitott. Ezt sok esetben nem könnyű megállapítani, az újdonságok, új szolgáltatások vagy üzleti modellek gyakran egy addig nem létező rendszer alapjait jelentik, aminek a létjogosultsága, sikeressége, időszerűsége csak később nyer igazolást. Ebben a munkában segít a piaci validáció, ami segíti felmérni, prognosztizálni és modellezni a piaci reakciókat. Magyarországi programokMagyarországon is több ötletverseny, bajnokság és startup mentorprogram működik.

A mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara innovációs programja főként az agrárium digitális modernizációjára helyezi a hangsúlyt. Az idén már ötödik alkalommal meghirdetett TechLab elnevezésű kezdeményezés az agrártechnikai startupok, az innovatív vállalkozások és a legnagyobb agrárpiaci szereplők között közvetít és biztosít fórumot a résztvevőknek. A legígéretesebb ötletek inkubációt, agrárszakmai mentorálást és befektetői összeköttetést kapnak. A nyerteseket jogi, pénzügyi, üzleti és termékfejlesztési területeken is segítik. Idén négy jelentkezőben láttak lehetőséget: dFARM, SMAPP LAB, Water minilab, Proofminder. A programban születő együttműködéseket 2023. november 22-én mutatják be az Agtech Summit rendezvényen. A kifejezetten agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényen hazai és nemzetközi szinten elismert szakemberek, a legfontosabb magyar agrártechnológiai startupok és a legmeghatározóbb piaci szereplők tartanak előadásokat, gyakorlati bemutatókat. A rendszeres visszatérő szereplői a startup-ökoszisztémának. Magyar vonatkozásban a debreceni Green Drops Farm mutatott fel sikereket saját fejlesztésű növénytermesztő konténer farmjával.

A fehérje-előállítás és -ellátás

A fehérje-előállítás és -ellátás több országban stratégiai kérdés. Az állattenyésztés takarmányszükségletének biztosítása és az állati fehérjék helyettesítő termékei biztosítására egyaránt növekszik a helyi előállítású, biztonságos proteinforrások iránti kereslet. A müncheni Greenforce húspótló, húshelyettesítő termékek fejlesztését és gyártását tűzte a zászlajára. Az alternatív fehérjeforrás alapanyagául a borsót választották. A cég üzleti modellje is rendhagyó, a vetőmagtól a késztermékig kézben tartja az előállítást, az alapanyag-termeléstől kezdve a feldolgozásig. A vegán étrendben a hús-, a hal-, a tej- és a tojáshelyettesítő termékek piaca bővülés előtt áll. A szintén német, berlini alapítású Neggst Food a vegán műtojás előállításban látott fantáziát. Az ötletet az agrárkonszern BayWa és az RWA Raiffeisen támogatta, 5 millió eurót invesztáltak a piaci résre koncentráló startupcégbe. Az elmúlt években a laboratóriumban készülő műhús előállításával többen is foglalkoztak, idén júniusban két cég kapta meg a szükséges engedélyeket. Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) az Upside Foods és a Good Meat jogosult az állati sejtekből növesztett csirkehús előállítására és értékesítésére. A világon még Szingapúrban engedélyezett a műhús. Jelenleg a legfrissebb kísérletek a mesterségesen létrehozott tejre irányulnak, az első kereskedelmi forgalomba került termékekkel szintén az USA-ban találkozhatunk. Európában elsősorban német, dán és holland startupok érdeklődnek a technológia iránt.

Munkaerőhiány

Az egész agráriumban gondot okoz a szakképzett, dolgozni akaró és tudó munkaerő hiánya. A probléma leginkább a nagyobb élőmunkaigényű kertészeti ágazatot, azon belül a gyümölcs- és zöldségtermesztőket sújtja. A legtöbb termelő hosszú távon a további gépesítésben és az automatizációban látja a megoldást. Az izraeli Tevel Aerobotics Technologies robotokból és drónokból álló almaszüretelő egységet épített, amelynél a mesterséges intelligenciának, a fejlett képérzékelő és szenzortechnológiának köszönhetően a gépek önállóan döntenek a gyümölcs érettségéről és leszedéséről. A mezőgazdasági robotok világában már számos szériaérett modell áll a vásárlók rendelkezésére. A gyártás lassan már eléri azt a volument, amikor az intézményesülés és a szabványosítás útjára léphetnek a nagyobb piaci szereplők. Ettől függetlenül folyamatos a kisebb startupcégek innovációs tevékenysége, amelyek gyakran a speciális gépgyártáson belül találják meg a számításaikat. A Farming Revolution például (korábban a Bosch startupcégeként, Deepfield Robotics néven debütált) autonóm kapálórobotjai elektromos meghajtásúak, multispektrális kamerákkal és öntanuló, mesterséges intelligenciával segítik a zöldségtermesztők gyomszabályozási munkáit. Eddig 39 növénykultúrára finomhangolták és véglegesítették a robotok programjait.

Környezetvédelem

A mezőgazdaságigép-gyártásban a fő fejlesztéseket a környezetvédelmi szigorítások mozgatják. A minél kisebb környezetterhelés érdekében a gyártók a precíziós kijuttatásban, a digitalizációban és az emissziós előírások szigorításában látják a megoldást. A hagyományos belső égésű motorok gyártását az Európai Unió tervei szerint 2035-ben leállítják. A leginnovatívabb agrártechnológiai cégek folyamatosan fejlesztik és tökéletesítik az elektromos hajtásláncokat. A nagy motorgyártók pedig a gázüzemű motorokban és a szintetikus üzemanyagokban látják a megoldást. A legérdekesebb és legnagyobb műszaki kihívást jelentő üzemanyagcellás rendszerek egyes iparági szakértők szerint igazán nagy jövő előtt állnak az agráriumban is. Ez lebeghetett a holland H2Trac szeme előtt is; a cég februárban csődöt jelentett ugyan, de az új befektetők kitartanak a fejlesztések folytatása mellett. A hidrogénüzemű Eox175 típusú traktor mellett azonban elektromos és hibrid (dízel-elektromos) kivitelt is gyártanak. Az üzemanyagcelláról a globális, autóipari szereplők sem tettek le, idén érkezik a Toyota Hilux prototípusa. A világgazdaság lassul, az üzleti világ és a befektetők óvatosabbak az elmúlt évek konjunktúrájához képest. Az innováció azonban mindig kulcsszerepet játszott a válságok áthidalásában és az azt követő gazdasági fellendülésekben. Valószínűleg ezúttal sem lesz másként.

Söjtöri Andor